Győzelemként könyvelte el a magyar libaágazat ügyében korábban felmérhetetlen károkat okozó Négy Mancs Alapítvány, hogy – miként a Politico című brüsszeli lap lelkes jelentésében beszámol – „az EU parlamenti képviselői, fővárosai és politikai döntéshozói kedden új szabályokról állapodtak meg a macskák és kutyák bánásmódjával kapcsolatban, elkerülve ezzel az állatjóléttel kapcsolatos egyéb törvényeket sújtó politikai bizonytalanságot”.
Az új szabályok egységes szabványokat határoznak meg a macskák és kutyák EU-n belüli kezelésére, valamint elhelyezésére vonatkozóan, és intézkedéseket vezetnek be a nyomon követésükre az illegális kereskedelem elleni küzdelem érdekében – derül ki az Ursula Von der Leyen köreihez közel álló orgánum tudósításából.
Fuldoklik a dosszié
A cikkből az is kiderül, hogy az Európai Bizottság által 2023-ban javasolt új állatügyi szabványokról egyelőre ideiglenes megállapodás született. A lap harcias hangnemben kifogásolja, hogy „az állatjóléti előírások szállítás közbeni frissítésére vonatkozó, ugyanebben az évben javasolt szabályok még nem jutottak el az intézmények közötti politikai tárgyalásokig. Ehelyett az Európai Parlamentben több ezer módosítás alatt fuldoklik a dosszié, miközben a tagállamok küzdenek a megállapodásért az Európai Tanácsban”.
Jacob Jensen dán mezőgazdasági miniszter ennek ellenére „ünnepelte” a keddi megállapodást, amely kutya- és cicaügyben „az első ilyen jellegű”; s leszögezte, hogy ez egy „fontos lépés a helyes irányba az európai állatjólét érdekében”. A rendkívül kevés konkrétumot felsoroló írásból az is kiderül, hogy „a kutyák és macskák mikrochip-elhelyezésének és regisztrációjának kötelezővé tételére vonatkozó tervek jogi problémákba ütköztek a tanácsban – bár a javaslat végül kisebb fenntartásokkal bekerült a végleges megállapodásba”.
Örvend a Négy Mancs
Ettől függetlenül az állatvédő aktivisták magukénak vallják a győzelmet, és dicsérik azt, amit Georgia Diamantopoulou, a Négy Mancs állatvédő szervezet európai politikai irodájának vezetője az „EU-n belüli illegális kutya- és macskakereskedelem végének kezdeteként” nevezett – olvashatjuk a Politicóban.
A Vidékfejlesztési Minisztérium még 2013-ban egy közleményében aláhúzta: „Külföldi gazdasági érdekcsoportok, kampánymenedzserek állnak a Négy Mancs Alapítvány mögött.” A szaktárca annak idején arra utalt a dokumentumban, hogy „a Négy Mancs korábban a Daily Mail angol magazinban és a Test című német lapban
lejárató fotókat jelentetett meg a magyar libaágazatról. A fényképekkel a külföldi közvéleményt kívánták manipulálni,
és Magyarország-ellenes hangulatot gerjesztettek. Becslések szerint a Négy Mancs ezzel a negatív kampánnyal milliárdos károkat okozott a magyar állattenyésztőknek”.
Arra is rámutattak: az osztrák állampolgárságú Markus Müller elismerte, hogy ő irányította a Négy Mancs Magyarország ellen irányuló lejárató kampányát, méghozzá álnéven.
Nemzeti kisebbségek ügye: lesöpörve
Miközben az Európai Unió polgárai egy háborús és energiaválság közepén élik egyre bizonytalanabb hétköznapjaikat, egy olyan Európai Bizottság mandátuma idején, amelynek több vezető politikusához is – mint erre az egymást követő bizottságok történetében felsorolhatatlan mennyiségű példát találunk – súlyos korrupciós botrányok kötődnek, nyilván sok tíz millió uniós polgár életét, hétköznapjait könnyíti meg, teszi élhetőbbé, hogy az EU megállapodást kötött a macskák és kutyák védelméről.
Vincze Loránt, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára az őshonos kisebbségek európai szintű védelmét szorgalmazó európai polgári kezdeményezését, a Minority SafePack Magyarországon összegyűjtött aláírásait tartalmazó dobozokat viszi a Nemzeti Választási Irodába Budapesten 2018. április 20-án (Fotó: Balogh Zoltán. MTI/MTVA)Így már csak néhány olyan problémát észlelhetünk, amelyek megoldása talán még inkább megkönnyítené az Európai Unió területén élők hétköznapjait. Ilyen a nemzeti kisebbségek máig megoldatlan kérdése is. Csakhogy a kutyák és macskák problémáival szemben
az Európai Bizottság kevésbé tűnik fogékonynak a kontinensen élő nemzeti kisebbségek ügyét illetően.
