Az elemzés szerint egészen a közelmúltig azok a félelmek voltak meghatározóak a nyugati világban, hogy túlnépessedés a bolygó egyik legnagyobb problémája. A hatvanas évektől kezdve egyre több könyv jósolt pusztító éhínséget és összeomlást, mert az emberiség állítólag felfalja saját jövőjét. A borúlátó jóslatok nem váltak be. Sem a megnövekedett energiafogyasztás, sem a megnövekedett élelmiszerigény nem okozott összeomlást. Az emberek nem tűntek el, hanem mindig újabb innovációval rukkoltak elő, alkalmazkodtak, és végül mindig gazdagabb világot hoztak létre. Most viszont fordult a kocka.

Egyre több országban nem az a gond, hogy sok a gyerek, hanem az, hogy alig születik. Iskolák zárnak be, vidéki falvak ürülnek ki, társadalmak öregszenek el. A Foreign Affairs szerint ma a világ lakosságának kétharmada olyan országban él, ahol a termékenységi ráta a reprodukciós szint alatt van, és az ENSZ szerint már több mint 60 ország értel a népességcsúcsát. Bár a Föld lakossága még egy-két évtizedig növekedhet, azonban nagyjából 2060-2080 között elérjük a 10 milliárd főt, utána pedig gyors és tartós csökkenés következik.

Miért rossz, ha kevesebben leszünk?

A félelem mögött nemcsak gazdasági számítás áll. Egy zsugorodó világ kevesebb munkaerőt, kevesebb adófizetőt, kevesebb új ötletet jelent. Kevesebb fiatal, kevesebb kockázatvállalás, kevesebb innováció. Egy olyan világ képe rajzolódik ki, amely lassabb, óvatosabb, és talán szegényebb is – nemcsak anyagilag, hanem szellemileg is.

Innen már csak egy lépés az a gondolat, hogy mindenképp több gyerekre van szükség, különben elfogy az a lendület, amely eddig előrevitte a társadalmakat. A Foreign Affairs elemzése azonban arra is rámutat: ez a gondolat könnyen átcsúszhat abba, hoggy a gyermekvállalást már nem csak egyszerűen ösztönzik az államok, hanem egyenesen el is várják.

Az alkalmazkodás a kulcs

A legutóbbi időkig sokan azzal érveltek a környezetvédelem jegyében, hogy a kevesebb ember kevesebb károsanyag-kibocsátást is jelent, ezáltal pedig a klímaválság is enyhülhet. A Foreign Affairs szerint ez hamis egyszerűsítés. A környezeti problémák nem fognak megoldódni attól, hogy lassan kevesebben leszünk. Az elöregedő és zsugorodó világ egyre kevesebb erőforrással és innovációval fog szembenézni a kihívásokkal.

A múlt környezeti válságait sem a népesség csökkenése oldotta meg, hanem technológia fejlődés, szabályozás és politikai döntések

– állapítja meg az elemzés.

Nem kevesebb ember kellett hozzá, hanem jobb válaszok. Így oldódott meg az ózonlyuk és a savas esők problémája, és jelenelg is így mutat javuló trendet az ázsiai nagyvárosokat korábban sokkal inkább fojtogató szmoghelyzet.

A történelem intő példa. Amikor a múlt században a túlnépesedéstől tartottak, abból kényszersterilizálások, kegyetlen egykepolitika és súlyos emberi jogi visszaélések lettek. Akkor az volt a jelszó: kevesebb gyerek a bolygó érdekében. Most a világ iránya megfordulhat, és az új jelszó a több gyereket a hazáért lehet. A hibalehetőségek azonban fordított irányban is fennállnak: túl szigorúan, túlságosan könnyedén beleszólni az emberek magánéletébe, ismét hibát okozhat.

Miért nem születik több gyerek?

A vita egyik legnagyobb félreértése, hogy sokan erkölcsi kérdésként kezelik a termékenységet, mintha az emberek egyszerűen nem akarnának gyereket. A nemzetközi adatokból is egyértelműen látszik, hogy a tervezetten gyermektelen életmódot választók aránya továbbra is elenyésző a gyermeket vállalni akaró párokéhoz képest, azonban a drága a lakhatási és gyermekellátási költségek, a bizonytalan munkaerőpiac, a kevés szabadidő és a sok kockázat végül visszafogják a termékenységet.

Egyre több helyen nem a gyermekvállalási kedv hiányzik, hanem az az érzés, hogy a világ kiszámítható és barátságos hely lenne egy új élet számára. Ebben a közegben a születésszám csökkenése nem lázadás, hanem alkalmazkodás.

A Foreign Affairs szerint, ha a társadalmak valóban több gyermeket szeretnének, akkor a kötelezés és a büntetések helyett a körülmények javításával való ösztönzés, és a kiterjedt jutalmazás lehet a leghatékonyabb megoldás.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)