Thorsten Frei szerint egyértelmű különbséget kell tenni a különböző foglalkozások között. Vannak olyan munkák, amelyeknél az emberek fizikailag vagy lelkileg hamarabb elérik a terhelhetőségük határát, ezért számukra nehéz vagy lehetetlen a hosszabb ideig tartó munkavégzés. Más, főként tapasztalatra épülő szakmák esetében viszont ez általában nem jelent problémát – közölte a Welt.
A kancelláriaminiszter hangsúlyozta azt is, hogy számítania kell annak, ki milyen fiatalon lépett be a munka világába.
Elképzelése szerint a nyugdíjkorhatárt részben a ledolgozott évek számához kellene kötni.
Thorsten Frei ezzel egy, a szociáldemokratákhoz közel álló közgazdász, Jens Südekum javaslatát támogatja, amely a nyugdíjrendszer igazságosabbá tételét célozza.
A nyugdíjasok ma már több mint 20 évig kapnak ellátást – Frei szerint a rendszer nem fenntartható
Thorsten Frei német kancelláriaminiszter szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon nem működőképes. Rámutatott: az 1960-as években az emberek átlagosan körülbelül tíz évig részesültek nyugdíjban, és akkor még hat aktív dolgozó jutott egy nyugdíjasra.
Ma ezzel szemben a nyugdíjasok átlagosan legalább 20 éven keresztül kapnak ellátást, miközben már csak két aktív munkavállaló finanszíroz egy nyugdíjast. Frei szerint ez komoly egyensúlytalanságot okoz a rendszerben, ezért az államnak be kell avatkoznia.
A politikus arra figyelmeztetett: ha nem történik változás, a társadalombiztosítási járulékok a következő években a jelenlegi közel 42 százalékról több mint 48 százalékra emelkedhetnek.
Hozzátette, hogy a szociális kiadások gyorsabban nőnek, mint a gazdaság teljesítőképessége, ami hosszú távon a társadalmi kohéziót is veszélyezteti.
Thorsten Frei felidézte, hogy ezért dolgozik jelenleg a nyugdíjbizottság, amelynek tagjai a nyárig azt vizsgálják, hogyan alakítható át a nyugdíjrendszer a jövőben. A német politiku szerint
a rendszer fenntarthatósága miatt csökkenteni kell az egészségügyi szolgáltatásokat.
Thorsten Frei, korábban már felkészítette a lakosságot arra, hogy az egészségügyi rendszer fenntarthatósága érdekében bizonyos szolgáltatások csökkentésére lehet szükség. Frei hangsúlyozta: „egyértelmű, hogy egyes ellátásoknak el kell tűnniük, hogy a rendszer olcsóbbá váljon.”
A politikus szerint
Németországban a világ legdrágább egészségügyi rendszere működik, miközben a lakosság egészségügyi mutatói nem kiemelkedőek.
Összehasonlításképp elmondta, hogy a franciák statisztikailag ritkábban fordulnak orvoshoz, ami orvosi szempontból nehezen magyarázható.
Thorsten Frei hangsúlyozta továbbá, hogy nem lehet az, hogy mindenki saját maga döntse el, melyik szakorvoshoz fordul – főként laikus módon. A döntést a primer orvosnak, általában a háziorvosnak kell meghoznia, aki koordinálja a szükséges szakellátásokat.
A kiemelt kép: Thorsten Frei (Fotó: Wikimedia Commons)