Az előzetes elképzelések szerint a Bizottság radikálisan átalakítaná a bővítési rendszert, lehetővé téve, hogy Ukrajna a következő években csatlakozhasson – írja a Mandiner a Financial Times cikkére hivatkozva. Ursula von der Leyen szerint a gyorsított bővítés a háborút lezáró békemegállapodás részeként szolgálhatna.

A javaslat azonban már most heves ellenállásba ütközött az uniós tagállamok részéről – még azoknál is, akik egyébként támogatják Ukrajna EU-csatlakozását

– közölte a Financial Times magas beosztásban dolgozó tisztviselőkre hivatkozva.

A terv egy kétszintű tagsági modellt vezetne be: Ukrajna bár beléphetne az Unióba, kezdetben korlátozott döntéshozatali jogokkal rendelkezne. Például nem kapna teljes szavazati jogot az uniós csúcstalálkozókon és a miniszteri tanácsüléseken, az egységes piachoz, az agrártámogatásokhoz és a fejlesztési forrásokhoz pedig csak fokozatosan férne hozzá. A Bizottság szerint a rendkívüli geopolitikai helyzet rendkívüli megoldásokat kíván, és a több mint harmincéves bővítési szabályok már nem felelnek meg a mai kihívásoknak.

Sok tagállam és uniós diplomata azonban attól tart, hogy a „gyorsított bővítés” alááshatja az EU stabilitását és a tagság értékét.

A szabályok megkerülése veszélyes precedenst teremthet, és komoly feszültséget szülhet Brüsszel és a tagállamok között. Egyesek geopolitikai csapdának nevezik a javaslatot.

A bizottsági elnök össze akarja kapcsolni az uniós tagságot a békekötés ügyével

Ahogy már korábban a hirado.hu megírta, Von der Leyen a csatlakozást nyíltan összekapcsolta a békével és a biztonsági garanciákkal, kiemelve, hogy az EU-tagság stabilitást, növekedést és jólétet hozhat Ukrajna számára.

Ugyanakkor több tagállam határozottan ellenzi az előre meghatározott csatlakozási dátumot, arra hivatkozva, hogy az ellentétes az érdemalapú bővítés elvével.

Külön aggodalomra ad okot, hogy a módosított rendszer hogyan érintené a többi tagjelölt országot.

Montenegró és Albánia, amelyek technikailag közelebb állnak a csatlakozáshoz, úgy érezhetik, hogy csak „másodosztályú” tagságot kínálnak nekik, míg Bosznia-Hercegovina vagy Törökország helyzete még bonyolultabbá válna.

Sok uniós diplomata szerint a terv túl összetett, számos előre nem látható politikai és intézményi következménnyel járhat, és akár Von der Leyen politikai pozícióját is kockáztathatja.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)