Az ukrajnai látogatását követően közétett jelentésében Michael O’Flaherty hangsúlyozta: bármely olyan rendezés, amely túlnyomórészt a termőföldre, az erőforrásokra vagy a katonai stratégiára összpontosít, pusztán „tranzakciós békét” eredményez, és másodlagossá teszi az emberi tényezőt.

„Az áldozatok millióinak figyelmen kívül hagyása igazságtalan és fenntarthatatlan békéhez vezet”

– fogalmazott az emberi jogi biztos, majd leszögezte: igazságos és tartós békéhez vezető útnak az emberi jogokon, az igazságosságon és az elszámoltathatóságon kell alapulnia.

A jelentés szerint a jelenlegi nemzetközi mechanizmusok hatástalanok Oroszország agressziójának megállításához, ezért tanulni szükséges a múltbeli béketeremtő tapasztalatokból és szövetségeket építve kell előre lépni találékony diplomácia révén. A békefolyamatnak minden nemzeti és nemzetközi szereplő, köztük az áldozatok és a civil szervezetek hozzájárulására kell támaszkodnia, és biztosítania kell benne a nők teljeskörű és egyenlő részvételét – írta.

Az emberi jogi biztos hangsúlyozta továbbá, hogy az elszámoltathatóság érvényesítése több úton, köztük az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményeivel foglalkozó különleges bíróság, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), valamint Ukrajna ügyészi hatóságai és az ukrán igazságszolgáltatás támogatása révén valósítható meg. Kijelentette: a méltányos jóvátétel biztosítása szükséges ahhoz, hogy a 2014 óta tartó orosz agresszió minden áldozata megfelelő kártérítést kaphasson.

O’Flaherty aggodalmát fejezte ki az elfoglalt területeken élő mintegy 1,6 millió gyermek miatt, akik – meglátása szerint – egy olyan militarizált oktatási rendszerben kénytelenek tanulni, amelynek célja nemzeti identitásuk erőszakos megváltoztatása. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi humanitárius és emberi jogi szervezetek nem férnek hozzá az Oroszország által fogva tartott ukrán hadifoglyokhoz, akiknek túlnyomó többségét feltehetően megkínozták.

Az európai fegyverkezéssel kapcsolatban végezetül megjegyezte, a védelem kritikus fontosságú, de egy olyan szélesebb körű demokratikus biztonsági megközelítés része kell legyen, amely integrálja az emberi jogokat.

Az Európa Tanács még nyáron mondta ki: igenis zajlik kényszersorozás Ukrajnában

Még július 11-én jelent meg az Európa Tanács ukrajnai kényszersorozást feltáró jelentése három nappal azelőtt, hogy megjelentek a 45 éves kárpátaljai magyar férfi, Sebestyén József brutális és bestiális megverését és megkínzását követően elhunytáról szóló első híradások. Sebestyén Józsefet még júniusban egy Ungvár melletti erdős területen található hadkiegészítő központban verték össze vasdorongokkal olyan súlyosan, hogy pár nappal később az elszenvedett sérüléseinek következményeibe belehalt a beregszászi elmegyógyintézetben.

A Michael O’Flaherty által szövegezett jelentésben részletesen tártak fel és számoltak be olyan bűncselekményekről, amelyeket az ukrán TCK-k toborzótisztjei az áldozat utolsó írásos nyilatkozata és nővére által elmondottak szerint Sebestyén József ellen is elkövettek az ungvári kiképzőtáborban. A teljesség igénye nélkül, az alábbi bűncselekményeket tárta fel az ukrajnai mozgósítással kapcsolatban az Európa Tanács:

brutális letartóztatások, fizikai erőszak, fogyatékossággal vagy testi rendellenességgel szenvedők mozgósítása, mindez szervezetten és rendszerszinten.

Mindezek meglétét és létjogosultságát pedig maga az ukrán ombudsman is elismerte, a helyzet pedig azóta tovább súlyosbodott, ahogy erről a hirado.hu oldalán korábban többször is beszámoltunk. A kijevi hatalom kényszersorozása pedig számos alkalommal sarkallt elkeseredett döntésekre sokakat. November elején például egy 38 éves beregszászi magyar ügyvéd személygépjárművével törte át a Nagypalád–Nagygödör határátkelőnél a sorompót Magyarország irányába, az ukrán-magyar határon.

A kijevi hatóságok válaszul, a hasonló esetek megismétlődésének megakadályozása által vezetve betonakadályokat kezdtek emelni Ukrajna nyugati határain.

Kiemelt kép: hirado.hu