A Breitbart cikke szerint az amerikai elnök múlt csütörtöki Truth Social-bejegyzésében az illegális bevándorlás jelentette fenyegetésre is felhívta a figyelmet hálaadás napi bejegyzésében: „A súlyosan retardált minnesotai demokrata kormányzó, Tim Walz – Kamala Harris alelnökjelöltje a 2024-es elnökválasztási kampányban – félelemből vagy inkompetenciából nem tesz semmit az ellen, hogy szomáliai migránsok százával és ezrével foglalják el az egykor nagyszerű Minnesota államot.”
Ugyanebben a posztban kemény hangvételű üzenetet küldött a „mindig bepólyázott fejű” Ilhan Omar szomáliai származású demokrata képviselőnőnek is. Trump szerint Omar folyamatosan csak panaszkodik az Egyesült Államokra, miközben a szülőhazája „dekadens, visszamaradott és bűnözéstől fertőzött, tulajdonképpen nem is egy igazi ország, mivel nincs kormánya, katonasága, rendőrsége” vagy egyéb közszolgáltatásai.
Az amerikai elnök szerint a harmadik világból az Egyesült Államokba irányuló tömeges és illegális migrációs teher a vezető oka annak a társadalmi diszfunkcionalitásnak az Egyesült Államokban, amely korábban nem létezett az ország második világháború utáni története során.
A bejegyzéséről vasárnap újságírók is kérdezték Trumpot, aki az elnöki gép, az Air Force One fedélzetén nyilatkozott. Az elnök ekkor ráerősített az általa írt, Tim Walznak szánt megjegyzésekre, amikor azt kérdezték tőle, fenntartja-e az általa leírtakat.
„Persze, valami baj van Walzcal”
– válaszolta Trump, aki ezután visszakérdezett: van valami problémája ezzel? Az amerikai elnök ezután bővebben is kifejtette: „Azt hiszem, hogy biztosan valami baj van vele. (…) Ahogy bárkivel, aki beengedi ezeket az embereket az államba, és dollármilliárdokat szór ki Szomáliának.”
„Több milliárd dollárt adtunk Szomáliának, ami nem is egy igazi ország, mivel nem úgy működik. Van egy neve, de nem úgy működik, mint egy ország.”
„Szóval, igen. Valami baj van Walzcal” – ismételte meg a korábban elmondottakat Donald Trump. Tim Walz azonban nemcsak az amerikai választások miatt lehet ismerős a magyar olvasóknak; a vesztes Kamala Harris alelnökjelöltjeként egy tavaly júliusi kampányeseményen Orbán Viktort nemes egyszerűséggel lediktátorozta. „A külpolitikánk, hogy tiszteletben tartjuk a szövetségeinket – és nem barátkozunk olyan diktátorokkal, mint Vlagyimir Putyin és Orbán – ez a helyes út” – mondta annak idején Tim Walz.
Régi bűnnek hosszú az árnyéka: a Covid-járvány alatt kezdődött sikkasztási botrány rúgta rá az ajtót a minnesotai demokratákra
Nemrégiben az amerikai szövetségi hatóságok több tucat személyt vádoltak meg azzal Minnesota államban, hogy százmillió dolláros nagyságrendben sikkasztottak el olyan segélyösszegeket, amelyeket eredetileg a hátrányos helyzetű gyerekek támogatására szántak még a koronavírus-járvány alatt. A szövetségi ügyészek eddig 59 embert ítéltek el. Kiderült, több mint egymilliárd dollárnyi adófizetői pénzt loptak el. Ez több, mint amit Minnesota évente költ a büntetés-végrehajtási minisztérium működtetésére. A The New York Times szerint az ügyészek megjegyezték,
a minnesotai segélyezés körüli botrányok a járvány alatt elkövetett valamennyi bűncselekmény között is kiemelkedőnek tekinthetők.
A járvány alatt ugyanis amerikai állampolgárok tízmilliárdos nagyságrendben sikkasztottak el segélyezési juttatásokat, köztük munkanélküli támogatásokat, üzleti hiteleket és más segélyezési formákat. Nem véletlen, hogy Donald Trump a szomáliai migránsokat tette felelőssé. Kijelentette: a szomáliai elkövetőket „vissza kell küldeni oda, ahonnan jöttek” –, az eljárás során ugyanis kiderült, hogy
a minnesotai segélyek jelentős részét az államban élő szomáliai közösség tagjai sikkasztották el.
A visszaélések első nyilvános jelei még 2022-ben ütköztek ki, amikor a szövetségi ügyészek vádat emeltek a gyanúsítottak ellen egy gyermekétkeztetési program körül kialakult sikkasztási botrány kapcsán.
Még Merrick B. Garland, a Biden-kormányzat főügyésze is úgy nyilatkozott, hogy ez volt az ország történetének legnagyobb járványa idején nyújtott segélyekkel való visszaélés rendszere.
