A kétnapos rendezvény ezúttal is az Európai Unió jelenlegi politikájával elégedetlen erők meghatározó tanácskozása volt. Ahogy az elmúlt időszak Európa-szerte megmutatta, a konferencia pedig kielemezte, az európai népek választása a szuverenitásban való egység. A tét, hogy visszatalál-e Európa a demokratikus útra, az emberek képviseletéhez?  A több tucat nemzetközi hírű előadó és 600 fős vendégregisztráció mellett kiemelendő a magas rangú vendégek részvétele, az erős nemzetköziség, és a közönség folyamatos bekapcsolódása a pódiumbeszélgetésekbe.

Az előadások és felszólalások összképe egyértelmű volt: a résztvevők többsége úgy látja, hogy Európa jelenlegi irányítói bele fognak bukni az általuk okozott válságba, és mindenki úgy érzékeli, hogy egyre nehezebben tudják kézben tartani a folyamatokat.

A konferencián két kihívás került elő a legtöbbször: a migrációs válság és az európai gazdaság tartós gyengülése.

Az egyik brit felszólaló, Matthew Goodwin politológus professzor a kríziseket létrehozó politikai erőkről beszélt. Egy pódiumbeszélgetésen így fogalmazott:

„Sokan még mindig azt gondolják, hogy a problémáinkra a választ azok a politikai pártok adják majd meg, amelyek ezeket a problémákat létrehozták. Például azt hiszik, hogy a brit Konzervatív Párt még képes lehet reformokra, és segíthet kezelni mindazt, amit ma látunk. Én nem így gondolom. Ha megbízunk egy építészt, és az az építész tönkreteszi a házunkat, akkor nem hívjuk vissza.”

Goodwin ezzel arra a jelenségre utalt, amely Európa egyre több országában megfigyelhető: a migráció támogatásában korábban kulcsszerepet játszó politikai erők – például a két nagy brit párt vagy a német kormánypártok – ma már hajlamosak elismerni, hogy hibáztak, és egyre gyakrabban beszélnek a bevándorlás visszaszorításáról, sőt a kitoloncolás szükségességéről is, de a cselekvés egyelőre kevés.

A konferencia egyik legmarkánsabb előadását Monica Gabriella Bartoszewicz, a norvég UIT Egyetem kutatója tartotta. Szerinte súlyos mentális és kulturális következményei lettek annak, hogy az európai társadalmak konfliktuskerülővé váltak, és eluralkodott rajtuk a félelem és az öncenzúra. Úgy fogalmazott: a félelem olyan ellenségeket láttat velünk, amelyek nem léteznek, miközben elvakít a valódi veszélyekkel szemben, és lassan felőrli a civilizáció lelkét.

„Ma Európában kis Isztambulok, kis Iszlámábádok, kis Karacsik jöttek létre. Ezt mindannyian tudjuk. Udvariasan azt mondjuk: a sokszínűség gazdagít. De van ennek egy kevésbé udvarias következménye is: a mindenhol-mindenféle Európa végül a sehol semmi birodalmává válik” – jegyezte meg Bartoszewicz.

A magyar felszólalók közül Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója erősített rá a konferencián elhangzott kritikákra. A migrációval kapcsolatban megdöbbentő kutatásokra emlékeztetett: a nyugat-európai országokban a következő évtizedekben akár 80 százalékos esélye is lehet annak, hogy polgárháborús jellegű konfliktus alakul ki a bevándorlás miatt.

Az európai gazdasági helyzetről szólva hangsúlyozta:

„Nem természeti csapásról, nem földrengésről és nem elkerülhetetlen katasztrófáról van szó. Ez az Európai Unió rosszul kezelt gazdaságpolitikájának következménye”.

A konferencián kétszer is felszólalt Hidvéghi Balázs, fideszes európai parlamenti képviselő. Olyan tapasztalatokról beszélt, amelyeket a teremben ülők közül sokan saját bőrükön is megéltek: az Európai Unióban egyre gyakrabban kezelik a szólásszabadságot a demokráciára veszélyes tényezőként, miközben a demokratikus döntéseket kockázatként, nem pedig legitim akaratként értelmezik.

Hidvéghi Balázs beszél az MCC Brüsszel konferenciáján (Fotó: MCC Brüsszel)

Mint mondta, mára jól felismerhető mintázat alakult ki:

• aki megkérdőjelezi a migrációs politikát, „gyűlöletkeltőnek” számít,
• aki bírálja a szankciókat, „orosz narratívát” terjeszt,
• aki a nemzeti szuverenitásról beszél, „Európa-ellenesnek” minősül.

„Ha egy kormány nem követi a brüsszeli főáramot migrációban, családpolitikában vagy külpolitikában, akkor azonnal problémássá válik a jogállamisága” – jegyezte meg Hidvéghi Balázs.

A képviselő szerint, ha az intézmények eldöntik, mely vélemények elfogadhatók, és melyek nem, akkor nem a demokráciát védik, hanem saját politikai pozícióikat.

Mondandója azonnal sok olyan néző egyetértésére talált, akikben elevenen élt a tavalyi rendezvény emléke, amikor a helyi polgármester megfélemlítő módon és indokolatlanul rendőri erőket vetett be a rendezvény és résztvevői ellen.

A konferencia tanulsága szerint azonnali fordulat nem várható, de vészesen fogy az Európa lehetőségeit elherdáló uniós vezetők ideje. Az európai közvéleményben egyre többen szeretnék, hogy a kontinenst mások vezessék, ne azok, akik a jelenlegi válságok kialakulásában főszerepet játszottak.

Kiemelt kép: Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke, a miniszterelnök politikai igazgatója – MTI/Kocsis Zoltán