Emmanuel Macron francia elnök a bejelentésének hivatalos indoklása szerint a francia kontingens egy európai katonai gyakorlat részeként vesz részt a műveletekben, ám az üzenet politikai súlya messze túlmutat egy szokásos katonai rutingyakorlaton – írja a francia Le Monde.

Az elnök szavai szerint Franciaországnak és Európának ott kell jelen lennie, ahol az érdekei vagy a területi szuverenitás elve veszélybe kerül. Macron hangsúlyozta: nem az eszkaláció a cél, de a határozottságból nem engedhetnek. „Szabadnak maradni csak akkor lehet, ha tiszteletet parancsolunk” – fogalmazott, majd hozzátette: a mai világban a gyorsaság és az erő a döntő tényező.

Feltűnően kerülik, hogy megnevezzék amerikai fenyegetést

Németország már az elmúlt csütörtökön úgy indokolta az európai grönlandi misszió célját, mint „az Északi-sarkvidéken fennálló orosz és kínai fenyegetések fényében a biztonság garantálásának lehetőségeinek feltárása”, nem ejtve szót a valódi okról.

A háttérben a hónapok óta tartó amerikai nyomásgyakorlás húzódik. Grönland, a dán fennhatóság alatt álló autonóm terület, ami az elmúlt hónapokban a világpolitika figyelmébe került.

Donald Trump amerikai elnök többször is utalt rá, hogy az Egyesült Államok akár erővel is megszerezné az ásványkincsekben gazdag sarkvidéki szigetet.

A Fehér Ház ugyanakkor világossá tette: az európai katonai jelenlét nem befolyásolja Washington szándékait.

Párizs értelmezése szerint viszont Grönland ügye nem pusztán dán kérdés, hanem európai biztonságpolitikai probléma. A francia külügyminiszter hangsúlyozta: az Arktisz biztonsága elválaszthatatlan Európa biztonságától, és a térség európai területnek számít, amely NATO-védelem alatt áll.

Macron beszédében tágabb összefüggésbe helyezte a lépést. A világban szerinte „destabilizáló hatalmak” térnek vissza: Oroszország Európában, Irán a Közel-Keleten, miközben újfajta – általa „kolonialista logikának” nevezett – nagyhatalmi törekvések jelennek meg. Ebben a környezetben Franciaország nem engedheti meg magának a passzivitást. Ennek jegyében Párizs 2030-ig további 36 milliárd eurót irányoz elő védelmi kiadásokra a már elfogadott, több mint 400 milliárd eurós katonai költségvetésen felül.

A grönlandi francia jelenlétnek a nemzetközi katonai erőviszonyokra továbbra sem lesz hatása: az amerikai katonai erőfölény olyan nagy arányú, különösen a világtengereken, hogy Trump bármikor gond nélkül megszállás alá tudná vonni az országot, akár védi azt Európa, akár nem.

Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök beszél az istres-i légi támaszponton szolgáló katonák előtt 2026. január 15-én (Fotó: MTI/EPA/AP pool/Philippe Magoni)