Eklatáns példa erre a Minority SafePack (Mentőcsomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért) nevű, 2013-as európai polgári kezdeményezés, melynek célja az volt, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. A Minority SafePack célja ezzel az volt, hogy védelmet és támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek.
Az ügy előzménye, hogy 2011-ben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és az Európai Nemzetek Ifjúsága (Youth of European Nationalities ) közösen egy kisebbségvédelmi európai kezdeményezést indítottak. A kezdeményezés szervezőit évekig azzal hitegette az Európai Bizottság, hogy ha 2018. április 3-ig összesen több mint egymillió hiteles aláírást sikerül összegyűjteni az Európai Unió legalább hét tagállamában, akkor érdemben foglalkoznak a kérdéssel.
Bár a kezdeményezés sikeresen lezárult, és az összegyűjtött aláírások hitelesítése 2018 nyarán megtörtént, utána még évekig húzódott annak elbírálása. Ez végül 2020. január 10-én történt meg.
2021. január 14-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését,
valamint az Európai Parlament állásfoglalását, és a Minority SafePack-kezdeményezés alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Döntésével a bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó Európai Parlamentnek, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak – erről Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője nyilatkozott egy év múltán.
Kapcsolódó tartalom
Évekig tartó aktatologatást követően 2025. június 5-én az Európai Unió Bírósága meghozta végső döntését a Minority SafePack-kezdeményezés ügyében. A bíróság elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését, amely szerint nem kíván jogalkotási javaslatokat benyújtani az európai polgári kezdeményezés alapján.
Apartheid-törvények ügye: elutasítva
Az állatok jogai ügyében dicsérendő lépéseke tevő Brüsszelt nem igazán kavarja fel, hogy a szlovákiai magyar közösség tagjait a II. világháború után kollektíven bűnösnek tekintő, úgynevezett Benes-dekrétumok a mai napig hatályban vannak.
Ízelítőként a Szlovákiában (és Csehországban így az Európai Unió területén „ma is hatályos jogszabályokból” érdemes – csak címszavakban – néhányat felsorolni, érzékeltetendő, hogy e diszkriminatív, kirekesztő rendelkezések kiket érintenek, és milyen lépéseket szentesítenek:
„5/1945. sz. dekrétum az elnyomás idején kötött egyes vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a németek, magyarok, az árulók, a kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézetek vagyonának nemzeti gondnokság alá helyezéséről;
12/1945. sz. dekrétum a németek, magyarok, árulók és a cseh és szlovák nemzet ellenségei földtulajdonának elkobzásáról és gyorsított ütemben történő elosztásáról;
28/1945. sz. dekrétum a németek, magyarok és az állam más ellenségei mezőgazdasági földjének cseh, szlovák, valamint más szláv földművesekkel való betelepítéséről;
08/1945. sz. dekrétum az ellenséges vagyon elkobzásáról és a nemzeti újjáépítési alapokról;
137/1945. sz. alkotmánydekrétum az állami szempontból megbízhatatlan személyek forradalmi időszakban történő őrizetbe vételéről.”
Áttelepített magyarok érkeznek az ekkor még Magyarországhoz tartozó Dunacsúnyba, maximum 20 kg-os személyes holmijukkal. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen (Fotó: MTI)A szlovákiai magyar közösség tagjait a II. világháború után kollektíven bűnösnek tekintő Benes-dekrétumok a mai napig hatályban vannak. Szlovákiában (és Csehországban) az állami identitást megalapozó normákként tekintenek rájuk, mint amelyeknek fontos szerepük volt 1945 után a csehszlovák államiság helyreállításakor. Részben emiatt, illetve az esetleges kárpótlási igényektől való félelem okán, Szlovákia, illetve Csehország sem hajlandók hatályon kívül helyezni az időről időre Németországban, Ausztriában és Magyarországon is hevesen kritizált jogszabályokat – olvasható a Ludovika.hu oldalon.
Csáky Pál felvidéki magyar politikus, volt szlovák miniszterelnök-helyettes és európai parlamenti képviselő a dekrétumokkal kapcsolatos egyik cikkében leírja: az Európai Parlamentben két alkalommal is megnyitotta ezt kérdést, 2017-ben és 2019-ben is. „A fő érvem az volt, hogy a szlovák parlament a hírhedt 2007-es határozatot – amelyben a szlovák nacionalistákra jellemző mellébeszélős stílusban ugyan, de
megerősítették a dekrétumokat
–, már EU-s tagállamként hozta meg.”
