A BBC vasárnap közölt egy cikket, amely szerint a georgiai hatóságok az első világháború idején bevetett vegyi anyagot is használtak a 2024-es tüntetések résztvevői ellen. A cikk szerzőinek következtetései jelentős részben a tbiliszi tüntetések résztvevőinek nyilatkozatain alapultak.

„Mivel ez a piszkos propagandaanyag a georgiai kormány, a georgiai rendőrség és – ami a legfontosabb – Georgia államiságának bemocskolására irányuló kísérlet, úgy döntöttünk, hogy nemzetközi bíróságokon jogi eljárást indítunk a hazug médium ellen. Minden lehetséges jogi eszközt felhasználunk, hogy a hazugságokat terjesztő úgynevezett médiát felelősségre vonják a piszkos, hamis vádak terjesztéséért”

– áll a nyilatkozatban.

A párt a dokumentumban azt írta, hogy a BBC a cikkében egyetlen bizonyítékot sem hozott fel, és kizárólag az érintett személyeknek – a tüntetések résztvevőinek és a hatalom ellenzőinek – nyilatkozataira támaszkodik, akik közül néhányat tetteikért elítéltek. Még a cikk megjelenése előtt a kormánypárt sajtószolgálata kimerítő válaszokat adott a televíziós társaságnak minden kérdésére, és arra kérte, hogy a hatóságok álláspontját az újságírás normáinak megfelelően tükrözze. A cikkben ugyanakkor egy százaléka sem szerepel azoknak a bőséges magyarázatoknak, amelyekkel a kormánypárt a cikk szerzőinek szolgált – írták.

Valami bűzlik Angliában

Ahogy erről a magyar sajtónyilvánosságban elsőként beszámolt a hirado.hu, még november elején került nyilvánosságra egy belsős jelentést, amelyből az derült ki, hogy a csatorna BBC Panorama 2024. októberi műsorában meghamisították Donald Trump szavait azt a hatást keltve, hogy az amerikai elnök biztatta a tüntetőket a washingtoni Capitolium 2021-es elfoglalására, miközben pontosan az ellenkezőjéről beszélt. A Telegraph által megszerzett dokumentum nyomán kirobbant botrány földrengésszerű változásokat idézett elő a brit közszolgálati média működésében, emlékezetes:

lemondott Tim Davie főigazgató és Deborah Turness, a BBC News vezérigazgatója is.

A manipulációt bizonyító Prescott-jelentés – nevét annak írójáról, a BBC műsorszolgáltató szerkesztői irányelvekért felelős bizottságában három évig dolgozó Michael Prescott független külső tanácsadóról írta – szerzője a pártatlanság ilyen fokú megsértését a hírhedt „Crowngate-botránnyal” hasonlította össze, amikor a néhai II. Erzsébet királynő felvételeit úgy vágták össze, hogy úgy tűnt, mintha dühösen távozna egy fotózásról, ami akkor a BBC One vezetőjének lemondásához vezetett.

„Köszönöm a The Telegraphnak, hogy leleplezte ezeket a korrupt újságírókat. Ezek nagyon becstelen emberek, akik egy elnökválasztásba próbáltak beavatkozni”

– így kommentálta közösségi oldalán a The Telegraph oknyomozását Donald Trump.

Bár nem először kerül botrányba a brit közszolgálati média – jó példa erre a Diana hercegnővel készített 1995-ös interjú és annak utóélete –, a nívós műsorai miatt világhíres és nívós sajtóorgánumot sokáig a médiapiac megkerülhetetlen szereplőjeként tartották számon, a „BBC-sztenderdeknek” is nevezett sajtóetikai alapvetések betartását a mai napig tanítják újságírói iskolákban. A fentebb említett példák – a Diana-interjútól kezdve a Trump-hamisításig – még így is csak a jéghegy csúcsát jelentik mindannak, amelyekre a BBC-nél fény derült az elmúlt időszakban.

Hamász-tagok és családtagjaiknak szakértőként vagy áldozatként szerepeltetése, Izrael-ellenes és antiszemita hangvételű sajtótermékek, áldozathibáztatás és a terroristák által megerőszakolt nők rágalmazása.

A How to Survive a War Zone (Miként lehet életben maradni egy háborús övezetben) címmel készített műsorban például egy Abdullah nevű 13 éves fiú életét mutatták be a gázai háború körülményei között, és ő kommentálta a filmbeli jeleneteket is. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy a palesztin gyerek a Hamász-kormány mezőgazdasági miniszterhelyettesének fia. A BBC Arabic cikkében pedig egy Gázából megmentett jazidi szexrabszolga megrázó történetét mutatta be, amelyben

csaknem 600 szót szentelt a Hamász nyilatkozatának, amelyben a nőt hazugnak nevezték.

A bizonyítékokkal való szembesítést követően a BBC vezetői úgy döntöttek, hogy megvédik a BBC Arabic „kivételes újságírását, privátban és a nyilvánosság előtt egyaránt”. Ugyanígy a BBC Arabicnál történt meg az is, hogy többször is regisztrált Hamász-tagokat szerepeltetve kommentálták a gázai háborút. A csatorna legalább hat–tíz alkalommal „újságíróként” vagy „politikai elemzőként” mutatta be műsoraiban azt a Wissam Afifát, akiről kiderült, hogy a Hamászhoz köthető Al‑Aqsa Media Network propagandistája.

Nigel Farage, a nemzeti konzervatív Reform UK párt vezetője a BBC-t érintő botránysorozatot a Trump-hamisítás kapcsán úgy kommentálta, hogy a brit közszolgálati médiának teljesen át kell alakítania szervezeti kultúráját, máskülönben az előfizetések tömeges felmondásával kell szembenéznie.

„Ez a BBC utolsó esélye. Ha ezt nem sikerül, előfordulhat, hogy rengeteg ember nem lesz hajlandó fizetni a licencdíjat”

– jelentette ki annak idején Nigel Farage. Szerinte Tim Davie és Deborah Turness lemondása csak a kezdet, a kormányzatnak olyan személyeket kell kinevezni a BBC élére, akik előremutató változásokat hoznak és értik a PR-t, lehetőleg a magánszektorban sikeres embereket kell felkérni erre a pozícióra.

Kiemelt kép: A BBC brit közszolgálati médiatársaság londoni székháza (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)