Most, amikor végre a napi hírekben olvashatjuk, hogy az egyik szomszéd állam minden bizonnyal földi paradicsommá vált, hiszen ott már a mellékhelyiségek berendezéseit – így a bidét is – aranyból öntik, sokunkban ismerősen csenghetnek föl ezek a sorok.
Eörsi István 1963-ban (egyes források szerint 1960-ban) írta fent idézett, Nosztalgia című versét – azokban az években, amikor a haladó gondolkodású nyugati értelmiség körteiben ájulásig tisztelt Herbert Marcuse, a frankfurti iskola alapítója lelkesen üdvözölte az 1956-os magyar forradalom vérbe fojtását, lévén azt egy felforgató, szovjetellenes lázadásnak tartotta. (Pár év múlva, amikor emiatt magyarázkodásra kényszerült, csuklóból munkásfelkelésnek induló, majd Horthy-fasiszta, reakciós irányba tartó folyamatról beszélt a baloldal öntelt, zavaros retorikáját használva.)
1973. szeptember 20. Kádár Jánosnak (b), az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) Központi Bizottsága első titkárának egy szovjet katona ajándékot nyújt át a magyar-szovjet közös hadgyakorlaton (MTI Fotó: Friedmann Endre)Akkoriban még nem láthatta előre sem a magyar nép, sem a haladó közvélemény, hogy – ha nem is egy deklaráltan szocialista államban – egyszer majd szó szerint beteljesülnek a börtönből 1960-ban szabadult Eörsi sorai. (A költő 1956-os szerepe miatt közel négy évet ült le Kádár megvalósult, a korabeli, hivatalos retorika szerint „létező” szocializmusában).
Az eszme egyébként a kádári Magyarországon akkoriban éppen e megvalósulás tetőpontja felé járt. Az egzisztencialista filozófus, minden idők egyik legnagyobb tudású és legtehetségesebb magyar gondolkodója és írója, a polgári-konzervatív értékek mellett elkötelezett Hamvas Béla ezekben az években nyilván azért dolgozott segédmunkásként egy erőmű építésénél, és öttusázó olimpiai bajnokunk, az azóta a 98. évét taposó, az 1956-os melbourne-i olimpián a magyar forradalom mellett több gesztusával is hitet tevő Benedek Gábor azért a lovaskocsis szódási munkakörben teljesedett ki éppen, mert az aranykor teljes tökéletességében őnáluk jóval tehetségesebb, lámpás fők töltötték be az ő helyüket, a Hamvasok és Benedekek számára betölthető állásokat.
Áldozatkészen töltötték be ekkor, 1960 körül az összes komolyabb állást ezek a megbízható, nemes, csirketolvaji vagy akár zsebmetszői (lásd a pártházat gépfegyverrel védő, országos hírű „pszichológus-írónkat”) életpályájukat is feladva. Aranyfény kezdte övezni hazánkat.
S ha a szocializmus igazán nem több, mint a maga cirka 100 millió meggyilkolt áldozattal járó emberkísérletével a történelem végeként megénekelt kommunizmus előszobája volt, az aranyszínben ragyogó vécé hírére szívünkben tán újra harmatozhat a halk remény, hogy most mégis megérkeztünk. Hogy itt van már maga a kommunizmus.
Fukuyama is kereken megjósolta vagy 35 éve, hogy elérkeztünk a történénelem végéhez a liberális demokráciával. Márpedig kutya legyek, ha a liberális demokratákat és a kommunistákat képes leszek valaha is megkülönböztetni.
S a jó Dimitrov is így fogalmazott a lipcsei perben: „A történelem kereke forog, és forogni fog a kommunizmus végső győzelméig”. A híres bolgár kommunista csak azt nem mondta meg, hogy akkor majd mit fog csinálni az a kerék: megáll, és párthatározat jelenik meg az idők végezetéről? De hát mindent még a bolgár kommunisták sem tudhattak előre.