Hozzáteszi: „az Európai Parlament 2003-ban többek közt az én kormányalelnöki kezdeményezésemre is független jogi szakértőket bízott meg azzal, hogy vizsgálják meg a Benes-dekrétumok hatályát és joghatásait, továbbá azt, hogy akadályozhatják-e ezek a rendeletek Csehország és Szlovákia uniós csatlakozását. Az elemzés a többi között megállapítja, hogy a Benes-dekrétumok alapján fél évszázaddal ezelőtt végrehajtott kitelepítések és vagyonelkobzások kívül esnek az EU jelenlegi jogszabályainak hatókörén,
így nem vethető föl az összeférhetetlenség kérdése.”
Keresztény gyökerek: kitépve
Miközben csak a római katolikusok száma 286 millió fő volt Európában 2022-ben, jelzésértékű, hogy éppen az egykori Szovjetunió és a megszállt országok bábkormányai, diktatúrák által leginkább elutasított Szent II. János Pál pápa egyetlen franciaországi szobrát is el kellett távolítani a közterületről a bretagne-i kisváros, Ploërmel főterén.
Talán nem véletlenül: éppen Szent II. János Pál volt az, aki szót emelt az ellen, hogy amikor az Európai Konvent (amely a tagállami parlamentek, illetve kormányok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság delegáltjaiból állt) létrehozta az európai alkotmányról szóló szerződés tervezetét, abban egyetlen szóval sem említették meg a keresztény gyökereket.
Ploërmel, Szent II. János Pál pápa emlékműve, melyet eltávolítottak (Forrás: Wikidata)A közös európai alkotmány terve végül megbukott, ám a dokumentum tervezeteinek időszakában egyetlen olyan verzió sem született, amely akár említést tett volna a kontinens keresztény gyökereiről.
(„A vallás ellen harcolnunk kell. Ez minden materializmus ábécéje, tehát a marxizmusé is” – írta Valgyimir Iljics Lenin. Szerinte „a vallás elleni harcot… össze kell kapcsolni annak az osztálymozgalomnak konkrét gyakorlatával, amely arra irányul, hogy a vallás társadalmi gyökereit eltávolítsa” – a szerk.)
Ebben az időszakban, 2005-ben jelent meg Olaszországban A kereszténység ellen – Az ENSZ és az Európai Unió mint új ideológiák című könyv. A kötet szerzői, Eugenia Roccella és Lucetta Scaraffia állítása szerint a nemzetközi szervezetek egyre támadóbban lépnek fel a keresztény világnézettel szemben. Roccella és Scaraffia felhítvták a figyelmet az Európai Parlament emberjogi bizottságának 2003-as beszámolójára, amely elítéli Kína bizonyos csoportokkal – mint a Falun Gong (Falun kung) – és a buddhistákkal szemben megnyilvánuló elnyomó politikáját. Viszont a dokumentum meg sem említi, milyen kegyetlenül üldözik Kínában a keresztényeket. Hasonlóképpen, az Európai Unió kritikával illeti az iszlám országokat abból a szempontból, hogyan bánnak a nőkkel, de nem szól arról, hogyan bánnak a keresztényekkel, észrevételezték a szerzők.
Mindez csak a kezdet volt: „A templomok elleni gyújtogatások száma Európában 2024-ben csaknem megduplázódott, ami része a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények általános növekedésének, amely 274 keresztények elleni személyes támadást és egy 76 éves spanyol szerzetes meggyilkolását is magában foglalta” – olvashattuk a bécsi székhelyű Európai Keresztények Elleni Intoleranciát és Diszkriminációt Megfigyelő Központ (OIDAC Europe) napokban közzétett, új jelentésében, amely a 2024-es esztendő adatait összegzi.
A Catholicnewsagency.com által idézett dokumentum szerint
tavaly 2211 keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményt dokumentáltak Európa-szerte, ebből 94 templomgyújtogatás volt
– ez közel kétszerese a 2023-ban regisztrált számnak. A kiemelkedő károk közé tartozik egy történelmi templom elpusztítása Saint-Omerben, Franciaországban 2024 szeptemberében, amellyel úgymond „tűzvész” végzett.
France: Another Catholic church BURNED DOWN.
The Immaculate Conception Church in Saint-Omar, France, has been destroyed by Islamist.
Protect your CHURCHES from Jihadi Muslims. pic.twitter.com/lo264Pm2pn
— Knights Templar International (@KnightsTempOrg) September 17, 2025
Tavaly Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország, Spanyolország és Ausztria regisztrálta a legtöbb keresztényellenes incidenst. Míg a legtöbb támadás istentiszteleti helyeket érintett, az OIDAC Europe 274 személyes támadást regisztrált keresztények ellen 2024-ben, beleértve a bántalmazásokat és a fenyegetéseket is – olvashatjuk a katolikus hírügynökség jelentésében.
