A megállapodás értelmében az EU 2026 végéig megszünteti az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját, és 2027. szeptember 30-ig a vezetékes gázt is. A törvény lehetővé teszi, hogy a határidő legkésőbb 2027. november 1-ig eltolódjon, ha egy ország nehezen tudja feltölteni gáztárolóit nem orosz forrásból a tél előtt – közölte a Reuters.

Oroszország 2022 előtt az EU gázszükségletének több mint 40 százalékát biztosította. Ez az arány 2025-re körülbelül 13 százalékra csökkent a legfrissebb EU-adatok szerint.

Egyes uniós országok azonban továbbra is fizetnek Moszkvának az olajért, vezetékes gázért és az LNG-ért. Hétfőn a törvény jóváhagyásakor Szlovákia és Magyarország az elfogadása ellen szavazott, Bulgária pedig tartózkodott. Mivel azonban a tilalmat megerősített többséggel tervezték elfogadtatni, felül tudja írni Magyarország és Szlovákia ellenállását.

Magyarország beperli az Európai Bizottságot

Orbán Viktor miniszterelnök még a törvény megszületése előtt közölte, hogy Magyarország beperli az Európai Bizottságot, ha a magyar vétót kikerülve hoz döntést az orosz gáz- és olajvásárlás elleni szankciók ügyében. Mint fogalmazott: „Brüsszel cinkelt lapokkal játszik”, azt találta ki, hogy az orosz gáz- és olajvásárlás betiltása – ami alól Magyarország és Szlovákia korábban mentességet kapott – nem is szankció, hanem egy kereskedelempolitikai döntés, ami az uniós jog szerint nem igényel egyhangúságot, meg lehet hozni többségi döntéssel is.

„Vagyis kikerülik a magyar vétót, teljesen törvénytelenül”

– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint ez a lépés a jogállamiság nyílt megsértése.

Orbán Viktor hozzátette, hogy „a perrel ugyan nem vagyunk kint a vízből, mert mire Európában egy jogi ügy végigfut, addigra már nyolcszor véget ér a háború”, de Magyarországnak akkor is jeleznie kell, hogy az Európai Unió letért a jogállamiság útjáról, jogsértést követ el és visszaél a hatalmával.

Szigorú tilalmak és határidők

A nonprofit Centre for Research on Energy and Clean Air adatai szerint a legnagyobb öt EU-importőr tavaly 1,4 milliárd eurót (533,4 milliárd forint) költött orosz energiára, főként gázra és LNG-re. Magyarország volt a legnagyobb vásárló, Franciaország és Belgium előtt.

Az EU 2022-ben szankciókat vezetett be az orosz tengeri olajjal szemben, de soha nem javasolt gázimport elleni szankciókat, mivel az az összes 27 EU-ország egyhangú jóváhagyását igényelné.

A mostani EU-törvény tiltja az új orosz gázszerződések aláírását, és megköveteli, hogy a meglévő megállapodásokat fel kell mondani a tilalom betartása érdekében.

A meglévő szerződések esetében a 2025. június 17. előtt aláírt rövid távú megállapodások szerinti import 2026. április 25-én kerül betiltásra az LNG esetében, míg a csővezetéken szállított gáz esetében 2025. június 17-én. A hosszú távú szerződéseket a végső határidőkig fokozatosan fel kell számolni. A szabályok be nem tartása esetén a vállalatok a teljes globális éves forgalmuk akár 3,5 százalékának megfelelő pénzbírsággal sújthatók.

Az Európai Bizottság mindemellett a következő hónapokban további jogszabályjavaslatot tervez, amely az orosz vezetékes olaj fokozatos kivezetését és az országok orosz nukleáris üzemanyag-függőségét is csökkentené.

Saját farkába harapó kígyó

Az Európai Unió a háborúra hivatkozva teljes leválást vár el az orosz földgázról, miközben Németországban, a legnagyobb népességű tagországban a gáztározók még a 41 százalékos töltöttségi szintet sem érték el az idei év leghidegebb napjai előtt. A Die Weltwoche szerint a hiányt elsősorban az okozza, hogy a beérkező cseppfolyósított földgázt a lakosságnak közvetlenül és azonnal fel kell használni, miközben szinte semennyit sem raktároznak stratégiai tartaléknak.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtóértekezletet tart az uniós testület heti ülésén Brüsszelben 2026. január 14-én. A politikus bejelentette, hogy a bizottság 90 milliárd euró értékű hiteltámogatást irányoz elő Ukrajnának 2026-2027-re (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)