Pénteken több német nagyvárosban is tiltakozó akciókat fognak tartani, többek között Potsdamban, Cottbusban, valamint a Berlinben. Ahogy demonstrációk lesznek Hamburgban, Münchenben, Kölnben, Lipcsében, Magdeburgban, Münsterben és Rostockban is.
A német fővárosban két diáktüntetést is tartanak majd, a menet a kreuzbergi Oranienplatzról indul, és a neuköllni városházáig tart, a rendőrség háromezer résztvevőre számít – írja a Magyar Nemzet a Die Zeitra hivatkozva. A tüntetést szervező fiatalok Instagramon közzétett nyilatkozatban közölték, nem akarnak ágyútöltelékek lenni a katonai szolgálat során.
„Nem akarunk ágyútöltelékként végezni a katonai szolgálat során, és nem fogjuk tétlenül nézni, ahogyan minket véletlenszerűen osztanak be ölni és meghalni”
– fogalmaztak.
A német fiatalok pénteki tiltakozását koordináló sztrájkszövetséget a békeszervezetek mellett a legnagyobb német tanárszakszervezetek – a GEW és a BSW – is támogatják. A potsdami oktatási minisztérium jelezte, az órák alatti tüntetéseken való részvétel igazolatlan hiányzásnak fogják minősíteni.
„A hírek szerint mintha a törvény már eldőlt volna, de mi nem hagyjuk magunkat. Szerveződünk, akciókat tervezünk, mert nekünk semmi dolgunk az ő háborújukkal”
– mondta a tiltakozás egyik szervezője egy Instagramra feltöltött videóban.
A hivatalos indoklás szerint – írja a Magyar Nemzet – a kormánykoalíció a november közepén elfogadott törvénytervezettel a hadsereg harcképességét kívánja növelni strukturális reformok révén. A végső szavazásra december 5-én kerül sor, a törvény várhatóan 2026-ban lép életbe, 2027 júliusától a teljes évfolyamok besorozását is lehetővé tenné, hat hónapos alapszintű katonai szolgálattal, önkéntes hosszabbítási lehetőséggel.
November elején a Merz-féle vörös–fekete (vagyis szocdem és Unió-párti) kabinet jóváhagyta Boris Pistorius védelmi miniszternek a katonai szolgálat egy új formáját bevezető törvényjavaslatát, amely visszaállítja 18. életévüket betöltő német férfiak kötelező katonai nyilvántartásba vételét. Ugyancsak a múlt hónapban, november közepén pedig megállapodás született arról – elővetítve ezzel a mostani tervezetet –, hogy minden 18. életévét betöltött férfit kötelezően behívnak majd alkalmassági vizsgálatra, és ha a Bundeswehr (német hadsereg) önkéntes toborzása nem hoz elegendő jelentkezőt, a Bundestag (a Németországi Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsóháza) pedig
dönthet úgynevezett igény szerinti hadkötelezettség, vagyis a teljes körű sorkatonaság bevezetéséről.
Ebben az esetben sorsolással választhatják ki, kiket hívnak be tényleges szolgálatra.
Fél éve még nem látta a lehetőséget a sorozásra a Friedrich Merz vezette vörös-fekete koalíció
Németországban még a nyáron kezdődött vita a sorkatonaság újbóli bevezetéséről, a startpisztolyt ezzel kapcsolatban Jens Spahn, a német koalíciós kormányt alkotó nagyobbik párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakcióvezetője sütötte el, amikor még júniusban egy interjúban arról beszélt, a német hadseregnek meg kell kezdenie az előkészületeket a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítására. Az Unió-párti politikus arról beszélt ebben az interjúban, hogy Németországnak további 60 ezer katonára lesz szüksége, ha vissza akarja szerezni az önvédelmi kapacitását.
„Nagyon jó lenne, ha ezt önkéntes alapon el lehet érni, de az az érzésem, hogy sorozásra lesz hozzá szükség”
– jelentette ki annak idején Jens Spahn, aki arról is beszélt, hogy a katonai szolgálattal kapcsolatos régebbi jogszabályok csak a férfiakra vonatkoznak, és elmondta, hogy a nőkre történő kiterjesztésének törvényes akadályai vannak. Továbbá fontos megjegyezni, hogy
a szóban forgó interjú idején Jens Spahn még arról beszélt, hogy nem lát lehetőséget a sorkatonaság visszaállítására.
A frakcióvezető által elmondottakhoz csatlakozva a szintén CDU-s korábbi védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer szorgalmazta a nők besorozását arra hivatkozva, miszerint
a csökkenő születésszámok tekintetében nem tehetik meg, hogy bárkit is kihagyjanak.
Ezt követően novemberben kapott újabb lendületet a sorkatonaság bevezetésének kérdése, amikor Patrick Sensburg, a tartalékosok szövetségének elnöke arról beszélt, napi ezer halott vagy sebesült katonával számol egy esetleges NATO–orosz háború esetén. „Vissza kell állítani a sorkatonaságot, különben Németország nem lesz képes megvédeni magát” – jelentette ki Sensburg, aki ugyanakkor arról már nem beszélt, miszerint
ha létrejönne a tűzszünet és béke Ukrajnában, talán arról sem kellene beszélni, hogyan is fogják megvédeni Németországot egy hasonló háborúban.
A Német Szövetségi Ifjúsági Tanács már a múlt hónap elején jelezte, hogy elutasítja a kötelező katonai szolgálat ötletét.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel)