Az elmúlt években Németországban és az Egyesült Királyságban meredeken emelkedett a késes támadások száma, ami mindkét országban a közbiztonságról, a bevándorlásról és az integrációról szóló viták középpontjába került – írja elemzésében a Migrációkutató Intézet.
A késes erőszak sajátossága, hogy az elkövetéshez használt eszközök könnyen hozzáférhetők, gyakran legálisan beszerezhetők, ezért a jelenség kezelése jóval nehezebb, mint a lőfegyverrel vagy robbanóanyaggal elkövetett támadások esetében.
Németországban a rendőrségi bűnügyi statisztika 2021-től rögzíti országosan külön kategóriában a késes támadásokat. Abban az évben ugyanis összesen 10 917 ilyen incidenst regisztráltak, ami az összes bűncselekmény 6,6 százalékát tette ki.
Rendõrök õrizetbe vesznek egy férfit a Berlin központjában található holokauszt-emlékmûnél elkövetett késelés után 2025. február 21-én. A támadásban egy férfi súlyosan megsebesült, kórházba szállították.MTI/EPA/Christopher Neundorf
Ezen belül 7071 eset veszélyes vagy súlyos testi sértéshez, míg 3060 rabláshoz kapcsolódott. Egy évvel később, 2022-ben a regisztrált késes támadások száma 12 355-re nőtt, ami közel 13 százalékos emelkedést jelentett.
2024-re ugrásszerű növekedés következett be, és 29 014 késes támadást rögzítettek országos szinten. Németországban 2021 és 2024 közötti időszakban a késes támadások száma összességében 44,3 százalékkal emelkedett.
A tömeges késelések Németországban ritkábbak, de számuk 2021 óta növekvő tendenciát mutat. Ezeknél az eseteknél gyakran mentális zavarok vagy iszlamista szélsőséges motivációk mutathatók ki, ugyanakkor a hatóságok hangsúlyozzák, hogy nem egységes jelenségről van szó: az elkövetők között migrációs hátterű és német állampolgárok egyaránt megtalálhatók.
A demográfiai adatok szerint az elkövetők körülbelül 90 százaléka férfi, többségük 21 év feletti, ugyanakkor a 14–20 éves korosztályban is jelentős az arányuk. A külföldi állampolgárok 33 és 50 százalék között követnek el késes támadásokat, ami mind a teljes német lakossághoz, mind a 14–60 év közötti férfi népességhez képest felülreprezentáltságot jelent.
Kapcsolódó tartalom
A szövetségi rendőrség, a Bundespolizei adatai szerint a legtöbb késes támadást német állampolgárok követik el, ugyanakkor kiemelkedően magas a szíriai, török, algériai, iraki és afgán elkövetők száma, valamint az európai bevándorlók közül a lengyel és ukrán állampolgárok aránya.
Gyászolók a Kaethe Kollwitz iskolában, a Dortmund közelében fekvő Lünenben 2018. január 24-én. Az előző napon egy 15 éves tanuló leszúrta az egyik 14 éves diáktársát, aki belehalt sérüléseibe (Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel)
Az Egyesült Királyságban is drámaian nő a késes támadások száma
Az Egyesült Királyságban a brit statisztikai hivatal adatai szerint Angliában és Walesben a késsel elkövetett súlyos bűncselekmények száma a 2010-es évek elejéhez képest közel 87 százalékkal nőtt, ami európai összehasonlításban is kiugró értéknek számít.
A brit adatok szerint a késes bűncselekmények jelentős részét fiatalok követik el. A 2024 márciusát megelőző egy évben több mint 3 200 olyan esetet regisztráltak, amelyben 10–17 éves gyermekek késsel vagy más támadó fegyverrel követtek el bűncselekményt, és amely megrovással vagy elítéléssel végződött. Ugyanebben az időszakban a késsel elkövetett 262 emberölésből 57 esetben az elkövető 25 év alatti volt.
Londonban a késes bűncselekmények elkövetői és áldozatai között kiemelkednek az etnikai kisebbségekhez tartozó személyek.
Míg a város lakosságának 43 százaléka tartozik ebbe a demográfiai csoportba, addig a késes bűncselekmények elkövetőinek és áldozatainak körében arányuk eléri az 50 százalékot. A sérüléssel járó támadások elkövetőinek 83 százaléka férfi, 35 százalékuk 17–24 év közötti, és 69 százalék fekete, dél-ázsiai vagy más etnikai kisebbségi háttérrel rendelkezik.
Kapcsolódó tartalom
A politikai reakciók mindkét országban eltérőek
Németországban a kormány 2024 végén és 2025-ben szigorította a fegyverviselési szabályokat, késtilalmi zónákat vezetett be a tömegközlekedésben és nyilvános rendezvényeken, valamint felgyorsította a súlyos bűncselekményeket elkövető migránsok kitoloncolását.
Rendõrök a helyszínen az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban fekvõ Herdecke településen elkövetett késelést követõen 2025. október 7-én. A rendõrség tájékoztatása szerint egy ismeretlen tettes megkéselte Iris Stalzert, a város újonnan megválasztott szociáldemokrata polgármesterét. Az 57 éves nõt kritikus állapotban szállították kórházba, az elkövetõt nagy erõkkel keresik.MTI/EPA/Christopher Neundorf
Az Egyesült Királyságban ezzel szemben elsősorban az eszközökre koncentrálnak: betiltották többek között az úgynevezett „Rambó-késeket” és „zombiölő késeket”, országos fegyverleadási programokat indítottak, és a prevencióra, valamint a mentális egészség védelmére helyezik a hangsúlyt.
A késes erőszak terjedése nemcsak biztonsági, hanem súlyos társadalmi és integrációs kihívás is, amely hosszú távon meghatározza Nyugat-Európa közbiztonsági és politikai vitáit.
Az elmúlt években Németországban és az Egyesült Királyságban is meredeken emelkedett a késes támadások száma, ami mindkét országban a közbiztonságról, a bevándorlásról és az integrációról szóló viták középpontjába került. A késes erőszak sajátossága, hogy az elkövetéshez használt eszközök könnyen hozzáférhetők, gyakran legálisan beszerezhetők, ezért a jelenség kezelése jóval nehezebb, mint a lőfegyverrel vagy robbanóanyaggal elkövetett támadások esetében.
Kiemelt kép: Gyászolók a Kaethe Kollwitz iskolában, a Dortmund közelében fekvõ Lünenben 2018. január 24-én. Az elõzõ napon egy 15 éves tanuló leszúrta az egyik 14 éves diáktársát, aki belehalt sérüléseibe. (MTI/EPA/Friedemann Vogel)