Jarovszlavszkij elmondása szerint mintegy 100 ezer hasonló státuszban lévő katonakorú férfi él Ukrajnában, és nekik is harcolniuk kell Ukrajnáért, akikkel egy hat hónapos szerződést íratna alá. Arról is beszélt, hogy a javaslatot már eljuttatta a vezérkarhoz is, amely már elkezdte feldolgozni azt, Jarovszlavszkij szerint többen is támogatják a felvetést.
„Ha vállalkozást akarsz indítani Ukrajnában, családot alapítani, éttermekbe járni, akkor bizonyítanod kell, hogy nehéz helyzetben az országban megvéded azt – egyenrangú alapon az ukránokkal. Akkor jogod van állampolgárságot, tartózkodási engedélyt kérni”
– szögezte le Denisz Jaroszlavszkij, majd hozzátette: a TCK-k (az ukrajnai lakosság mozgósításáért felelős, regionális képviselettel rendelkező állami szerv – a szerk.) ugyanúgy „figyel” a külföldiekre, mint az ukrajnai lakosokra, ezért szerinte
ha a tartózkodási engedéllyel bíró külföldiek fele bekerül a hadsereg kötelékébe, akkor „nincs baj”.
Ahogy negyedik évfordulójához közeledik az orosz–ukrán háború, úgy kezd egyre nagyobb társadalmi ellenállás kialakulni az ukrajnai kényszersorozásokkal szemben, a 2025-ös esztendőben több megrázó fejlemény is napvilágot látott,
az erőszakos kényszersorozásnak köszönhetően egyszerre szélesebb méreteket ölt a pánik és a felháborodás Ukrajnában és azon is túl.
Sokan – ahogy erről a hirado.hu oldalán beszámoltunk – életveszélyes módszerekkel próbálnak megszökni a kényszersorozások elől Ukrajnából, de olyan is előfordult, amikor egy beregszászi magyar ügyvéd végső elkeseredésében személyautójával a határsorompót áttörve menekült át Magyarországra.
A kényszersorozás Ukrajna nemzetközi megítélésére is rányomja a bélyegét. A 45 éves kárpátaljai Sebestyén József kényszersorozását követő durva bántalmazásának folyományaként bekövetkezett tragikus elhunyta pedig tovább rontotta a kijevi hatalom magyarországi megítélését, Sandor Fegyir ukrán nagykövetet Szijjártó Péter annak idején emiatt is bekérette a külügyminisztériumba.
Sebestyén József halálának júliusi megerősítése előtt jelent meg az Európa Tanács emberijogi képviselőjének jelentése, amelyben megerősítették:
kínzásokkal és erőszakkal jár az ukrajnai lakosság mozgósítása.
Korábban már tüntetéseket is tartottak a kényszersorozások és a dezertálások büntetése ellen a kijevi Majdanon, a 2014-es forradalom helyszínén.
„A szolgálat nem rabszolgaság!”
– ez volt a tiltakozás mottója. A kijevi hatalom azonban láthatóan nem tud, vagy nem akar érdemben reagálni a kibontakozó társadalmi ellenállásra, például – ahogy erről hírt adtunk a hirado.hu oldalán – január elején a kijevi toborzási és szociális támogatási központ (TCK) minden határon túl ment, amikor
hivatalos közleményben nevezte „taknyukat rágó, gyáva lényeknek” az ukrán toborzóközpont azokat, akik a kényszersorozás elől menekülnek.
Mindezek miatt sokan már erőszakhoz folyamodnak a kegyetlen sorozótisztekkel szemben, a nyugat-ukrajnai Lembergben például airsoft kézigránátot dobott a sorozótisztek közé egy ukrán férfi, aki nem akart a frontra menni. Az eset megtörténtét az ukrán rendőrség is megerősítette a hivatalos weboldalán.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/33. önálló gépesített dandár)