Roderich Kiesewetter szerint Németországnak érdemes lenne megfontolnia, hogy egy közös európai atomprogramban vegyen részt – írja a Die Welt.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hangsúlyozta, hogy Németország nem fejlesztene saját atomfegyvert, de anyagilag támogatná a nukleáris haderő létrehozását. Becslése szerint egy ilyen program kifejlesztése legalább öt–tíz évet venne igénybe, ezért indokolnak tartja, hogy időben elkezdjék a stratégiai felkészülést.
A CDU-s politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az Oroszországgal fennálló feszültségek miatt Finnország, Svédország és Lengyelország is újraértékeli a biztonságpolitikáját, így ezek az államok akár Németországgal is együttműködhetnének.
Megjegyezte, hogy nem lenne bölcs kizárólag Franciaország atomfegyvereire hagyatkozni, különösen akkor, ha a jobboldali politikus, Marine Le Pen nyeri a francia elnökválasztást.
Roderich Kiesewetter szerint Németországnak más országokkal együttműködve kell felkészülnie a védelemre, figyelembe véve a valószínűtlen, de veszélyes forgatókönyveket is.
Habár a német újraegyesítésről szóló megállapodás tiltja, hogy Németország saját atomfegyvert fejlesszen, a CDU-s politikus szerint ez nem zárja ki, hogy pénzügyi hozzájárulással támogassanak egy közös európai fegyverkezést.
Rolf Mützenich, az SPD külpolitikai politikusa hevesen ellenezte Németország atomfegyverkezésben való részvételét, kiemelve, hogy még a közvetett bevonódás is szembemenne a nemzetközi egyezményekkel (Fotó: Shutterstock)Roderich Kiesewetter attól tart, hogy amennyiben az Egyesült Államok átvenné Grönland irányítását, az nemcsak a NATO-t érintené hátrányosan, hanem a Németországnak fenntartott nukleáris védelmet is veszélybe sodorná.
A javaslatot hevesen ellenezte Rolf Mützenich, a szociáldemokrata SPD politikusa. Véleménye szerint még a közvetett részvétel is szembemenne a nemzetközi szerződésekkel, köztük az atomsorompó-egyezménnyel és a „kettő plusz négy” megállapodással.
Kiemelte, hogy a védelmi kihívások ellenére sem szabad támogatni azt a tendenciát, hogy egyre több állam jusson atomfegyverekhez. Rolf Mützenich úgy látja, hogy inkább a diplomáciai tárgyalásokra kellene helyezni a hangsúlyt.
Kapcsolódó tartalom
Háborús pszichózisban Európa
A biztonságpolitikai szakértők szerint az európai vezetők ma már olyan figyelmeztetéseket fogalmaznak meg, amelyek tíz éve elképzelhetetlenek lettek volna. Az ukrajnai háború miatt félőnek tartják, hogy Oroszország más területekre is kiterjeszti a konfliktust, miközben Egyesült Államok támogatásában sem bíznak.
Emmanuel Macron francia elnök tavaly nyíltan jelezte, hogy atomfegyverekkel védené a térséget, és felvetette egy európai nukleáris haderő létrehozásának lehetőségét. A francia haderő vezetője emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaország nincs felkészülve arra, hogy egy háború esetén elfogadja a gyermekek elvesztését.
„Több család fogja megtapasztalni, mit jelent áldozatot hozni a nemzetért”
– jelentette ki Richard Knighton, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke, aki szerint nagyobb veszéllyel állnak szembe, mint pályafutása alatt bármikor.
Mark Rutte NATO-főtitkár szintén kijelentette, hogy a konfliktus a küszöbön áll, és Európának fel kell készülnie arra a háborús léptékre, amelyet a múlt században éltek át az előző generációk. Véleménye szerint Oroszország akár öt éven belül katonai erőt vethet be a NATO ellen.
Kapcsolódó tartalom
Rob Bauer nyugalmazott holland tengernagy, a NATO egykori legmagasabb rangú katonai vezetője szerint Európa csak akkor tarthatja meg a békét, ha felkészül a háborúra, ezzel elrettentve Oroszországot.
Európai mozgósítás: sorkatonaság és fegyverkezés
A háborúra a felkészülés már a hadseregek bővítésében is megmutatkozik. Németország tavaly elfogadta a sorkatonaság előkészítését célzó törvényt, emellett Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában is egyre többet beszélnek az önkéntes katonai szolgálatról.
Franciaországban új, hibrid nemzeti katonai szolgálatot vezetnek be, amely idén nyáron háromezernyi fiatal bevonásával kezdődik. Németországban a parlament jóváhagyta, hogy 2026. január 1-jétől minden 18 éves fiatal nő és férfi kérdőívet kapjon a katonai szolgálatra való hajlandóságáról.
Kapcsolódó tartalom
Négyszázezer forintnyi bírságot kap 18. születésnapjára az, aki elutasítja az „önkéntes katonai szolgálatot” Németországban
Macron: Bevezetjük az új, önkéntes, nemzeti katonai szolgálatot
A kötelező sorkatonaság bevezetése után a munkaidőt is növelnék a németek
Nem akarnak ágyútöltelékek lenni a fiatalok, országos tiltakozást szerveznek a diákok Németországban – VIDEÓ
A kérdések az egészségügyi állapotra, fizikai felkészültségre és az általános alkalmasságra vonatkoznak, amely alapján a válaszadók behívást kaphatnak orvosi alkalmassági vizsgálatra.
Az önkéntesek hiánya esetén a német kormány bevezetheti a szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolás útján is történhet. A német nők számára a részvétel önkéntes, míg a férfiaknak kötelező kitölteniük a kérdőívet, amelynek elmulasztása ezereurós pénzbírságot is vonhat maga után.
A katonai szolgálat újbóli bevezetése ellen több mint kilencven német városban szerveztek tüntetést decemberben. A tiltakozást szervező fiatalok közös nyilatkozatukban közölték, hogy nem akarnak ágyútöltelékek lenni (Fotó: Shutterstock)Horvátországban tizennyolc év szünet után újra bevezették a sorkatonaságot, és az év első napjaiban már a behívóleveleket is kiküldték. Idén így mintegy 1200 fiatal férfi kapott értesítést arról, hogy két hónapos kötelező katonai szolgálatra kell bevonulnia. 2008 óta ez lesz az első generáció, amelynek ismét a sorkötelezettséggel kell szembesülnie.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter már tavaly úgy értékelte a helyzetet, hogy a nyugat-európai politikusok körében durva háborús pszichózis uralkodik. Mint mondta, Brüsszelben és más nyugati fővárosokban elfogadott irányvonal a hosszú távú háborús berendezkedés, amelyről az úgynevezett Ukrajna-költségvetés is szól.
Szijjártó Péter szerint az európai emberek pénzét a gazdaság erősítése helyett egyre inkább a háborúra és az ukrán hadsereg támogatására fordítják.
Hozzátette, hogy a magyar kormány álláspontja szerint az európai emberek pénzét nem szabad Ukrajnára költeni, és nem engedik, hogy a háború terhét a magyar lakosság viselje.
A katonai mozgósítás, az önkéntes és kötelező szolgálatok, valamint az atomfegyveres erő kiterjesztéséről szóló viták mind azt mutatják, hogy Európa egyre inkább egy újabb háború kitörésére koncentrál.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)











