A maguk tervezete egy költségvetési Csernobil! Egy betonlap, amely alá erősen radioaktív elemeket próbáltak elrejteni – e szavakkal jellemezte Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője a Sébastien Lecornu miniszterelnök által egy törvényhozási kiskapun keresztül érvényesített törvényt, a 2026-os költségvetés bevételi oldalát.
Kapcsolódó tartalom
Lecornu ugyanis megszegte október 3-i ígéretét, miszerint nem alkalmazza a francia alkotmány vitatott, 49.3-as cikkét, és kedden szavazás nélkül fogadtatta el a 2026-os költségvetés bevételi oldalát. Ez a törvénycikk lehetővé teszi jogszabályok elfogadását a képviselők szavazata nélkül.
Kapcsolódó tartalom
A 49.3-as kiskapu
Ugyanezzel a lehetőséggel élt a 2025-os büdzsé elfogadtatásakor Francois Bayrou kormánya tavaly februárban. Az Európai Unió egyik legnagyobb gazdaságával rendelkező Franciaország tehát utoljára 2024-ben rendelkezett a parlament által, hagyományos úton legitimált költségvetéssel.
Mivel a miniszterelnök megszegte korábbi ígéretét, mind a jobboldal, mind a szélsőbaloldal pártjai bizalmatlansági szavazást kezdeményeztek a pénteki napra Lecornu kormánya ellen. A Nemzeti Tömrörülés adta be az egyik bizalmatlansági indítványt, a másikat a trockista Jean-Luc Mélenchon által vezetett szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország, melynek indítványához csatlakozott az úgynevezett GDR-csoport (Kommunisták és Tengerentúli Területek) illetve a szélsőbaloldalhoz közel álló Zöldek is.
Parce qu’il n’y a pas d’autre solution pour le pays, je vous exhorte, mes chers collègues, à un acte essentiel, un acte de courage peut être, mais surtout un acte de dignité parlementaire, politique et national : voter la censure. pic.twitter.com/QUwQHV26sP
— Marine Le Pen (@MLP_officiel) January 23, 2026
A szocialisták diktálnak
A Nemzeti Tömörülés indítványához csatlakozott a Jean-Pierre Ciotti vezette konzervatív-jobboldali UDR-csoport is. Annak ellenére, hogy az 577 képviselői helyből mindössze 66 parlamenti székkel rendelkeznek, a szocialisták a mérleg nyelvének szerepét játsszák a bizalmi szavazásban. Ennek meg is kérték az árát: úgy tűnik, hogy számos engedményt kaptak a költségvetésben.
Ezek közé tartozik a védelmi kiadásokon kívüli kormányzati kiadások feloldása és a nyugdíjasok adókedvezményeinek eltörlése. Az alacsony jövedelmű munkavállalók nettó fizetését egy juttatási rendszer révén emelik, amelynek keretében mintegy 3 millió háztartás átlagosan havi 50 euróval többletjövedelmet kap, ami 2026-ban körülbelül 700 millió eurós költséggel jár.
Írják a többihez!
Csakhogy Franciaország adóssága közben eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja már a GDP 115 százalékát. A hagyományos értelemben vett költségvetés nélkül sodródó, s a 2024-től tartó parlamenti patthelyzetben Párizs egyelőre csak növeli adósságait – erre a fedezetlenségre utalt felszólalásában Le Pen.
Lecornunak ezt követően a költségvetési törvényjavaslat kiadási oldaláról még meg kell állapodnia a nemzetgyűléssel, ami azt jelenti, hogy minden bizonnyal meg kell ismételnie a 49,3-as intézkedés alkalmazását, ezáltal pedig további bizalmatlansági szavazásokkal kell szembenéznie.
Kiemelt kép: Sébastien Lecornu miniszterelnök 2025. október 6-án (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Stephane Mahe)