Az Európai Unió tagállamai december 8-án létrehoztak egy úgynevezett szolidaritási alapot, melynek célja, hogy csökkentse a migráció sújtotta tagállamok terheit. Brüsszel azokat az országokat akarja megsegíteni, amelyek behívták a bevándorlókat. A támogatásból nem részesülő tagállamok pedig eldönthetik, hogy vagy átvállalnak az EU által érintettnek ítélt tagállamoktól migránsokat, vagy úgy váltják ki magukat, hogy pénzt fizetnek a közös alapba. Magyarország annak ellenére, hogy tíz éve védi az Európai Unió határait, és erre elköltött több mint 800 milliárd forintot (körülbelül 2 milliárd eurót), nem részesülhet a szolidaritási alapból. Ráadásul még napi egymillió eurónyi büntetést is kell fizetnünk azért, mert védjük Európát.
Brüsszel a 2026. június 12-én hatályba lépő migrációs paktum jegyében választás elé állította hazánkat: vagy betelepít migránsokat, vagy jelentős – 420 millió eurós – hozzájárulással beszáll a közös alapba.
Orbán Viktor miniszterelnök a döntés kapcsán jelezte, hogy „egyetlen migránst sem fogadunk be, és nem is fizetünk más migránsaiért. Magyarország nem hajtja végre a migrációs paktum intézkedéseit”.
Nem mindenki gondolkodik így, még a magyar belpolitikában sem. Látványosan kiszolgálja Brüsszelt a Tisza Párt, amely támogatja a migrációs paktumot. A párt szakértői egyre hangosabban követelik az illegális bevándorlók tagállamok közti szétosztását elrendelő megállapodás végrehajtását, Magyar Péter EP-képviselői pedig meg is szavazták a kezdeményezést.
De mi is az a migrációs paktum, és miért támogatja a Tisza Párt?
A migrációs és menekültügyi paktum az Európai Unió 2024-ben elfogadott átfogó jogszabálycsomagja, amely a menedékkérelmek kezelését, a határellenőrzést és a tagállamok közötti „szolidaritást” szabályozza.
A paktum fő elemei:
- Gyorsított határprocedúra: a külső határon lefolytatott, néhány hetes menekültügyi vizsgálat.
- Visszatartási zónák: az érkezők addig itt maradnak, amíg tart a vizsgálat.
- Kötelező szolidaritás.
Ez utóbbi kapcsán tudni kell, hogy akkor lép életbe, ha egy tagállam az unió megítélése szerint túlterhelt. Más tagállamoknak ilyenkor segíteniük kell:
- vagy befogadással,
- vagy pénzügyi hozzájárulással,
- vagy technikai támogatással.
Szakértők szerint a fentebb említett szolidaritás valójában burkolt kvótarendszer, hiszen a paktum nem állítja meg a migrációt, csak szétosztja a beérkező embereket, így olyan országok is bevándorlóországgá válnak, amelyek alapvetően ellenzik az illegális migrációt. Ráadásul a probléma gyökerére sem jelent megoldást, hiszen a menedékkérelmek elbírálásának gyorsított eljárása nem elég visszatartó erejű, az ezzel ellenkező országok pénzügyi büntetése pedig ellentétes az uniós elvekkel. Ahogy az is, hogy a tagállamokat kötelező befogadásra kényszerítenék.
Mindezek ellenére a Tisza Párt Brüsszelben támogatta a migrációs paktumot
- Az EP-szavazás során támogatták, hogy 2025-re plusz 25 millió euróval növeljék meg a menekültügyi, migrációs és integrációs alapot, ami egyértelműen a migrációs paktum gyors és hatékony végrehajtását szolgálja.
- A Tisza képviselői támogatták azt a javaslatot, amely helyénvalónak ítéli, hogy Magyarországot 200 millió euróval megbüntessék az Európai Bíróság döntése alapján. Ezt a büntetést az EU azért szabta ki, mert – az Európai Bizottság szerint – Magyarország nem tartotta be az uniós menedékkérői jogokat. Magyarország szerint viszont az unió nem tartotta be az uniós jogot azáltal, hogy illegális bevándorlók befogadására kötelezte volna Magyarországot.
- Ugyanakkor a Tisza Párt képviselői nem támogatták azt a javaslatot, amely kétmilliárd eurós támogatást irányzott volna Magyarországnak a déli határ kerítésének költségére.
Ez a három pont együtt arra utal, hogy a Tisza Párt teljesen elkötelezte magát Brüsszel migrációs elképzelései mellett, és finanszírozási szinten is hozzájárul azok végrehajtásához.
A migrációs paktumról szóló tavaly októberi szavazás után Kollár Kinga EP-képviselő a Facebookon erősítette meg: pártja valóban kiáll a bevándorlók szétosztásáról szóló kvótarendszer mellett.
Ez nem most fordult elő először. Dávid Dóra, a párt másik képviselője ugyanis nyíltan kijelentette, hogy szerinte Magyarországnak változtatnia kell hozzáállásán, mert „a multikulturális társadalmak nemhogy működnek, de versenyképesebbek is lehetnek”. Bódis Kriszta ennél is tovább ment, amikor a migrációt először lehetőségnek nevezte, majd egyszerűen álvalóságnak mondta azt, hogy a migránsok között terroristák lennének.
Ha azt gondolnánk, hogy ezek véletlen elszólások voltak, akkor tévedünk. A Tisza Párt mögötti tanácsadók is ugyanezt mondják.
Petschnig Mária Zita például azért kritizálta a miniszterelnököt, mert az uniós büntetés ellenére sem hajlandó végrehajtani a migrációs paktum intézkedéseit.
Az Európai Unió tavaly júniusban kiszabott Magyarországra egy 200 millió eurós büntetést. „Nem azért, merthogy itten nem engedjük be a migránsokat, mert azt akarja, hogy engedjük be a migránsokat, hanem azért, mert nem tartjuk be a menedékkérők menedékjogának az uniós szabályait. Tehát nem vagyunk szabálykövetők” – érvelt Petschnig.
Egy másik fórumon arról beszélt: szerinte nem is jönnek migránsok, mert „nem azt mondta az unió, hogy tessék beengedni a migránsokat, csak azt mondta, hogy tessék emberi módon viselkedni velük szemben”. Holott a kvótarendszer lényege éppen a migránsok szétosztása lenne.
A tiszás tanácsadóvá lett Bod Péter Ákos pedig arról beszélt, hogy szerinte Magyarországnak semmi hátránya nem származna a bevándorlók kvótaalapú szétosztásából: „A bírósági döntés az nem kötelezi Magyarországot semmilyen migránsoknak a befogadására, amit a rádió hazudik, semmi. Egy közösen elfogadott joganyag azt mondja, hogy ha valaki valamelyik európai országnál jelentkezik, meg kell az ügyét vizsgálni és tisztességes eljárási módon kell eljárni vele” – magyarázta Bod a kvótarendszert, amelynek éppen a migránsok szétosztása az egyik központi eleme.
A Tisza Párt migrációs politikája tehát gyakorlatilag Brüsszel politikájának szolgai másolása. A Tisza Párt képviselői és tanácsadói is támogatják a migrációs paktumot, vagyis a bevándorlók kvótaalapú szétosztását, vagy Magyarország megbüntetését – olvasható az Ellenpont hasábjain.
Kiemelt kép: Migránsok tüntetnek a magyar oldalon álló rohamrendőrökkel szemben a Horgos–Röszke határátkelőhelynél, a magyar–szerb határ szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)