„Tegnap és ma bekérettük az EU összes, teheráni külképviselettel rendelkező országának nagykövetét” – közölte Iszmail Bagai iráni külügyi szóvivő. Sajtótájékoztatóján hozzátette: ez még csak egy minimális szintű intézkedés, hamarosan további válaszlépéseket jelentenek be.
„A következő napokban hozunk döntést arról, milyen intézkedésekkel reagáljon Irán az EU törvénytelen, észszerűtlen és nagyon helytelen döntésére”
– fogalmazott a szóvivő. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön jelentette be: az unió tagországainak külügyminiszterei megegyeztek, hogy terrorszervezetté nyilvánítják az iráni Forradalmi Gárdát. A főképviselő hangsúlyozta, az elnyomás Iránban sem maradhat válasz nélkül. „Bármely rezsim, mely saját polgárainak ezreit öli meg, a saját bukásán dolgozik” – fogalmazott.
Az intézkedés azonos szintre helyezi az iráni Forradalmi Gárdát az al-Kaida, a Hamász, a Hezbollah és az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel.
A terroristákat terroristaként kell kezelni – jelentette ki az uniós diplomácia vezetője. Válaszul, ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán, Irán vasárnap terrorszervezetté nyilvánította az európai országok hadseregeit.
Kapcsolódó tartalom
December végén az iráni fizetőeszköz, a riál árfolyamának összeomlása következtében az elmúlt évek egyik legdrámaibb tiltakozássorozata vette kezdetét a perzsa államban. A tiltakozóakciók hatására – ahogy erről írtunk a hirado.hu oldalán – az iráni karhatalom január elején lekapcsolta az országban az internet szolgáltatást és korábban nem tapasztalt kegyetlenséggel reagált. A durva fellépés eredményeképp a demonstrációk némileg alábbhagytak, azonban egyre világosabb kép kezd kirajzolódni arról, hány ártatlan tüntetővel is végeztek a biztonsági szolgálatok – az Iráni Forradalmi Gárda és a teheráni rezsim laza szervezettségű paramilitáris mozgalma, a Baszidzs – emberei. Az országból kiszivárgó híradások és a nemzetközi megfigyelőszervezetek jelentései szerint
mostanra a 20 ezer főt is meghaladhatja a tüntetések halálos áldozatainak száma.
A legtöbb áldozat január 8-án és 9-én halt meg, amikor az ország több városában egyszerre csaptak le az utcára vonuló fiatalokra, ahogy erről korábban írtunk a hirado.hu oldalán. A beszámolók egyik legmegrázóbb eleme, hogy a fegyveresek kórházakba is behatoltak. Sérülteket vittek el a kórtermekből, infúzióval, légcsővel a testükben, majd kivégezték őket. Több holttesten az úgynevezett „befejező lövések” nyomai látszanak – közvetlen közelről leadott fejlövések, amelyek kizárják a túlélés lehetőségét.
A rezsim megtorlásaira többen keményebb fellépést vártak nemzetközi szinten, ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök többször is kemény hangvételű üzenetet küldött a teheráni vezetésnek, amely mindezek hatására – valamint az amerikai fegyverrendszerek áttelepítésének köszönhetően – mutatott némi engedékenységet, csak egy példa: közel 800 letartóztatott tüntető felakasztását halasztották el, miután Trump durva felszólítást intézett Irán számára. Ennek ellenére, úton van egy Trump elmondása szerint „hatalmas flotta”, amely – ahogy fogalmazott – „gyorsan halad, nagy erővel, lelkesedéssel és céltudatosan”.
Az üzenetváltásba maga a legfőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah is bekapcsolódott, aki regionális háborúval fenyegetőzött vasárnap egy esetleges amerikai katonai beavatkozás esetén, aki egyúttal puccskísérletnek nevezte a hatóságok által elnyomott tiltakozó mozgalmat.
„Az amerikaiaknak tudniuk kell, ha háborút robbantanak ki, ezúttal regionális háború lesz”
– jelentette ki Hamenei ajatolláh.
Kapcsolódó tartalom
„Ez nem egy trükk” – Az Axios szerint az Egyesült Államok tárgyalna Iránnal
Jelenleg is zajlik egy nagyszabású amerikai csapatösszevonás a térségben, a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó anyahajó mellett számos amerikai támadóhajó, valamint a légierő csapásmérő egységeit – F-15-ös és F-35-ös vadászgépek – és KC-135-ös légiutántöltő-repülőgépeket is vezényeltek Jordániába. Emlékezetes, a tavalyi 12 napos háború során Izrael a szíriai és iraki légifolyosón keresztül mért precíziós légitámadásokat Iránra, így felvethető, hogy amennyiben Washington beváltja a fenyegetéseit, ugyanezen az útvonalon keresztül indíthatnak támadást, akárcsak a Perzsa-öböl vagy az Indiai-óceán felől. Az Axios most mégis arról ír fehér házi forrásokra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok készen áll az Iránnal folytatott tárgyalásokra.
A portál amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva arról is ír, hogy valós tárgyalási szándékról van szó és, ahogy fogalmaznak,
a mozgósítás ellenére „nem egy katonai hadművelet előtti trükkről van szó”.
Ezt első ránézésre még a Wall Street Journal fehér házi forrásokra hivatkozva írt beszámolója is megerősíti, amelyben azt írták: az Egyesült Államok még nem készült fel egy teljes körű támadásra Irán ellen, mivel a THAAD és Patriot légvédelmi rendszerek telepítése még folyamatban van. Éppen ezért az Axios megjegyi, Donald Trump – bár tanácsadóit a „határozott katonai lépésekről” szóló forgatókönyvek kidolgozására szólította fel nemrégiben – még nem hozta meg a végső döntést az Irán elleni légicsapásokkal kapcsolatban. Ebben pedig
közvetítői szerepet játszhat Törökország is, amely Katarral és Egyiptommal együtt jelenleg is dolgozik egy amerikai-iráni találkozó előkészítésén, amelyre Ankarában kerülhet sor, még ennek a hétnek a második felében.
Az iráni helyzettel kapcsolatban egyeztetett vasárnap este Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az izraeli fegyveres erők (IDF) vezérkari főnökével, Ejal Zamirral, aki előzőleg ugyanezen indokból járt Washingtonban, ahol magasrangú tisztviselőkkel folytatott egyeztetéseket a Times of Israel szerint – amely említést tesz arról, hogy egy amerikai romboló elhagyta Izrael egyetlen vörös-tengeri kijáratát, az eilati kikötőt, azonban az amerikai és izraeli források szerint ez egy tervezett lépés volt –, az izraeli hírportál szerint a találkozón Israel Katz védelmi miniszter és David Barnea Moszad-főnök is. A Times of Israel ebből és az izraeli sajtójelentések nyomán arra következtet, hogy az Egyesült Államok közelebb áll a támadás elindításához, mint korábban.
Amos Jadlin, az IDF katonai hírszerzésének korábbi vezetője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott egy interjúban, hogy a nyugati logika szerint Iránnak nem állna érdekében egy megelőző csapás az amerikai erők ellen, azonban szerinte a „dzsihadista logika” nem így működik, ezért reméli, hogy az IDF-nek van vészforgatókönyve arra az esetre, „ha az irániak valami olyasmit tennének, ami nem logikus”.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin)