A 2015-ös migrációs hullám miatt soha nem látott mértékben érkeztek bevándorlók a kontinensre. Az európai városokba többségében fiatal, alacsony képzettségű férfiak telepedtek le, akik az afrikai diktatúrákban, és az Iszlám Állam uralta közel-keleti területeken, muszlim közösségekben nőttek fel.

A menedékkérők többsége ráadásul olyan erős nemzeti és vallási identitást hozott magával, amely gyakran útját állja, hogy a keresztény értékekre épülő európai kultúrába beilleszkedjenek. A tömeges migrációval nemcsak új emberek, hanem a Közel-Kelet problémái és politikai kérdései is megjelentek a kontinensen.

A bevándorlás iránti szabályozatlanság, az iratok nélküli belépések tovább erősítették a biztonsági kockázatokat.

Az Europol 2025-ös jelentése szerint az európai terrormerényletek közül kiemelkedően magas volt az iszlamista indíttatású támadások száma, ami jelentős növekedést mutat a 2023-as adatokhoz képest.

A számok egyre riasztóbb képet festenek, a támadások száma nő, az elkövetők egyre fiatalabbak, miközben az online propaganda soha nem látott erővel működik.

Helyszínt biztosító rendőrök 2024. december 21-én, miután az előző este este egy szaúd-arábiai származású, Németországban élő orvos autóval a magdeburgi karácsonyi vásár látogatói közé hajtott (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Karácsonyi vásárok mint célpontok: Európa új sebezhetősége

Az első nagyobb figyelmeztető jelek már 2014 decemberében megjelentek. Dijonban egy arab származású férfi „Allahu Akbar” felkiáltással gázolt autójával a járókelők közé, ahol legalább 13 ember megsérült. Néhány nappal később Nantes-ban egy furgon hajtott bele a karácsonyi vásárba, ahol egy ember meghalt. A terrortámadásokat az Iszlám Állam első franciaországi merényletei között tartották számon.

Berlinben 2016-ban a Breitscheidplatz karácsonyi vásáron tizenkét ember meghalt, amikor egy elutasított menedékkérő kamionnal hajtott a tömegbe. A merényletet a 24 éves tunéziai állampolgárságú Anis Amri követte el, aki korábban 14 különböző személyazonosságot használt Németországban. Az Iszlám Állam szinte azonnal magára vállalta a támadást, később pedig egy videó is előkerült, amelyen elkövető hűséget fogad a terrorcsoportnak.

A híres strasbourgi karácsonyi vásáron 2018. december 11-én fegyverrel és késsel támadt a tömegre egy radikális iszlamista merénylő, aki öt ember halálát okozta.

Egy szaúd-arábiai származású férfi 2024. december 20-án nagy sebességgel hajtott bele a magdeburgi karácsonyi vásáron lévő tömegbe, ahol hat ember meghalt, és több mint háromszázan megsebesültek. A tavalyi történt németországi merénylet világosan megmutatta, hogy a fenyegetés nem múlt el, és hogy a hatóságoknak komolyan kell venniük az ünnepi terek biztonságát.

Idén már több karácsonyi vásári elleni merényletet is meghiúsítottak a hatóságok, köztük Lengyelországban és Németországban is.

Látogatók a karácsonyi vásár megnyitóján a berlini Breitscheidplatzon 2017. november 27-én. 2016. december 21-én egy teherautó a zsúfolt karácsonyi vásár látogatói közé hajtott, és legalább tizenkét embert megölt, negyvennyolcat megsebesített (Fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon)

Amikor a félelem az ünnepet is megszünteti

Idén már több németországi karácsonyi vásár is elmaradt az iszlamista terrortámadások veszélye miatt. Overathban és Kerpenben kénytelenek voltak lemondani az ünnepi rendezvényeket a szervezők, miután nem tudtak megfelelő számú biztonsági személyzetet biztosítani, és a lezárásokat sem tudták megoldani.

Franciaországban a strasbourgi és párizsi eseményeket fokozott védelem alatt tartják, emellett a biztonság érdekében egy újévi koncertet is töröltek.

A fokozott európai fenyegetések fényében Orbán Viktor miniszterelnök hazánkba invitálta a külföldi turistákat, hangsúlyozva, hogy Magyarország csodálatos, és egyben a legbiztonságosabb hely Európában. Kiemelte, hogy a jobb az illegális bevándorlók miatt pénzbírságot fizetni az EU-nak, mint félelemben élni.

Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó szintén azt hangsúlyozta, hogy

a terrortámadástól való félelem elveszi az európai nagyvárosokban az adventi vásárokon részt vevő családok örömét.

Mint mondta, a migrációs válság 2015-ös kezdete óta minden évben történtek – és egyre növekvő számban – erőszakos cselekmények: fegyveres, robbantásos, késeléses vagy éppen gázolásos esetek, amelyek gyakran éppen a karácsonyi vásárokhoz vagy templomokhoz kapcsolódtak, ahol nagyobb tömegek voltak jelen.

Ünnepi terekből konfliktuszónák

Az utóbb években a keresztényellenesség is világszerte erősödött, így a karácsonyi vásárok és az ünnepi terek mára nem csupán örömforrások, hanem szimbolikus konfliktuszónák is.

Franciaországban évek óta vandál támadások céltáblái lettek a templomok előtt felállított betlehemek, amelyek 2024-ben sorra gyulladtak ki a városok terein és parkjaiban. Marseille-ben a templommal együtt lángolt a betlehem, La Roque-Gageacban a városi dísz felégett.

Brüsszel idén a Grand-Place főterén „woke” szemléletben arctalan, textilfigurákból álló dekorációval gondolta újra a betlehemet. A Szent Családot ábrázoló figurák azonban még ebben a formában sem maradtak érintetlenek, ugyanis egy palesztinpárti tüntetés alatt még a Kisjézust ábrázoló bábut is lefejezték.

Az eset jól mutatja, hogy a karácsonyi vásárok hangulatát már nemcsak a terrortámadások fenyegetése hanem a Gázai konfliktushoz kapcsolódó tüntetések is meghatározzák. Toulouse-tól Bécsig palesztin zászlókkal, hangos arab zenével és füstbombákkal zavarták meg az aktivisták az adventi látogatók békéjét.

Brüsszelben az álarcos aktivisták a karácsonyi vásár közönségét is bekerítették, majd dobpergéssel és „Shame on you” skandálással keltettek pánikot. Bécsben a Votivkirche tornyaira tűztek palesztin zászlókat, míg Berlinben anticionista palesztin stand nyitott az Alexanderplatzon, ahol még zsidóellenes dekorációkat árultak.

Szilveszter: az ünnepi félelem folytatása

A karácsonyi vásárok körüli biztonsági aggodalmak szilveszterre sem tűnnek el, az év utolsó éjszakája évek óta a tömeges rendbontások és erőszak szimbólumává vált. Ennek legismertebb példája a 2015–2016-os kölni szilveszter, ahol nők százai számolt be szexuális zaklatásról és rablásról.

A támadásokat főként észak-afrikai és arab származású férfiakból álló csoportok követték el, miközben a rendőrség és a média napokig igyekezett kisebbíteni az események súlyát és elhallgatni az elkövetők hátterét.

Az incidens alapjaiban változtatta meg a német társadalom befogadási kultúráját, és a bevándorlással kapcsolatos biztonsági aggodalmakat is felerősítette. Hasonló veszélyről tanúskodik a 2025 januári New Orleans-i tragédia, amikor egy az Iszlám Államhoz köthető férfi teherautóval hajtott a tömegbe, 14 ember halálát okozva.

A 2015-ös migránsválság óta a karácsony és a szilveszter biztonságát a megelőzés, a lezárt terek és a fokozott rendőri jelenlét határozza meg. Az európai városokban a félelem, a terror és a randalírozó csoportok árnyékolják be az egykor békés hangulatot. Az európai ünnepek ma már nem csak arról szólnak, mit ünneplünk, hanem arról is, mitől félünk közben.

Kiemelt kép: Járőröző rendőrök az egyik berlini karácsonyi vásárban, a Breitscheid téren 2024. december 3-án. A német belügyminiszter fokozott óvatosságra szólított fel, mert a karácsonyi vásárok szélsőséges iszlamista csoportok célpontjai lehetnek (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)