Súlyos következménye van, ha egy szervezet a terrorlistára kerül

Az amerikai külügyminisztérium hivatalos külföldi terrorszervezeteket tartalmazó (FTO-) listáján jelenleg olyan csoportok szerepelnek, mint az Antifa, a Tren de Aragua, az Iszlám Állam, a Boko Haram vagy a Hamász.

Ha a Muszlim Testvériség neve is felkerül, az súlyos diplomáciai és pénzügyi következményekkel jár: befagyasztják a szervezethez kötődő személyek Egyesült Államokban található vagyonát, korlátozzák a mozgásterüket, és célzott terrorellenes eszközöket vethetnek be ellenük.

A listára felkerülő szervezetekkel szemben az Egyesült Államok szigorú szankciókat, utazási tilalmakat és pénzügyi blokkolást alkalmaz – ezek a lépések pedig alapjaiban rengetik meg a globálisan szerveződő iszlamista mozgalmak működését.

Száz éve építkeznek – most jöhet a legnagyobb visszaesésük

A Muszlim Testvériséget Egyiptomban alapították közel száz évvel ezelőtt, de mára világméretű hálózattá vált, számos országban politikai pártokkal, háttérszervezetekkel és médiabefolyással. Sok nyugati biztonságpolitikai szakértő szerint a Muszlim Testvériség ideológiai hátországát adja azoknak a radikális iszlamista mozgalmaknak, amelyek a Közel-Keleten, Afrikában és Európában is destabilizációhoz vezetnek.

Trump már első elnöksége idején is fontolgatta a Muszlim Testvériség terrorszervezetté minősítését, most a jelek szerint döntött.

„A lehető legerősebb és leghatározottabb formában fogjuk megtenni. A végső dokumentumok készülnek” – nyilatkozta szombaton az amerikai elnök.

A kongresszusban is megindult a folyamat

Júniusban Nancy Mace dél-karolinai republikánus képviselő nyújtott be törvényjavaslatot a Muszlim Testvériség FTO-listára vételéről.

„A Muszlim Testvériség nemcsak támogatja, hanem inspirálja is a terrorizmust” – fogalmazott a képviselőnő.

Mace kiemelte: a Muszlim Testvériség számos radikális csoport ideológiai táptalaja volt, és több amerikai szövetséges – köztük Egyiptom, Szaúd-Arábia vagy az Emírségek – is évek óta követeli, hogy Washington végre lépjen.

Az amerikai elnök döntése a Közel-Keleten is lavinaszerű reakciókat válthat ki:

• Egyiptom és Szaúd-Arábia üdvözölheti,
• Katar és Törökország viszont élesen bírálhatja, hiszen évtizedek óta menedéket biztosítanak a testvériségi vezetőknek.

A Fehér Házban egyre erősebb az a meggyőződés, hogy az iszlamista szervezetek amerikai jelenléte nemcsak külpolitikai, hanem belbiztonsági kockázat is.

Ha Trump aláírja a határozatot, a Muszlim Testvériség világszerte példátlan nyomás alá kerül. Számos nyugati ország – köztük Franciaország, Ausztria és az Egyesült Királyság – már régóta vitatja a szervezet jelenlétét, most pedig Washington lépése precedenst teremthet.

Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA/SIPA USA pp/Samuel Corum)