A portál szerint az intézkedésekkel az uniónak két fontos célkitűzése van, egyrészről ezúttal az orosz állami atomenergiai vállalatot, a paksi atomerőmű új reaktorblokkjait építő Roszatomot akarják ezzel büntetni, a Die Welt szerint az újabb szankciók a francia és belga ellenvetések miatt nem kerültek kidolgozásra. Másrészről azokat, akik jelenleg orosz uránt
vásárolnak, arra akarják kényszeríteni, hogy például Kanadából vagy Ausztráliából vásároljanak uránt, jóval magasabb áron.
A Welt emlékeztet, a legutolsó szankciós csomagot még október 23-án fogadták el, amikor döntés született a cseppfolyósított orosz földgáz 2027-től fogva érvényes behozatali tilalmáról is, valamint büntetőlistára helyeztek 41, az úgynevezett „árnyékflottához” tartozó kőolajat szállító tankerhajót is. A portál arra is felhívta a figyelmet,
csak 2024-ben a már meglévő szankciók ellenére 33,5 milliárd értékben importáltak orosz árucikkeket az európai uniós országok.
Az év első hat hónapjában ez az összeg körülbelül 15 milliárd euró volt – tették hozzá. A Welt szerint az orosz gazdaság teljesítménye bizonyos szegmensekben a csökkenés jeleit mutathatta, ennek azonban ellentmond Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentése, aki a minap arról beszélt:
Oroszország GDP-növekedése az elmúlt három évben 9,7 százalékos volt, szemben az euróövezet 3,2 százalékával.
Békeharc? – Franciaország ismét jelezte, hogy készen áll csapatokat küldeni Ukrajnába
Brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva a Welt arról is írt, az európaiak készek részt venni egy olyan koalícióban, amelynek feladata egy esetleges tűzszünet nyomon követése Oroszország és Ukrajna között. „Ukrajna biztonsági garanciáinak lehetséges tervei már véglegesek. Ezeket lényegében a brit és francia fegyveres erők katonai szakértői állították össze Brüsszellel együttműködve” – közölték a Welt forrásai. A portál azt is írja, több európai ország is jelezte: robusztus garanciákat nyújtanának a békefenntartással kapcsolatban. A lap szerint ez azt jelenti:
Franciaország és Nagy-Britannia készek akár katonákat küldeni Ukrajnába, hogy a békéért harcoljanak az oroszokkal.
A részt vevő államok által szolgáltatott információktól függően az első hat hónapban bevetett európai szárazföldi csapatok becsült létszámát 10 és 15 ezer közé teszik – teszik hozzá. A portál azt is írta, diplomáciai források továbbá jelezték, hogy
„Franciaország és Nagy-Britannia kész részt venni a tűzszünet megfigyelésében az ENSZ vagy az Európai Unió megbízása nélkül is”.
Mindkét ország számára elegendő lenne egy Ukrajna általi meghívás.
A tűzszünet légi és tengeri megfigyelését azonban Ukrajna szomszédos államainak kell biztosítaniuk, itt jön a képbe Törökország a Welt szerint, amely figyelemmel kísérheti a Fekete-tenger térségét. Oroszország keményebb álláspontot kíván képviselni a lehetséges béketárgyalásokon a Vlagyimir Putyin elnök rezidenciája elleni ukrán dróntámadásokat követően, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tagadott. „Ennek a terrorakciónak a célja a tárgyalási folyamat meghiúsítása” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak. Azonban szerinte ennek az ellenkezője fog történni, ugyanis
a diplomáciai következmény az Oroszországi Föderáció tárgyalási pozíciójának megerősödése lesz.
A hadsereg azt is tudja, hogyan és mikor kell reagálnia – tette hozzá Dmitrij Peszkov.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján 2025. október 23-án (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)