Az Európai Unió e kérdéshez való hozzáállását foglalta össze Szijjártó Péter külügyminiszter minapi nyilatkozata. A politikus az európai politikai színteret uraló szélsőséges liberális mainstreamről szólva elmondta: egyik fő jellemzője a nagyon erőszakos, agresszív szekularizáció, illetve egyház- és keresztényellenesség. Rámutatott, hogy ezzel párhuzamosan a világ más pontjain a keresztény közösségek egy jelentős része fizikai üldöztetésnek is ki van téve, és a két jelenség csak tovább súlyosbítja egymást.
Gyermekvédelem: drag queenekre bízva
A polgári házasság jogintézménye mindegyik uniós országban létezik. Az élettársi kapcsolatokra, köztük a bejegyzett élettársi kapcsolatra, illetve a de facto élettársi kapcsolatra azonban más szabályok vonatkoznak, mint a házasságra. Az azonos nemű párok házasságkötéshez való joga – a következő uniós országok engedélyezik az azonos nemű párok házasságát: Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia. Az azonos nemű párok Izlandon, Norvégiában és Svájcban is házasságot köthetnek.
Wollt ihr das für eure Kinder? Ich nicht. Das wird vom System unterstützt und niemanden scheint es zu stören. Kinder sollten mit Kinderthemen konfrontiert werden nicht mit Drag Queens, die ihnen ein Weltbild zeigen, welches in dem Alter ungeeignet ist.
Jüngste Enthüllungen über… pic.twitter.com/yF6UZLuTPq— TastaturenSohn (@TastaturenSohnQ) November 19, 2025
Az azonos neműek ügye melletti erőteljes elköteleződéssel párhuzamosan az Európai Unió teljes apparátusával sújtott le saját tagállamának gyermekvédelmi intézkedéseire.
A 2021. június 15-én elfogadott és július 8-án hatályba lépett magyar gyermekvédelmi törvény már jóváhagyását követően éles bírálatok kereszttüzébe került. A jogszabály – „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” – célja, hogy
megóvja a gyermekeket
és fiatalokat az olyan, könyvekben, filmekben és más kulturális termékekben megjelenő,
kifogásolt tartalmaktól és reklámoktól, amelyek a születési nemtől eltérő nemi identitást, nemváltást, illetve a homoszexualitást öncélúan jelenítik meg
vagy közvetítik – olvasható Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet igazgatójának honlapján.
A kiegészítő jogszabály számos olyan módosítást tartalmaz, amelyek érintik a médiaszolgáltatásokat, a reklámokat, az online kereskedelmet és az oktatást is.
Az Európai Bizottság tehát e törvény okán 2021. július 15-én úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Mindez azonban nem vezetett eredményre, így 2022. december 19-én keresetet nyújtott be az Európai Unió, amelyhez később csatlakozott az Európai Parlament, valamint Belgium, Dánia, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria és Portugália is.
Bauer fölveti: ebben az összefüggésben természetesen kérdéses, hogy „európai szinten szabad-e egyáltalán foglalkozni a gyermekvédelem és a gyermeknevelés kérdéseivel, amelyeknek alapvetően tagállami hatáskörbe kellene tartozniuk”.
Brüsszel perbe fogta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény kapcsán. „Mert mi, magyarok az alaptörvényben rögzítjük azt, hogy a gyermekek védelme számunkra a legfontosabb, és éppen ezért nemet mondunk arra, hogy az iskolákban, az óvodában, az utcán, a köztereken és a médiában genderaktivizmus folytatódjon” – szögezte le az eset kapcsán Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Mindeközben az Európai Unióban uralkodó gyermekvédelmi politikát markánsan jellemzi az alábbi jelenet, melyet korábban a Magyar Nemzet ismertetett: „Egy francia videó még nyomasztóbb képet fest. Egy drag queen, aki Ophéliaként mutatkozik be, gyerekekkel próbál beszélgetni, de a helyzet gyorsan kényelmetlenné válik.
Az egyik gyerek »Jó napot, uram« köszöntéssel fordul hozzá, mire Ophélia kijavítja: »Nos, én nem uram vagyok, hanem hölgy.«
A gyerek azonban kitart amellett, hogy az illető férfi, láthatóan nem tudja elfogadni a helyzetet. Ophélia tovább erőlteti a beszélgetést, és olyan kijelentéseket tesz, mint például: Egy szeretővel élek, és két kapcsolatom van.”
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)