A drogkartellek a francia kisvárosokban és falvakban is egyre agresszívabban terjeszkednek. Miközben a hatóságok a nagyvárosokra, így Marseille-re is összpontosítják erőforrásaikat, a droghálózatok csendben elfoglalják az új területeket ott, ahol kevésbé őrzik a rendet – írja a Die Welt.

A német lap szerint az Alpok előterében fekvő, negyvenezer lakosú Échirolles jól példázza ezt a folyamatot. A város központjában álló Le Carrare nevű épületet korábban drogdílerek szállták meg. Az üresen álló lakásokat elfoglalták, majd az ingatlan egyes részeit lakhatatlanná tették, hogy zavartalanul bonyolíthassák le az üzleteiket.

A lakóépület a város központjában helyezkedik el, így a dílerek számára ideális helyszín volt a kábítószer-kereskedelemhez. Amandine Demore polgármester végül hosszú jogi küzdelem után 2024 szeptemberében bezáratta az épületet.

A városvezető egy külön rendőrőrs létrehozását is kérte a francia belügyminisztériumtól, amely szerinte nem indokolatlan követelés egy olyan városban, ahol a drogháború miatt több haláleset történt.

Mindennapossá vált a rettegés a drogdílerek miatt

A legszegényebb rétegek éppen azokon a környékeken élnek, ahol a kábítószer miatti bandaháborúk a legerőszakosabbak. „Olyan ez, mint egy dupla büntetés: aggódniuk kell a pénzük miatt, nem tudják rendesen etetni a gyermekeiket, és ráadásul félelemben kell élniük, mert a drogdílerek ellenőrzik a kapuikat” – fejtette ki Amandine Demore.

A polgármester szerint az erőszakos drogdílerek miatt félelemmel telnek a mindennapok. Az idősek lehajtott fejjel mennek a piacra, de az egyetemi hallgatók is veszélyben érzik magukat.

Francia rendőrök ellenőrzik a drogdílerek által megszállt Le Carrare épületet 2024. szeptember 26-án. Az Échirolles-ban lévő hírhedt lakóegységet a felújítási és biztonsági munkálatok idejére ürítették ki, amelyet a kábítószer-kereskedők jelenléte és tevékenysége okozott (Fotó: AFP)

A legkockázatosabb területeken térfigyelő kamerákat szereltek fel, hogy a helyi rendőrök rendszeresen figyelhessék a felvételeket. Habár az intézkedés nem oldja meg teljesen a problémát, jelentősen segíti a nyomozók munkáját, akik a közelmúltban több drogkereskedőt is őrizetbe vettek a környéken.

Franciaország Európa egyik legjelentősebb kábítószerpiacává vált. A kokainimport az elmúlt 15 évben megháromszorozódott, miközben a drogkartellek bevétele évi 3,8–9,7 milliárd euróra nőtt.

„Az amerikai drogpiac telített, a drogkartellek új területeket keresnek” – mondja Jacques Croly-Labourdette, a francia kábítószer-ellenes ügynökség osztályvezetője.

Mexikói drogkartellek a francia falvakban

A francia számvevőszék friss jelentése szerint tíz francia településből nyolcat érint a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés. A drogkartellek a kisvárosokba és a vidéki területekre is  kibővítették a hálózataikat.

A helyi politikusok egyre tehetetlenebbnek érzik magukat. A francia kormánynak nemrég 250 polgármester írt nyílt levelet, hogy egy új törvényi szabályozást sürgessenek a drogkereskedelemmel szemben. „A drogháború miatti erőszak robbanásának vagyunk tanúi” – áll a városvezetők közös nyilatkozatában.

Az elmúlt években a dél-franciaországi falvakban is fellendült a kábítószer-kereskedelem.

Le Val kis falujában például a csendőrség egy luxusvillában működő mexikói kartellhez köthető laboratóriumot számolt fel, ahol 400 kilogramm szintetikus kábítószert tároltak és készítettek elő.

„Le Val egy nyugodt falu, pontosan ezért telepedtek le itt, mert békében hagyták őket” – fogalmazott a település polgármestere.

Drogárakat feltüntető graffitik láthatók Marseille 3. kerületében 2025. december 3-án (Fotó: Miguel Medina/AFP)

Mindeközben Marseille-ben egyre drámaibb méreteket ölt a drogháború és a kábítószer-kereskedelem. A lakosok kollektív félelemben élnek, a gyilkos leszámolások nappal, szemtanúk előtt zajlanak, míg a drogbandák egyre fiatalabbakat kényszerítenek bele a hálózatba.

Az erőszak olyan szintre emelkedett Franciaországban, hogy Emmanuel Macron elnök válságtanácskozásokat hívott össze. Gérald Darmanin igazságügyi miniszter kiemelte, hogy amennyiben Párizsnak nem sikerül megállítania a drogkartellek terjeszkedését, úgy az ország könnyen az 1980-as évek Palermójára hasonlíthat.

