Az unió törekvése azután erősödött fel, hogy európai és ukrán tisztviselők napokon át tartó, intenzív egyeztetéseken próbálták megváltoztatni a közös amerikai–orosz béketerv Moszkvának kedvező elemeit. A helyzetet sürgeti az is, hogy már kevesebb mint négy nap van hátra Donald Trump amerikai elnök által meghatározott határidőből, amelyet Volodimir Zelenszkijnek adott a megállapodás elfogadására.
Kapcsolódó tartalom
A 28 pontos amerikai–orosz béketerv múlt heti közzététele, valamint az amerikai ultimátum miatt még sürgetőbbé vált az EU azon terve, hogy a lefoglalt orosz vagyonelemekből származó nyereségre támaszkodva 140 milliárd eurós hitelt nyújtson Ukrajnának – közölte hétfőn Paul Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője.
Bart De Wever belga miniszterelnök azonban továbbra is ellenzi a kezdeményezést, és arra figyelmeztet, hogy a terv súlyos jogi és pénzügyi következményekkel járhat Belgium számára, mivel a felhasználni kívánt orosz állami vagyon az Euroclear brüsszeli székhelyű vállalatnál van elhelyezve.
„Aggályaink és álláspontunk változatlan. Mindenesetre egyértelmű, hogy ezeknek az eszközöknek kulcsszerepük lesz mindenféle béketervben. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben az Euroclearnél tartott összegeknek rendelkezésre kell állniuk” – közölte egy belga tisztviselő az Euractivval.
Ukrajna 2026-ra és 2027-re összesen 65 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal néz szembe, és a Bizottság abban bízik, hogy ezt az orosz vagyon felhasználásával tudja pótolni, anélkül, hogy a tagállamoknak kellene újabb forrásokat előteremteniük a már így is szűkös költségvetések mellett.
Az EU ötlete szerint a zárolt vagyont az Ukrajnának nyújtott hitel biztosítására használják fel, amelyet csak akkor kellene visszafizetni, ha Oroszország egy békemegállapodás megkötése után kész lesz háborús jóvátételt fizetni Kijevnek.
Az amerikai támogatású béketervet megvitató, Angolában tartott hétfői találkozón – amelyet António Costa, az Európai Tanács elnöke vezetett – az EU-tagállamok többsége felvetette a Belgiumban befagyasztott orosz eszközök ügyét egy uniós tisztviselő közlése szerint. A sietséget hangsúlyozó országok között volt Dánia, Németország, Írország, Lengyelország, Hollandia és Olaszország. A tisztviselő szerint mindegyikük jelezte, hogy Belgiumot nem hagyják magára a felelősség viselésében.
Kapcsolódó tartalom
A legutóbbi brüsszeli EU-csúcson Franciaország és a balti államok is határozottan támogatták a tervet. António Costa hétfőn úgy fogalmazott: „Új lendületet kaptak a béketárgyalások.”
Belgium azonban egyelőre nem mutatja a kompromisszum jeleit – sőt, a jelek szerint még kevésbé, mivel a háború lehetséges lezárása, és ezzel együtt annak esélye, hogy Oroszország visszakövetelje pénzét, egyre közelebbinek tűnik.
Kulcskérdés az orosz vagyon sorsa
Az orosz vagyon sorsa továbbra is az egyik legfontosabb vitapont Európa és az Egyesült Államok között.
Az amerikai terv 100 milliárd dollárnyi zárolt orosz eszközt használna fel a Washington által vezetett újjáépítési erőfeszítések finanszírozására, és ennek a hozamából az USA a jövőben is részesedne – a profit felét megkapná. Emellett Európa további 100 milliárd dollárt tenne hozzá Ukrajna újjáépítésének finanszírozásához.
Az EU tartja vissza a háború kezdete óta zárolt 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyon döntő többségét, míg az Egyesült Államok mindössze 5 milliárdot.
Emiatt az amerikai béketerv lényegében azt jelentené, hogy Washington olyan orosz eszközöket sajátítana ki, amelyek Európában vannak. Egy magas rangú EU-tisztviselő Brüsszelben emiatt a közelmúltban gúnyolódva megjegyezte, hogy Trumpnak semmiféle jogi hatalma nincs az Európában befagyasztott vagyon felszabadítására. Egy vezető EU-politikus így kommentált: „Witkoffnak pszichiáterhez kellene fordulnia.”
Kapcsolódó tartalom
Eközben a hétvégén Nagy-Britannia, Franciaország és Németország által kidolgozott alternatív terv egyáltalán nem említi, hogy az USA profitálna a befagyasztott vagyonból.
Ehelyett azt rögzíti, hogy Kijevet „teljeskörűen újjáépítik és pénzügyileg is kártalanítják, többek között az orosz állami vagyon felhasználásával, amely mindaddig zárolva marad, amíg Oroszország meg nem téríti Ukrajnának okozott kárait”.
A három, Ukrajnát leginkább támogató európai ország – az úgynevezett tettre készek koalíciója – kedden online találkozót tart. Az EU külügyminiszterei pedig rendkívüli ülést terveznek szerdára, egy nappal a Trump által Zelenszkijnek a béketervezet elfogadására adott határidő lejárta előtt.
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Unió és a nyugat-balkáni hatok (WB6) elnevezésű országcsoport közös befektetési fórumának Edi Rama albán miniszterelnök részvételével tartott megnyitóján Tiranában 2025. október 13-án (Fotó: MTI/EPA/Malton Dibra)