António Costa és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatukban közölték:  a tagállamokkal folytatott konzultációk egyértelművé tették a közös álláspontot, miszerint a vámok aláássák a transzatlanti kapcsolatokat, és összeegyeztethetetlenek az EU–USA kereskedelmi megállapodással.

Rögzítették, hogy az EU készen áll arra, hogy megvédje magát a kényszer bármely formájával szemben, ugyanakkor továbbra is konstruktív együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal.

Mint fogalmaztak: közös transzatlanti érdek a béke és a biztonság fenntartása az Északi-sarkvidéken, különösen a NATO keretében folytatott együttműködés révén.

Hatalmas értékű, automatikus ellenvámokkal vágnának vissza

Egybehangzó sajtóértesülések szerint az EU jelenleg azt mérlegeli, hogy bevezeti a már júliusban kijelölt, összesen 93 milliárd euró értékű amerikai termékeket sújtó ellenvámokat. Erről a Reuters hírügynökség, a Financial Times és a Der Spiegel is beszámolt.

A jelentések szerint az uniós nagykövetek vasárnap este még nem jutottak megállapodásra új ellenvámok bevezetéséről.

„Amennyiben azonban nem születik egyezség, az amerikai bourbonra [whiskyre – a szerk.], repülőgép-alkatrészekre, szójababra és baromfihúsra kivetett büntetővámok automatikusan február 6-án hatályba lépnek”

– mondta egy uniós diplomata a Reutersnek.

Az EU csak azért függesztette fel korábban ezen vámok bevezetését, mert Ursula von der Leyen vezetésével kereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. Ez a megállapodás vámmentességet biztosított volna az amerikai áruknak, míg az EU-s termékekre az USA-ban 15 százalékos vámot vetettek volna ki. Az Európai Parlament azonban – Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője szerint – határozatlan időre elhalasztotta a megállapodás szerdára tervezett ratifikációját.

Trump korábban további vámokkal fenyegetett meg nyolc országot – köztük Németországot –, mivel ezek ellenezték az Egyesült Államok Grönlandra vonatkozó igényeit. Németország és a többi érintett ország válaszul élesen bírálta a bejelentett különvámokat.

Az EU végső eszköze

„A vámfenyegetések aláássák a transzatlanti kapcsolatokat, és az eszkaláció veszélyét hordozzák” – áll Németország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság közös vasárnapi nyilatkozatában. Ugyanakkor hangsúlyozták: eltökéltek a szuverenitásuk megőrzésében, és teljes támogatásukról biztosították Dániát.

Az EU 2023 óta rendelkezik egy olyan eszközzel, amely a kereskedelempolitikai nyomásgyakorlás elleni fellépést szolgálja.

Az erről szóló rendelet olyan helyzetekre vonatkozik, amikor egy harmadik ország kereskedelmi intézkedésekkel próbálja döntésre kényszeríteni az EU-t vagy valamely tagállamát. Ilyen esetekben ellenvámok és számos egyéb intézkedés is alkalmazható – ugyanakkor ezeket csak végső eszközként lehet bevetni.

Trump szombaton jelentette be az újabb vámfenyegetéseket. Február 1-jétől 10 százalékos büntetővámot vezetnének be, június 1-jétől pedig 25 százalékos vámot minden, az Egyesült Államokba irányuló árura. Ezek a lépcsőzetes vámok addig maradnának érvényben, amíg meg nem születik egy megállapodás Grönland „teljes megvásárlásáról” – írta Trump a Truth Social platformon.

A vámfenyegetés azokat az országokat érinti, amelyek nemrég katonákat küldtek egy felderítő misszióra a szigetre. Azonban mindössze 44 órát követően a német hadsereg felderítő csoportja vasárnap délben elhagyta Nuukot, Grönland fővárosát.

A dán külügyminiszter, Lars Løkke Rasmussen meglepettségének adott hangot, a brit miniszterelnök, Keir Starmer „teljesen helytelennek”, Emmanuel Macron francia elnök pedig „elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai lépést. A német kormány visszafogottabban reagált. Stefan Kornelius kormányszóvivő szerint Berlin „tudomásul vette” Trump bejelentését, a kormány pedig jelenleg „a lehető legszorosabb egyeztetést folytatja az európai partnerekkel”, és „a megfelelő időben” döntenek majd a szükséges válaszlépésekről.

Kiemelt kép: Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözli egymást az Ukrajna uniós támogatásáról tartandó vita előtt az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2025. november 26-án (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)