A rendőri razziák ideiglenes eredményeket hoznak, de a problémák újabb területeken is felbukkannak. Franciaország kábítószer-kereskedelme ma már nemcsak bűnügyi, hanem társadalmi és politikai válságot is jelent.

Leterítette Európát a kokainfogyasztás

Az Európai Unióban az elmúlt évtizedben drámai mértékben nőtt a kábítószer-fogyasztás. Magnus Brunner, az Európai Bizottság belügyi és migrációs biztosa szerint 2013 és 2023 között a kokainhasználat hatszorosára, a metadoné háromszorosára emelkedett. A belga kikötők és laboratóriumok mára a kontinens fő kábítószer-elosztó pontjaivá váltak, miközben a hatóságok egyre súlyosabb erőszakkal és szervezett bűnözéssel kénytelenek szembenézni.

„Az európai kábítószerhelyzet katasztrofális szintet ért el” – jelentette ki az Európai Bizottság belügyekért és migrációért felelős biztosa.

A helyzet kezelésére az EU új drogellenes stratégiát indít, amely szigorúbb ellenőrzést, az illegális laboratóriumok felszámolását, valamint a tagállamok és a drogcsempészet kiinduló országaival való együttműködés erősítését célozza. Magnus Brunner hangsúlyozta, hogy külön oktatási programokat is indítanak a fogyasztás visszaszorítására, miközben a droglegalizáció kérdését nem érintették.

Az európai droglobbi egyre több tagállamban próbálja elérni a szerhasználat enyhítését és legalizálását, miközben a gyakorlati tapasztalatok szerint a legalizáció nem csökkenti, hanem fokozza a fogyasztást és a bűnözést.

Az EMCDDA szennyvízvizsgálatai szerint mindenhol nő az amfetamin, metamfetamin és kokain jelenléte, de az MDMA és a ketamin használata is emelkedik. A legalizációs kísérletek többek között romló közbiztonságot, növekvő bűnözést, terjedő feketepiacot és egyre több kábítószer-használót eredményeztek.

Az Európai Unió Kábítószer-ügynökségének (EUDA) statisztikájából jól látható, hogy a kábítószert dekriminalizáló tagállamokban a kannabisz mellett a kokainfogyasztás is hasonlóan növekedett. A grafikonok a 2013 és 2023 között végzett tanulmányokon alapulnak (Forrás: EUDA)

Drogháború és nyilvános leszámolások

Belgiumban mára mindennapossá vált a drogkereskedelemhez köthető erőszak. Brüsszel egyes hátrányos helyzetű negyedeiben szinte naponta dördülnek el lövések, a helyzet pedig olyannyira súlyossá vált, hogy a belga hatóságok már a katonai járőrözés lehetőségét is mérlegelik.

A kokain túlnyomórészt Latin-Amerikából érkezik, elsősorban az antwerpeni kikötőn keresztül. A Brussels Times adatai szerint az idei év első felében 82 szállítmányt foglaltak le, összesen 16,5 tonna kokaint. Egy évvel korábban ugyanezen időszakban 22,5 tonnát koboztak el.

A hatóságok nem közölnek adatokat az észrevétlenül átjutott mennyiségekről, ám Belgium nemcsak célország, hanem kulcsfontosságú tranzitpont is, ahonnan a drogok Európa-szerte továbbterjednek.

Helyszínelő rendőrök Brüsszelben 2025. február 7-én, miután lövöldözésben megöltek egy férfit a belga főváros Anderlecht negyedében. A hatóságok szerint szembenálló kábítószer-kereskedő bűnbandák közötti háborúskodás állt a háttérben (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

Külön problémát jelent a szintetikus drogok előállítása. A rejtett laboratóriumok gyakran ipari méretekben működnek, de kisebb mennyiségeket legális kutatólaborokban, például egyes egyetemeken is előállítanak.

A kokain a kannabisz után a második leggyakrabban használt kábítószer Európában.

Az EU Kábítószer-ügynökségének (EUDA) 2025-ös jelentése szerint a fogyasztás növekedésével párhuzamosan az egészségügyi és társadalmi költségek is jelentősen emelkednek.

Azokon a helyeken, ahol nagy kikötők szolgálnak belépési pontként, kiemelkedően magas a korrupció, a megfélemlítés és az erőszak szintje, a piaci verseny pedig gyakran bandaháborúkba és gyilkosságokba torkollik.

Belgium, Spanyolország és Hollandia továbbra is a legnagyobb lefoglalási mennyiségeket jelentő országok, de az utóbbi években Portugália szerepe is felértékelődött.

A közegészségügyi következmények szintén rendkívüli adatokat mutatnak. A kokain 2023-ban a túladagolásos halálesetek mintegy negyedében szerepet játszott, miközben súlyosbíthatja a meglévő szív- és érrendszeri betegségeket is.

Az európai kokainpiac robbanásszerű növekedése mára nem csupán rendészeti, hanem társadalmi és egészségügyi válsággá vált. Bár az uniós válaszlépések a megelőzésre és az együttműködésre épülnek, a drogkartellek terjeszkedése újabb frontokat nyitnak Európában.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)