Csang Ju-hszia olyan vezetője volt a kínai hadseregnek, ugyanis frontvonalbeli tisztként harcolt Kína Vietnám elleni, 1979-es határháborújában, amely egy rendkívül véres összecsapás volt. A The New York Times beszámolója szerint a korabeli katonai visszaemlékezések Csangot egy kifejezetten agresszív és kezdeményező szemléletű parancsnokként jellemzik: egy alkalommal azt tanácsolta fiatal tisztjeinek, hogy „előbb a torkán kell megragadni az ellenséget, hogy ne tudjon sem előre, sem hátra mozdulni – és csak utána ütni”. Ez a mentalitás később is végigkísérte pályáját, és magyarázza, miért tisztelték sokan harcedzett katonaként, nem pedig irodai tábornokként.

Érinthetetlennek gondolták

Csang Ju-hszia nemcsak harci múltja miatt volt különleges. Ő és Hszi Csin-ping kínai elnök egyaránt a „hercegecskék” csoportjába tartoztak. Így nevezik Kínában azt a hatalmi csoportot, amelynek tagjai olyan vezetők, akiknek szülei a polgárháború idején Mao Ce-tung oldalán harcoltak. Az ugyanahhoz a közösséghez való tartozás sokáig láthatatlan védőernyőt jelentett a kínai politikában.

Ennek volt a jele az is, hogy a kínai elnök Csangot a hivatalos nyugdíjkorhatár után is posztján tartotta, miközben más tábornokokat hezitálás nélkül félreállított. A külföldi katonai megfigyelők egy része kifejezetten úgy tekintett Csangra, mint a hadsereg „józan hangjára”, aki pontosan tudta, mit jelent valódi harcban emberi életeket elveszíteni.

Nagyüzemi korrupció folyhatott

Csang pályájának egyik legérzékenyebb fejezete a fegyverbeszerzésekért felelős apparátus vezetése volt. A szakértők ezt a területet rendre a korrupció melegágyának nevezik: drága fegyverrendszerek, titkos szerződések, külföldi technológia, óriási jutalékok.

Érdekesség, hogy szinte minden más magas rangú tiszt, aki Csanghoz hasonlóan a fegyverbeszerzési területen dolgozott, idővel belebukott a posztba – Csang viszont egészen mostanáig megúszta. Ez önmagában is táplálta azt a hitet, hogy politikailag érinthetetlen.

Hatalompolitikai okokból emelhették le a sakktábláról

Kínában a központi katonai bizottság elnöki posztja hagyományosan a hatalom legfontosabb szimbóluma. A bizottság elnöki tisztségét és így a Kínai Néphadsereg főparancsnoki pozícióját Hszi Csin-ping kínai elnök tölti be, azonban a tényleges katonai szervezetrendszeren belül a bizottság alelnökeként Csang volt a legmagasabb rangú katonai vezető. Az elmúlt években már több fontos bizottsági tagot szintén őrizetbe vettek a kínai hatóságok.

A hivatalos indoklás most súlyos fegyelmi és jogi vétségekről szólt, de a pártsajtó ennél tovább megy: Csangot és társát azzal vádolják, hogy megsértették a hadsereg feletti abszolút pártvezetés elvét.

A kínai politikai nyelvben ez sokkal súlyosabb vád, mint bármilyen pénzügyi visszaélés – ez hűtlenségre utal.

Egyes sajtóértesülések szerint még nukleáris információk kiszivárogtatásának gyanúja is felmerült az Egyesült Államok részére, bár ezt hivatalosan nem erősítették meg. Annyi viszont biztos, hogy az ügy túl nagy horderejű ahhoz, hogy pusztán korrupcióról szóljon.

Csang mellett Liu Csen-li, a hadsereg operatív irányításának kulcsfiguráját is őrizetbe vették. Kettőjük eltűnésével a központi katonai bizottság lényegében csontvázzá vált: a testületből szinte minden tapasztalt parancsnok eltűnt.

Elemzők szerint a mostani lefejezés után az egyik utolsó hatalmi központ is megszűnt, ami fenyegetést jelenthetett Hszi Csin-ping kínai elnök hatalmára. Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének vezetője szerint a mostani lépéseket több száz magas rangú kínai tiszt eltávolítása követheti.

Kiemelt kép: Csang Ju-hszia kínai tábornok, a Központi Katonai Bizottság alelnöke, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. A kínai védelmi minisztérium szóvivője 2026. január 24-én bejelentette, hogy Csang és egy másik magas rangú kínai katonatiszt ellen súlyos fegyelemsértések gyanúja miatt vizsgálat indult (Fotó: MTI/AP/Ng Han-kuan)