Műsorújság
HU
EN
RO
#orosz–ukrán háború #háborúellenes gyűlés #havazás #Brüsszel

Rendkívüli állapotok uralkodnak Kijevben: a társasházak közel fele fűtés nélkül maradt, a túlélésért küzd a lakosság

lead_image
Szerző: Kertész Ákos
2026.01.19. 12:17

Főoldal / Külföld

| Szerző: Kertész Ákos
A háború kezdete óta eltelt első három tél viszonylag enyhe időjárást hozott Ukrajnába, a hőmérséklet az évszakhoz képest pedig tartósan magas maradt. A negyedik télen azonban beköszöntött a rossz idő: az országot – különösen Kijevet – súlyos fagyok sújtják. Mindeközben Ukrajna energetikai helyzete az ismétlődő orosz tömeges támadások nyomán tovább romlott, miután az áramellátást biztosító infrastruktúrát vették célba. Az ukrán tisztviselők Kijev jelenlegi energetikai állapotát rendkívül súlyosnak minősítették.

2022 óta Oroszország szisztematikusan támadja Ukrajna villamosenergia-hálózatát, erőműveket, alállomásokat és távvezetékeket rongálva meg. A csapások következtében az országot széles körű áramszünetek sújtják, az energiarendszer pedig többször kényszerült vészleállásra. Az orosz támadások egyik kiemelt célpontja a főváros: Kijev energiarendszerét a közelmúltban példátlan erejű tüzérségi csapások érték.

Az RBK Ukrajina hírügynökség egyik kormányzati forrása forrása szerint

Moszkva abból indul ki, hogy ha Kijevet élhetetlenné tudja tenni, akkor az általános csapást mér az ukrán társadalom moráljára.

A számítás része az is, hogy amennyiben a lakosság egy része a téli hideg elől Nyugat-Európába indulna, az például Lengyelország számára is komoly terhet jelentene. A stratégia nyilvánvaló célja azonban az, hogy a hideg és a sötétség által sújtott ukrán lakosság alulról gyakoroljon nyomást saját kormányára, és ezzel rákényszerítse a vezetést jelentős engedmények megtételére a béketárgyalások során, a háború lezárása érdekében.

Mint írták, Kijev helyzete drámai módon romlott a január 9-i, a főváros ellen indított nagyszabású támadást követően: az összehangolt tüzérségi csapások súlyosan megrongálták az elektromos áram, a hő- és a vízellátás termelését és szállítását biztosító kulcsfontosságú létesítményeket.

A város bal partján, valamint a Pecserszk és a Sevcsenkivszkij kerületekben vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be, miközben a fűtés- és a vízellátásban is komoly fennakadások keletkeztek. A fővárosban mintegy 6000 sokemeletes társasház – vagyis az ilyen típusú ingatlanok közel fele – maradt fűtés nélkül.

A főpolgármester szerint rendkívüli állapot van a városban – az emberek túlélését veszélyezteti a helyzet

Szintén január 9-én Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a lakossághoz fordult, és arra kérte azokat, akiknek erre lehetőségük van, hogy ideiglenesen hagyják el a várost.

„Felszólítom a főváros lakóit, akik rendelkeznek alternatív áram- és hőforrással máshol, hogy ideiglenesen költözzenek el”

– fogalmazott. A nyilatkozatot követően azonban erős ellenérzés bontakozott ki a városvezetővel szemben. A legfőbb kritika szerint a főváros vezetése nem telepített és nem helyezett üzembe elegendő számú mobil áramfejlesztőt, amelyek enyhíthették volna az ágyúzás miatti áramkieséseket.

Január 12-re a legtöbb fogyasztónál helyreállt a hőellátás, az áramhelyzet azonban érdemben nem javult. Csak a város jobb partján volt lehetőség a normál ellátási rend visszaállítására, míg a bal parton továbbra is vészhelyzeti áramszünetek voltak érvényben. Ezek egyes esetekben három–négy órás megszakításokkal egészen délutánig elhúzódtak. A helyzetet január 13-án egy újabb támadás súlyosbította, amely tovább rontotta az előző csapások következményeit. Ismét rendkívüli áramszüneteket rendeltek el, és

a két bombázás után a főváros gyakorlatilag elvesztette egyik nagy villamosenergia- és hőtermelő létesítményét.

