A miniszter a műsorban elmondta, hogy a magyar kormány nemet mond Ukrajna uniós csatlakozására. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés világosan, félreérthetetlenül, félremagyarázhatatlanul úgy szól, hogy a tagállamoknak egyhangúlag kell dönteniük, felvesznek-e új országot a tagállamok sorába – tette hozzá

„Mi, akik 16. éve kormányzunk Magyarországon, mindig mertünk nemet mondani Brüsszelnek, és Ukrajna tagságának kérdésében is nemet fogunk mondani”

– közölte a külügyminiszter.

Szijjártó Péter azt mondta, ez is tétje a parlamenti választásnak, mert nyilvánvaló, hogy

a Tisza Párt igent mondana Brüsszelnek mindenre, akkor pedig azzal kellene számolni, hogy Ukrajna „behozza” a háborút az Európai Unióba, „elborítaná a háború lángja az egész kontinenst”.

A kétsebességes csatlakozást nonszensz trükknek nevezte, mondván, Brüsszel meg akarja vezetni az ukránokat, hiszen pontosan tudja, hogy mindaddig, amíg szuverén nemzeti kormány van Magyarországon, Ukrajna nem lehet tagja az EU-nak.

Szijjártó Péter hozzátette, ezért avatkoznak be minden lehetséges eszközzel a magyarországi parlamenti választásba, szavai szerint ezért tesznek meg mindent annak érdekében, hogy „minket eltakarítsanak a pályáról, és brüsszeli bábkormányt ültessenek a helyünkbe”. Bírálta, hogy bár az Európai Unióban világosan lefektetett szabályok vannak, az Európai Bizottság és annak elnöke, Ursula von der Leyen „kénye-kedve szerint értelmezi” ezeket a szabályokat.

„Ez is nagy kockázata az Európai Unió jövőbeni működésének, és joggal felvethető, működhet-e olyan szervezet, amelynek vezetése önmaga veszi semmibe a szervezet működéséről, életéről érvényben lévő szabályokat”

– tette hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter a napokban az európai uniós országok nagyköveteivel találkozott. A műsorban közölte, mivel meglátása szerint Brüsszel mindent megtesz, hogy befolyásolja a magyarországi parlamenti választásokat, nagy az esélye, hogy a liberális, háborúpárti, Ukrajna-párti országok nagykövetei is ezt tennék. Hangsúlyozta:

világossá tette a nagyköveteknek, hogy senkitől nem fogják eltűrni, ha kétségbe vonja a választás demokratikus mivoltát, a feszültségkeltést, ha valaki hitelteleníteni próbálja a választást, mert nem „a brüsszeli párt” nyeri meg.

Szijjártó Péter elmondta, közölte a nagykövetekkel, hogy aki így tesz, nagyon nehéz munkakörülményekre számíthat a jövőben, kérdésre pedig kifejtette, ez azt jelenti, hogy a magyar államigazgatásban az osztályvezetőnél feljebb nem fognak jutni, amikor beszélni akarnak valakivel, ezt ő garantálja.

Szó volt arról is, hogy a Mol tárgyalást folytat a NIS szerb olajvállalat megvásárlásáról, Szijjártó Péter ez ügyben csütörtökön Belgrádban járt. Mint ismertette, a Mol mint a régió egyik legnagyobb energiavállalata tárgyal a szerb olajvállalat többségi orosz tulajdonosával az orosz részesedés eladásáról, és tárgyal a kisebbségi tulajdonos szerb kormánnyal a jövőbeni együttműködésről. Küszöbön áll a megállapodás – mondta, hozzátéve, óriási előrelépés lenne a régió energiabiztonsága és az árak szempontjából is, ha integráltan működhetnének Szlovákia, Magyarország és Szerbia kőolaj-finomítói. A Mol tárgyal, a magyar kormány pedig teljes körű diplomáciai támogatást biztosít – mondta a miniszter, aki álhírnek nevezte, hogy a Mol bezárná a pancsovai finomítót.

Ursula von der Leyen azt szeretné, ha Ukrajna már jövőre beléphetne az EU-ba – a terv még Ukrajna támogatói körében is visszatetszést váltott ki

Ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán, az Európai Bizottság olyan mértékű reformot fontolgat az uniós bővítési folyamatban, amely még az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen támogatói körében is vitát váltott ki.

A terv szerint Ukrajna akár már jövőre beléphetne az Európai Unióba.

Ursula von der Leyen szerint a gyorsított bővítés a háborút lezáró békemegállapodás részeként szolgálhatna, ugyanakkor egyesek geopolitikai csapdának nevezik a javaslatot. A terv egy kétszintű tagsági modellt vezetne be: Ukrajna bár beléphetne az Unióba, kezdetben korlátozott döntéshozatali jogokkal rendelkezne. Például nem kapna teljes szavazati jogot az uniós csúcstalálkozókon és a miniszteri tanácsüléseken, az egységes piachoz, az agrártámogatásokhoz és a fejlesztési forrásokhoz pedig csak fokozatosan férne hozzá. A Bizottság szerint a rendkívüli geopolitikai helyzet rendkívüli megoldásokat kíván, és a több mint harmincéves bővítési szabályok már nem felelnek meg a mai kihívásoknak.

Sok tagállam és uniós diplomata azonban attól tart, hogy a „gyorsított bővítés” alááshatja az EU stabilitását és a tagság értékét.

Kiemelt kép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Fotó: Facebook/Magyar Péter.