A Századvég emlékeztet, Magyarország és Szlovákia ugyan ellene szavazott, az Európai Bizottság mégis elfogadtatta a tagállamokkal azt a rendelettervezetet, amely a következő időszakban teljesen kivezetné az orosz energiahordozókat az EU-ból. Az intézet szerint a döntés több aggályt is felvet úgy eljárásrendi, mind uniós hatásköri szempontból egyaránt. Egyrészt, noha a tiltás egy szankció,
Brüsszel azt kereskedelempolitikai intézkedésként terjesztette elő, mert míg előbbihez a tagállamok egyhangú támogatása lett volna szükséges, utóbbihoz elegendő volt a minősített többség is.
Ezzel azonban a Bizottság jogszerűtlenül járt el – szögezték le az elemzésben. Másrészt,
az energia- és beszerzési mix kialakítása tagállami hatáskör, amelyet a tilalom korlátoz, így az embargó súlyosan sérti az országok szuverenitását is.
Végül, a Bizottság a rendelettervezet kidolgozása előtt a versenyképesség helyreállítására kapott mandátumot a tagállamoktól. Egy beszállítói kör kizárása azonban mesterségesen szűkíti az energiapiaci kínálatot, ami felfelé hajtja az árakat, visszaveti az ellátásbiztonságot, így rontja a versenyképességet, azaz ellentétes az eredeti mandátummal.
Brüsszel energiatilalma azonban nemcsak a jogszabályokkal és a tagállamok szuverenitásával ütközik, de az európaiak elvárásaival is.
A Századvég Európa Projekt-kutatásának új eredményei rámutatnak, hogy az uniós polgárok relatív többsége (45 százaléka) nem ért egyet a teljes embargóval. A tagállamok kétharmadában legalább a relatív többség elutasítja az intézkedést és mindössze három olyan uniós ország van – Lengyelország, Litvánia és Észtország – amelyben az abszolút többség támogatja a brüsszeli intézkedést.
A Századvég Európa Projekt kutatásának eredményei szerint az európai polgárok relatív többsége nem ért egyet az orosz energia uniós tiltásával (Forrás: Századvég)Az orosz energiatilalmat legnagyobb arányban Szlovéniában (68 százalék), Görögországban (65 százalék), valamint Cipruson, Bulgáriában és Magyarországon (62 százalék) utasították el a válaszadók. A lakossági percepciók részben az intézkedés súlyos következményeivel magyarázhatók. Magyarországon például a tilalom a jelenlegi három és félszeresére növelné a háztartások rezsiköltségeit és ezer forint feletti literenkénti benzinárakat eredményezne. A magyar és a szlovák kormány már jelezte, hogy bíróságon megtámadja a döntést.
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)