Műsorújság
HU
EN
RO
#budapesti békecsúcs #Jónak lenni jó! 2025 #Harcosok klubja #orosz–ukrán háború

Macron egy kertben sétálhatott és pandákat etethet: kudarcba fúlt látogatás Pekingben?

lead_image
Szerző: Udvardy Zoltán
2025.12.04. 16:25

Főoldal / Külföld

| Szerző: Udvardy Zoltán
Azonkívül, hogy az élet múlandóságán merenghetett Emmanuel Macron egy olyan parkban, melyet egy hatalmát vesztett kínai uralkodó építtetett, s ahová őt vendéglátója, Hszi Csin-ping irányította, valamint azonfelül, hogy pandákat nézegethettek feleségével, úgy tűnik, nem sok hozadéka volt a francia államfő negyedik kínai útjának. A kínai elnök meg sem említette Ukrajnát a közös sajtótájékoztatón.

Egyedülállóan gazdag a távol-keleti, különösen a kínai diplomácia nyelve a szimbolikus gesztusok, cselekvések tekintetében: alig landolt Pekingben Emmanuel Macron francia köztársasági elnök,

máris a Csien-lung kertbe invitálták.

Macron így feleségével, Brigitte Macronnal sétálhatott abban a kertben, amely a pekingi Tiltott Városban található.  A kert az 1770-es években épült, és uralkodásának utolsó esztendeiben visszavonult Csien-lung császár magánrezidenciájaként szolgált.

A nemrégiben felújított, és száz esztendő óta először ismét megnyitott kertben – írja a Le Figaro – „Emmanuel Macron egy pillanatra elgondolkodhatott azon, hogy a hatalom hogyan csúszik ki a nagyurak kezéből”.

Csien-lung császár uralkodásának utolsó éveiben ugyanis a korrupció és a hanyatlás lett úrrá Kínán,

míg az adminisztratív szerkezet megmerevedett, s a megközelíthetetlen, elidegenedett uralkodó helyett – akit elvakított túlméretezett egója – enyves kezű hivatalnokok irányították a birodalmat. A hagyományok szerint a történelem egyik leghírhedtebb, legkorruptabb tisztviselője volt az a He-shen, aki a dinasztia minisztereként a valós hatalmat gyakorolta.

Nem lehet a véletlen műve, hogy az elnöki párt ide irányították házigazdáik a látogatás kezdetén.

Kapcsolódó tartalom

Helyet biztosítana Hszinek

Emmanuel Macron negyedik állami látogatását tölti Kínában. Látogatása során

sürgette Hszi Csin-pinget, hogy kötelezze el magát egy ukrajnai békemegállapodás mellett

– derül ki a Le Figaro és a BFMTV francia hírtelevízió értesüléseiből.


„Mozgósítanunk kell a világ békéjének és stabilitásának támogatása érdekében” – fogalmazott Macron. A francia elnök a kínai kollégájával folytatott csütörtöki, négyszemközti megbeszélést követő nemzetközi sajtótájékoztatón a háború sújtotta, különböző régiók között „kulcsfontosságúnak” látta és kiemelte az Ukrajnával kapcsolatos tennivalókat.

Macron azt követően utazott Kínába, hogy hétfőn fogadta Volodimir Zelenszkijt. A francia elnök látogatásának céljai közé tartozik tehát, hogy Hszi használja ki befolyását a Kremlnél egy tűzszünet elérése érdekében, ami az európaiak számára prioritás. Sőt, akár egy helyet is biztosítana neki a tárgyalóasztalnál – teszi hozzá az Élysée, a köztársági elnök hivatala. Kína ugyanis kiemelt szerepet játszik Oroszország erős barátjaként és a Biztonsági Tanács állandó tagjaként, állítja az Élysée, amely nyitottnak mondja magát mindenhez, ami hozzájárul a tartós békéhez. Jobban meg kell értenünk egymást az ukrán kérdésben – tette hozzá a forrás.

Nem Macron kottájából játszott

Legutóbbi pekingi látogatása során Macron már megkísérelte ezt a manővert, de sikertelenül. Most azonban továbbra is nyomást akar gyakorolni az ázsiai óriásra, Oroszország első számú partnerére, amely látszólag semleges marad a konfliktusban. A kínai–orosz kereskedelem mindeközben 2020 óta megduplázódott, figyelmen kívül hagyva a nyugati szankciókat, és Peking a háttérben támogatja az orosz háborús erőfeszítéseket, ezt jelzi például a Financial Times által nyilvánosságra hozott, az egyik fő orosz dróngyártó, a Rustakt vállalatba történt legutóbbi befektetés – jegyzi meg a Le Figaro.


