Egészen megdöbbentőek a svéd bűnbandák működésével kapcsolatos számok, amelyekre a The European Conservative cikke hívta fel a figyelmet:
17 500 aktív, nap mint nap bűncselekményekben részt vevő bandatag tartja félelemben a svéd társadalmat, akiket további 50 ezer ember segít.
Ezek a segítők változatos formában kötődnek a bűnszervezetekhez – családi vagy baráti szálak fűzik őket a bandatagokhoz, alkalmanként pedig ők is gyakran elkövetnek kisebb súlyú bűncselekményeket.
Kapcsolódó tartalom
A tavalyi becslés még 14 ezer aktív bandatagról szólt, vagyis a hálózat mérete egyetlen év alatt negyedével nőtt – részben azért, mert a rendőrség új módszertant használt, részben viszont azért is, mert a bandák még mélyebben behálózták a svéd társadalmat.
Gyerekkatonák a frontvonalban
Petra Lundh rendőrségi vezető a stockholmi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a helyzet rendkívül súlyos, és sem csökkenés, sem javulás nem látható.
„Svédország mára olyan ország lett, ahol a lövöldözések és robbantások szinte napi rutinná váltak, az elkövetők között pedig egyre több a tizenéves, akiket a bandák gyerekkatonaként használnak”
– mondta Lundh.
A rendőrség adatai alapján a bandatagok többsége svéd állampolgár – de azt nem részletezik, hogy első vagy második generációs bevándorlókról van-e szó –, a bandák migrációs hátterével kapcsolatban árulkodó lehet, hogy az átlagéletkor mindössze 28 év.
Nehezen talál megoldást a rendőrség
Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter szerint a jelentés megerősíti, hogy Svédország továbbra is mély válságban van, ugyanakkor szerinte a kormány már látható javulást ért el – elsősorban a lövöldözések kisebb mérséklődésében.
A bűnbandák erősödése azonban aggasztja a svéd kormányt ezért drasztikus lépéseket készítenek elő: a büntethetőség korhatárát 15-ről 13 évre csökkentenék, és külön börtönöket hoznának létre az erőszakos fiatalkorúaknak.
Kapcsolódó tartalom
„A bandaháborút nem lehet pusztán rendészeti eszközökkel legyőzni. Meg kell akadályozni, hogy gyerekek tömegei sodródjanak bele a bűnözésbe” – mondta Lundh, aki szerint a probléma gyökere mély társadalmi és integrációs válságokra vezethető vissza – olyanokra, amelyekről Svédország éveken át nem volt hajlandó beszélni.
A svéd hatóságok különösen aggasztónak tartják, hogy a bűnbandák vezetői közül sokan már nem is Svédországban élnek, hanem külföldről – gyakran közel-keleti vagy dél-európai országokból – irányítják a műveleteket.
A rendőrség szerint ezek a vezérek titkosított üzenetküldő alkalmazásokon keresztül adnak parancsot a helyi végrehajtóknak, vagyis gyakorlatilag „távirányítással” működtetik az országot megrázó lövöldözések és robbantások nagy részét.
Ez a nemzetközivé vált struktúra tovább nehezíti a hatóságok dolgát: a bandaszövetségek kapcsolatban állnak külföldi kábítószer-hálózatokkal, fegyverkereskedőkkel és pénzmosó körökkel, így a svédországi erőszak mögött összetett, határokon átívelő bűnözői infrastruktúra húzódik meg. Ez magyarázza azt is, hogy hiába tartóztatnak le helyi végrehajtókat tucatjával, a támadások szervezettsége alig csökken – a parancsok továbbra is érkeznek külföldről.
Svédország számára most a fő kérdés, hogy sikerül-e visszaszorítania a nemzetközi bűnözői gépezetet,
vagy a közbiztonsága végleg elsüllyed abban a káoszban, ami migráció felgyorsulásával bontakozott ki igazán.
Kiemelt kép: Rendőrök intézkednek egy lakóépületnél a Stockholmtól délre fekvő Södertälje városban az előző esti lövöldözés miatt (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer)