Az előzetes várakozásoknak megfelelően a német törvényhozás 323:272 arányban pénteken végül megszavazta az új katonai szolgálati modellről szóló javaslatot, a lépéssel

gyakorlatilag ismételten bevezették a sorkatonaságot Németországban, 14 évvel annak 2011-es kivezetése után.

Az elfogadott tervezetben foglaltak szerint 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton. A katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad,

azonban Ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány bevezethet egy úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolással is kijelölheti a szolgálatra kötelezetteket.

A szavazás napjára a német diákszervezetek a tanári szakszervezetekkel, békeszervezetekkel közösen tartottak országos tiltakozási akciót a tervezet ellen 90 német nagyvárosban, köztük Berlinben, Münchenben és Kölnben is.

„Miért nem azok mennek, akik elkezdték a háborút?” – A német közvélemény Friedrich Merz vörös-fekete koalíciója ellen fordul

A Sky News a berlini tiltakozásról közölt helyszíni tudósítást, amelyen a tüntetőket arról kérdezték, miért is utasítják el a sorkatonaságot. Berlinben a tüntetők azt írták a tábláikra, miszerint „nem kapjátok meg az életünket, ha nem esszük meg a hazugságaitokat” , valamint azt, hogy „a béke az erő”.

A Sky News tudósítójának nyilatkozva a berlini tüntetés egyik résztvevője úgy fogalmazott: „Egyikünk sem akar meghalni egy olyan országért, amely valójában nem törődik velünk”.  Más azzal érvelt, hogy szerinte a Friedrich Merz vezette vörös-fekete egységkormány figyelmen kívül hagyta a klímavédelemmel és jobb szociális feltételekkel kapcsolatos követeléseiket, ezért nem érez lojalitást a sorkatonaság iránt.

Arra a felvetésre, hogy mi történne akkor, ha Németországot megtámadnák, de a Z generáció nem fogja megvédeni, ez esetben kinek lesz ez a feladata a harc, az egyik tiltakozó azzal kérdezett vissza:

„Miért nem azok mennek, akik elkezdték a háborút?”

„Nem látom be, miért ne az idősebbek mennének. Sokuk már úgyis volt katona” – felelte. Majd nem sokkal később egy 17 éves lány csatlakozott hozzá, aki hozzáfűzte: „Én nem lennék hajlandó meghalni egyetlen országért sem.”

„Nem tartom helyesnek, hogy gyerekeket vagy bárkit az akaratuk ellenére a hadseregbe küldjenek, mert a háború egyszerűen rossz” – szögezte le a fiatal lány, majd azzal zárta mondandóját:

„Én soha nem fogok csatlakozni a hadsereghez, és ha Németországot megtámadják, egyszerűen elmegyek máshova, ahol nincs háború.”

Bár a legtöbb tüntető tinédzser vagy húszas évei elején járó fiatal felnőtt volt, néhány szülő is megjelent a kisebb gyerekeikkel: páran gyakorlatilag az egész családot kivitték a tüntetésre. Egy édesanya a transzparensére a következő feliratot írta: „A fiamat nem kaphatjátok meg.”

Attól, hogy Oroszország képes támadni, nem jelenti még azt, hogy támadni is fog – a német lakosság szembeszáll a háborús pszichózissal

Németország az orosz-ukrán háborúra hivatkozva akarja ismételten bevezetni a sorkatonaságot, mivel a német politikai-katonai vezetés egy előrevetített orosz-európai háborúra akarja felkészíteni az országot és annak lakosságát.

Erre a háborús készülődésre Orbán Viktor is utalt most szombaton a Digitális Polgári Körök háborúellenes országjárásának kecskeméti állomásán, amikor felidézte: a Brüsszel által indított felfegyverkezési program kimondott célja, hogy az Unió 2030-ra készen álljon a háborúra (az Unió alapszerződése  egyébként kimondja, hogy a tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam köteles minden rendelkezésére álló segítséget megadni a megtámadottnak). A magyar kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy ez egybeesik a gyorsított ukrán uniós tagfelvételi eljárás céldátumával is.

„A barátaim közül senki nem akar önkéntes lenni, mert nem akarunk olyan bajokért harcolni, amelyek igazából nem a mieink. Nem mi okoztuk a bajt, hanem ők [a kormány]!” – jelentette ki egy másik diáktüntető a berlini tiltakozáson.

Csatlakozott hozzá egy másik demonstráló is, aki – azzal kapcsolatban, hogy Oroszország fenyegetést jelent-e rájuk – úgy nyilatkozott: „Lehet, hogy igen, talán. Viszont szerintem vannak ennél fontosabb ügyek is, főleg társadalmi kérdések, a háborúnál mindenképp fontosabbak” – húzta alá a nyilatkozó, akinek 28 éves barátja még ennél is tovább ment, amikor kijelentette:

„Az, hogy egy ország képes a támadásra, nem jelenti azt, hogy támadni is fog!”

Elmondása szerint  Oroszország eddigi hozzáállása – legalábbis kísérlet szintjén – a diplomáciai megoldás és az együttműködés volt, és szerinte ezek a helyes irányok a nemzetközi politikában, „nem pedig a kardcsörgetés, amire a német kormány most áttért most” – szögezte le a 28 éves diák.

A Sky News riporterei a tüntetők közül csak egyetlen nyilatkozót találtak, aki enerváltan ugyan, de vállalná a harcot egy háborúban. „Ha minket támadnak meg, akkor igen [harcolnék], de ha mi támadunk más országokat, akkor nem” – mondta a 17 éves diák.

Friedrich Merz német kancellár nemrégiben kijelentette, hogy Európa legerősebb hadseregét akarja felépíteni.

Németországnak jelenleg mintegy 184 000 katonája van, és a következő tíz évben több mint 80 000-rel szeretné növelni ezt a számot. Az önkéntesek különböző plusz juttatásokkal – havi több mint 2 000 eurós fizetéssel – ösztönöznék arra, hogy csatlakozzanak a német fegyveres erőkhöz, azonban egy felmérés – amelyet a Sky News idézett – alapján az derül ki, hogy

a német fiatal felnőttek (a Z generáció) 81 százaléka semmilyen körülmények között sem harcolna azért, hogy megvédje Németországot.

Az adatokból az is látszik, hogy az idősebb korosztályok ezzel szemben egyre nagyobb mértékben támogatják a sorkatonaságot.

Jelenleg tíz EU-tagállamban van kötelező katonai szolgálat, a többiek – Belgium, Hollandia – inkább az önkéntes rendszert választják.  Németország azonban nincs egyedül a sorkötelezettségről szóló elképzeléseivel, múlt hónapban Franciaország bejelentett egy új katonai szolgálatot a 18 év felettiek számára. A német tervet még a parlament felsőházának is jóvá kell hagynia a hónap végén, mielőtt várhatóan januárban életbe lép.

Kiemelt kép: A berlini sorkatonaság- és háborúellenes és tüntetés egyik transzparense a német fővárosban, 2025. december 5-én. A transzparensen szereplő Nem a mi háborúnk felirat az orosz–ukrán háborúban, illetve egy ennek kiterjesztéseként elképzelt európai–orosz háború elutasítását jelképezte, a tüntetők közül többen is határozottan kijelentették: nem akarnak háborút Európában (Fotó: YouTube)