Az elmúlt öt évben pedig több, a minnesotai szociális ellátórendszert érintő visszaélési ügy került felszínre, amelyekben több mint egymilliárd dollárt loptak el állami és szövetségi pénzekből. A csalások jelentős része a Minnesota állambeli szomáliai diaszpóra egy kis csoportjához köthető. Joseph H. Thompson korábbi szövetségi legfőbb ügyész a botránnyal kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Senki sem fogja támogatni ezeket a programokat, ha továbbra is tele vannak csalással.
Nagyon is valóságos módon veszítjük el a minnesotai életformánkat.”
A minnesotai segélyezési botrány azonban nem korlátozódott pusztán a gyermekétkeztetésre, a sikkasztások kiterjedtek a hajléktalanságot megelőző és az autizmuskezelést segítő programokra is. A vád szerint az érintett szolgáltatók nem létező gyermekekre, fiktív terápiákra számláztak ki szolgáltatásokat, és az ezekből befolyt pénzeket luxusingatlanokra és autókra költötték.
A botrány pedig elérte a nagypolitikát is, mivel egyre többen az állam demokrata párti kormányzóját, Tim Walzot és demokrata párti szomáliai születésű képviselőjét, a radikális baloldali Ilhan Omart tették felelőssé azért, hogy súlyos pénzek tűntek el, gyakorlatilag az orruk előtt.
Kapcsolódó tartalom
A sólyom (ismét) végveszélyben: Szomália lehet a következő Afganisztán?
Az Afrika szarvának is nevezett kelet-afrikai félszigeten elterülő Szomália – hivatalos nevén Szomáliai Szövetségi Köztársaság – nem egy területileg egységes államalakulat, a gyarmati rendszer felbomlása miatt a térség sorsa úgy alakult, hogy a nemzetközileg elismert szövetségi állam kénytelen osztozni területén a részleges szuverenitással és nemzetközileg el nem ismert Szomálifölddel.
Amikor Trump tehát megkérdőjelezte Szomália létjogosultságát, annyira nem is állt messze a valóságtól, a bejegyzésében említettek pedig a térség békéjéről és biztonságáról szóló amerikai stratégiai érdekeket tükrözi vissza.
Szomáliában ugyanis jelen van a zsidó-keresztény polgári világ két ősellensége, az al-Kaida és az Iszlám Állam.
Az utóbbi, vagyis az ISIS csak kisebb sejtek formájában, főleg az ország északi részén aktív, ezért elsősorban az al-Kaida helyi szervezete, az al-Shabaab jelenti az első számú fenyegetést a kollektív Nyugat által felölelt zsidó-keresztény civilizációra. Egy, az Africa Center for Strategic Studies nevű think-tank felületén november 17-én megjelent elemzés szerint az al-Shabaab immár az ország közel 30-40 százaléka felett gyakorolhat ellenőrzést, valamint nemsokára ostromgyűrűbe foghatja a fővárost, Mogadishut.
A térképen a kelet-afrikai Szomália van feltüntetve, sötétszürkével jelölve a szakadár Szomálifölddel, a kékkel jelölt részek az Iszlám Állam által ellenőrzött területeket jelenti. A halvány vöröses színnel jelölt területeken az al-Shabaab teljes egészében átvette az ellenőrzést, a homokszínnel jelölt területeken pedig harcban állnak a kormányerőkkel, de hamarosan ott is átvehetik az irányítást. A térképen jól látszik, hogy a terroristáknak sikerült megközelítenie Mogadishut, a fővárost is (Forrás: Africa Center for Strategic Studies)Az elemzés szerzői szerint az al-Kaida hatalomátvétele gyakorlatilag elkerülhetetlen, ezért a helyzet mostanra odáig fajult, hogy csak két út maradt Szomália számára: vagy a tálibok 2021-es visszatéréséhez, vagy az Aszad-rendszer bukásához hasonlóan foglalhatják el végérvényesen az országot a terroristák. Szomália messzebb van a magyar világtól, mint Makó Jeruzsálemtől, könnyen el lehetne intézni annyival, hogy az ott élők – akárcsak „Irak és Irán” –„mindig háborúznak”.
A 2015-ös migrációs válság azonban megtanította hazánkat arra, hogy
nem lehetünk semlegesek az Európán kívüli világra, mivel ami ott történik, itt is számítani fog, nem lehet csak úgy átvészelni.
A kelet-afrikai térség és ezzel együtt az Ádeni-öböl az elmúlt években egyre többször került a hírek frontvonalába, elsősorban a kalóztevékenység és a Vörös-tengerhez való közelsége miatt a gázai háború nyomán a jemeni húszik által indított rakétahadjárat miatt. Egy terrorista hatalomátvétel a térségében ezért akár előrevetítheti egy újabb migrációs forrás kialakulását, vagy – legrosszabb esetben – a világkereskedelmi rend teljes összeomlását.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA/Aaron Schwartz)