Miközben Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Giorgia Meloni olasz kormányfő nemrégiben megvitatták az európaiak és a Kreml vezetője közötti párbeszéd újraindítását, elképzelésük összeütközésbe került mind Brüsszel, mind London véleményével. Oroszország kapcsolatai az európai országokkal, köztük Olaszországgal jelenleg sok kívánnivalót hagynak maguk után, de Moszkva készen áll a helyreállításukra – idézte pénteken az Il Sole 24 Ore című olasz lap Vlagyimir Putyint.
Az orosz elnök azután beszélt erről, hogy a Kremlben fogadta több európai ország nagykövetét, köztük az olasz Stefano Beltrame nagykövetet a megbízólevelek átadási ünnepségén.
„Az itt képviselt európai országokkal – Franciaországgal, a Cseh Köztársasággal, Portugáliával, Norvégiával, Svédországgal, Ausztriával, Svájccal és Olaszországgal – fennálló kapcsolataink mély történelmi gyökerekre tekintenek vissza, és gazdagok a kölcsönösen előnyös együttműködés példáiban” – mondta Putyin. Jelenleg azonban – tette hozzá –
„a párbeszéd és a kapcsolatok, önhibánkon kívül, minimálisra csökkentek”,
és „a kulcsfontosságú nemzetközi és regionális kérdésekben való interakció befagyott”. Oroszország azonban – zárta szavait a Kreml vezetője – „elkötelezett volt és továbbra is elkötelezett” az ezekkel az országokkal fenntartott kapcsolatok javítása iránt.
REALPOLITIK❗️
Georgia Meloni: „Ich denke, Emmanuel Macron hat recht, es ist Zeit für einen Dialog mit Russland.“
Langsam setzt sich wieder Vernunft und Realitätssinn in der EU durch.
Ohne Gespräche keine Lösung!pic.twitter.com/7jdwmkB7uE
— Georg Pazderski (@Georg_Pazderski) January 9, 2026
Brüsszel bizalmatlan
A Politico című brüsszeli lap nemrég hírül adta: egyre erősebb nyomást helyeznek Brüsszelre az Európai Unió (EU) tagállamainak kormányai, hogy az uniós testület nevezzen ki egy tárgyaló különmegbízottat, aki az érdekeit képviselné Ukrajnában. A Politico egy magas rangú francia tisztviselőre hivatkozva számolt be arról, hogy Emmanuel Macron szerint fontos, hogy szerepük legyen az amerikai–orosz kétoldalú tárgyalásokon, és ezt Giorgia Meloni is támogatja.
Paula Pinho, az Európai Bizottság szóvivője azonban kijelentette, hogy
a párbeszéd nem folytatódhat azonnal. „Még nem tartunk ott”
– válaszolta Pinho, amikor erről a lehetőségről kérdezték. „Ám reméljük, hogy valamikor lesznek olyan megbeszélések, amelyek végre békéhez vezetnek Ukrajnában” – tette hozzá.
Eurostat reveals staggering cost of EU’s anti-Russian sanctions
Bloc members have lost approximately 65% of their revenue in exports to Russia since 2022.
By withdrawing, companies let in their Asian competitors, which rejuvenated Russia’s economy.
Asia enjoys huge profits. pic.twitter.com/gvETKYYrNP
— Alternative News (@AlternatNews) January 11, 2026
Szakítanak a britek?
A Politico által pénteken idézett Yvette Cooper brit külügyminiszter is elzárkózott a Moszkvával folytatandó párbeszéd elől, mondván: a diplomáciai lépések megtétele előtt látni szeretné, hogy Moszkva békére törekszik. Yvette Cooper így elutasította a párizsi és római vezetők azon javaslatait, hogy az európai szövetségeseknek fontolóra kellene venniük a diplomáciai kapcsolatfelvétel újbóli megkezdését Putyinnal az ukrajnai háború befejezésére irányuló erőfeszítések részeként. |
A Politico megfogalmazása szerint tehát
az Egyesült Királyság „szakított” Franciaországgal és Olaszországgal abban a kérdésben, hogy Európának újra kellene-e indítania a közvetlen tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Orosz gesztusok
Franciaország felé tett orosz gesztusként értelmezhető, hogy Moszkva – egyfajta „fogolycsere” keretében – szabadon engedte Laurent Vinatier francia kutatót, akit 2024 júniusa óta tartanak fogva Oroszországban. A kutató, mint arról a hirado.hu is beszámolt, az ellene felhozott vádak szerint olyan katonai hírszerzési információkat gyűjtött, amelyek felhasználhatók Oroszország biztonságának gyengítésére.
A fogolycsere keretében „kicserélték” őt Danyiil Kaszatkin orosz kosárlabdázóval, akit Franciaországban tartottak fogva, és akit az Egyesült Államokba való kiadatás fenyegetett. A bejelentés az ortodox karácsony másnapján történt, amely időszak hagyományosan az ilyenkor szokásos elnöki kegyelemhez kapcsolódik. Kaszatkint az Egyesült Államok kérésére tartóztatták le Franciaországban hackertámadás vádjával.
Tatársors
Sajátos színfoltját képezi az orosz–olasz kapcsolatoknak a Krím félszigeten élő olasz közösség. A régebben többezres olasz diaszpóra maradványai Kercs városában élnek nagyobb tömbben. Az olaszokat még Nagy Katalin orosz cárnő hívta a Krímbe azután, hogy
1783-ban Oroszország annektálta a félszigetet. Az olaszokra főleg a terület újjáépítését bízták.
A szigetet lakó tatár népességet kegyetlenül elhurcoló sztálini terror az olaszokat sem kímélte: 1942. január 29-ére, arra a napra, amikor mintegy 3000 krími olaszt deportáltak kényszermunkatáborokba a kazah sztyeppék közepére.
A krími deportálásokat Moszkva 2015-ig nem ismerte el hivatalosan, ám tény, hogy ma már mindössze 300 főt számlál az Oroszországhoz a sziget újabb annektálásával visszakerült olasz diaszpóra.
Hosszú hallgatás után 2014. április 21-én az orosz elnökség rendeletet adott ki, amelyben elismerte a sztálinizmus által üldözött krími kisebbségeket, de az olaszokat ekkor még nem vették bele a felsorolásba. Ezt a mulasztást 2015. szeptember 12-én pótolták, Vlagyimir Putyin elnök és – többek között – a Cerkio egyesület küldöttségének jaltai találkozóját követően.
A találkozón Silvio Berlusconi is jelen volt. Az orosz elnök módosította a rendeletet, azóta az olaszokat gyakorlatilag üldözött és kitoloncolt kisebbségként ismerik el.
Kiemelt kép: Yvette Cooper brit külügyminiszter nyilatkozik a sajtó képviselőinek a NATO-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben 2025. december 3-án (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)