Január 14-én egyértelművé vált, hogy Kijev áram- és fűtési problémái súlyosak és hosszú távúak.

Ezen a napon rendkívüli állapotot hirdettek, miközben a meteorológiai előrejelzések arra figyelmeztettek, hogy január végére a hőmérséklet akár –15 Celsius-fok alá is süllyedhet.

Az ukrán fővárosban így továbbra is kiszámíthatatlan időtartamú vészhelyzeti áramszünetek jellemzőek. A helyzetet tovább rontják a gyakori helyi balesetek, amelyek a rövid ideig tartó visszakapcsolások során fellépő túlterhelések miatt következnek be. Bár számos lakóépületben nagy teljesítményű dízelgenerátorok biztosítanak átmeneti megoldást, ezek gyakran meghibásodnak. A toronyházakban használt inverterek pedig nem képesek átvészelni a többórás áramszüneteket, mivel nincs elegendő idejük a feltöltésre.

A témában írt legutóbbi közleményében Vitalij Klicsko úgy fogalmazott: A közüzemi dolgozók továbbra is azon dolgoznak, hogy fűtést biztosítsanak azokban a lakásokban, amelyek január 9-én, a főváros elleni támadás után fűtés nélkül maradtak. A 6000 sokemeletes társasház közül jelenleg 32 épületben állítják vissza a fűtést, ahol a munkálatok a legbonyolultabbak.

„A helyzet nehéz. A fagyok tombolnak. Vészhelyzeti áramkimaradások vannak. Kijev vészhelyzeti állapotban működik. Ebben kell túlélnünk mindannyiunknak!”

– fogalmazott.

A szomszédból érkezik a segítség, átszámítva többszáz millió forint értékben

Egy lengyel önkéntes adománygyűjtő platform több mint 2,4 millió lengyel zlotyt (nagyjából 216 millió forintot) gyűjtött össze Kijev számára generátorok vásárlására – jelentették be a szervezők január 18-án.

A „Melegség Lengyelországból Kijevnek” elnevezésű adománygyűjtést – melyet több civil szervezet indította közösen – eredetileg 400 ezer zloty (36 millió forint) összegyűjtésére indították, azonban miután a kitűzött célt rövid időn belül elérték, a szervezők 2 millió zlotyra (180 millió forintra) emelték az összeget, amelyet szintén sikerült túlteljesíteni: a felajánlások jelenleg meghaladják a 2,4 millió zlotyt – közölte a Kyiv Independent.

„Az emberek fűtetlen lakásokban és pincékben kénytelenek tartózkodni” – hangsúlyozták a szervezők. „Az áram hiánya azt jelenti, hogy nincs lehetőség meleg ételt készíteni, a telefonok lemerülnek, és a támadások idején megszakad a kapcsolat a szeretteinkkel.”

Zelenszkij is rendkívüli lépésre kényszerült az energiaválság miatt

Mint arról a hirado.hu is írt, az ukrán elnöknek is meg kellett hoznia egy rendkívüli döntést a hétvégén.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: Orosz dróntámadásban találatot kapott kijevi lakóház egyik lakásának betört ablakában áll egy asszony 2025. december 23-án (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)

Array
(
    [replacement] => 
		
		

    [shortcode] => 
		
		

    [title] => Kijev, 2026. január 13.
Ljudmila Kopal télikabátban áll és elemlámpával világít kijevi lakásában 2026. január 13-án, amikor az ukrán energetikai létesítmények elleni orosz támadások áramkimaradásokat okoznak az ukrán fõvárosban.
MTI/AP/Danijila Basakov
    [image] => //cdn.cms.mtv.hu/wp-content/uploads/sites/7/2026/01/K__AP20260113287-1024x683.jpg
    [alignment] => aligncenter
)
áramáramszünetenergiaellátás Vitalij Klicsko KijevUkrajna

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még