A francia lap nem említi, hogy 2025-ben Franciaország 40 százalékkal, Hollandia 72, Románia 57, Horvátország 55, Portugália pedig, elképesztő módon, 167 százalékkal emelte földgázalapú orosz energiaimportját – mint az a helsinki székhelyű CREA kutatóintézet adataiból is kiderül.

Hszi Csin-ping a közös sajtótájékoztatón a maga részéről biztosította, hogy Kína együtt kíván működni Franciaországgal, hogy „kizárjon minden beavatkozást”, és „stabilabbá tegye Kína és Franciaország közötti átfogó stratégiai partnerséget”.

Egyelőre nincs információ arról, milyen sikerrel jártak a Macront útjára elkísérő cégek, így a Airbus felső vezetői vagy Franciaország legnagyobb bankja, a BNP Paribas, az  elektromos óriáscégnek számító Schneider és az Alstom vonatgyártó, valamint a francia tej- és baromfiipari csoportok vezetői.

Földbe állt Airbusök

A kínai elnök a közös sajtótájékoztatón szűkszavúan nyilatkozott: „Bármilyen mértékben is változik a külső környezet, két országunknak mindig a nagyhatalmak függetlenségét és stratégiai vízióját kell bizonyítania” – idézi a Reuters Hszi Macronhoz intézett szavait. A brit hírügynökség szerint hozzátette, hogy Kína továbbra is elkötelezett a béke előmozdítása mellett Ukrajnában és Gázában. Hszi ezenkívül nem említette meg Ukrajnát, melynek ügyében Macron kiutazott Pekingbe.

A Reuterts szerint Macron iparkodása ellenére a kínai vezető várhatóan nem hagyja jóvá a régóta várt 500 darabos Airbus-megrendelést, mivel az gyengítené Peking befolyását az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon, Washington ugyanis új Boeing-vásárlási kötelezettségvállalásokat szorgalmaz.

Kapcsolódó tartalom

Hasonlóképpen nem valószínű, hogy Hszi eltörölné a francia konyakipar nagy részére kivetett kínai vámtarifát, mivel azt az EU kínai elektromos járművekre kivetett importvámjaira adott válaszul hozták meg.

Kapcsolódó tartalom

Kölcsönpandanézők

Bár a francia sajtó meg sem említi, nem tűnik valószínűnek, hogy Peking elfeledte volna a szeptemberi fiaskót: Kína szeptember 3-án, az országban nemzeti ünnepnek számító évfordulón ünnepelte a második világháború lezárásának 80. évfordulóját. A francia sajtó az eseményről lekezelő hangnemben tudósított (a Le Figaro újra bevetette fiktív budapesti tudósítóját, aki becsmérelte az ünnepségekre látogató állam- és kormányfőket – a szerk.), és Párizsnak esze ágában sem volt, hogy képviseltesse magát a Kína számára fontos évfordulós ünnepségen.


Hogy mennyire vette komolyan Peking a mellőzöttsége okán most váratlanul Hszi Csin-pinghez látogató Macront, és hogy mi a véleményük a két ország közötti kapcsolatról, azt talán szintén jellemzi a többnapos látogatást lezáró aktus.

A pekingi hivatalos találkozók után a két vezető Csengtuba, Kína délnyugati városába utazik, ahol Kína óriáspanda-tenyésztő központja található – közli a CNBC.

A pandaparkban Macron és felesége

megtekintheti azokat az óriáspandákat, amelyeket Kína adott kölcsön Franciaországnak,

s amelyek 13 év után visszatértek, és most ismét lakhelyükön élnek. A látogatás soványka hasznai között lehet az a bizonytalan ígéret, miszerint hamarosan újabb pandákat küldenek.

Kiemelt kép: Hszi Csin-ping kínai elnök fogadja Emmanuel Macron francia köztársasági elnököt a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2025. december 4-én. A gesztusok nyelvén (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Adek Berry)

Emmanuel Macron FranciaországKína

Ajánljuk még