Egyszer, szintén egy tőlünk keletre fekvő államban már láthattuk egy igazi aranykort. Megbízható elvtársak deklarálták, hogy a félbalkáni ország cipészsegédből lett pártfőtitkára szerint a szocializmust építő (a felforgató propaganda szerint inkább a kőkorszakot idéző körülmények között vegzáló) ország megérkezett az aranykorba. S bár mindenféle szocializmus- és haladásellenes elemek nem átallották gúnyos hangnemben emlegetni a félbalkáni állam új korszakát, az állam bölcs feje és tudós felesége szerény, 80 helyiségből álló ingatlanukban, melyhez egy csekélyke, úgy 15 ezer négyzetméteres park is tartozott, megvalósították az egyéniség kiteljesedését – a szerény főtitkár 750 darab, mahagóni szekrényekben tartott öltönye tanúskodott erről.
Az 1984. december 30.-án készült felvételen Nicolae Ceausescu román államfő és felesége Elena Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának székháza előtt fogadják a tiszteletükre összegyűlt fiatalok újévi jókívánságait (Fotó: MTI/AGER)Kies hazánkban immár fej nélkül nyugszik saját aranykorunk letéteményese, a szintén nem több mint pár száz ember felakasztásával és nem több mint pár száz ember (közöttük persze jó néhány asszony és gyermek) sortűz általi agyonlövésével, potom kétszázezer honfitársunk pánikszerű elmenekülésével, s csupán pár tízezernyi jámbor bebörtönzésével, illetve alig pár százezer ember meghurcolásával, s hazánk potom harminc évig tartó, gatyáig történő eladósításával a helyi aranykort elhozó, derék első titkárunk.
Áldatlan állapotunkban tehát reménykedve kaphatjuk fel a fejünket: itt az újabb aranykor. Már a szomszédban van! Minden feltétel adott: egy – kizárólag az ellenséges propaganda szerint – a kőkorszakba visszakényszerített, és a fegyveres martalócok által agyonterrorizált nép, egy haladó gondolkodású főember, mint az aranykor letéteményese; a szomszédunkban élő főembert szájtátva csodáló, s őt nyugati útjain kézről kézre adó, művelt Európa – amely korábban még Erzsébet brit királynő mellé is beültette a száját az asztalkendőbe kenő, haladó szemléletű, és éles elméjű (állítólag az általános iskolában még pár osztályt is elvégzett) vezetőt.
Az aranykorban rejlő, kitűnő lehetőségeket máris megszimatolta a kifogástalan erkölcsiségéről híres brüsszeli elit: a keleti Lider Maximo visszautasíthatatlan ajánlatot kapott vadiúj vadászgépek beszerzésére, melynek aláírásáért – ebben egészen biztosak lehetünk – senkinek, egy fillért sem kell majd az összeharácsolt szajréból diszkréten visszacsorgatnia. Lám-lám, az arany mellékhelyiségből milyen gyorsan elért a pénz szaga a fény városába!
Mi több, olyan gazdasági lángelmék kezdtek az aranymíves, fejlődő keleti elit megtámogatása melletti lobbitevékenységbe, mint a milliárd eurós vakcinaüzleteket és kontinentális kiterjedésű mezőgazdasági megállapodásokat SMS-ben vagy egy nem dokumentált telefonos üzenetváltásban elintéző főnéni, akinek kvalitásai már-már az egykori tudós asszony szintjét idézik fel. (S az arany vécékben Szapphók lesznek a vécésnénik – olvashatjuk Eörsi költeményében.)
Igazán nem lehet azt állítani, hogy a nemzetközi munkásmozgalom újabb reménysége ne ragaszkodna betűhíven Eörsi látomásához: a nemhogy aranyozott, de színarany vécé – tegyük hozzá, még a vécékefe is az volt a nemrég illetéktelen kezekbe került fürdőszoba-szentélyben – olyan erőteljes jelként mutatja fel, hogy egy újabb keleti szomszédunk ért el a marxi-lenini aranykorba, hogy rögtön érthetővé válik a számukra elindított, újabb összeurópai pénzgyűjtés. A lenini szellemiségtől eleve nem érintetlen nyugati politikai elit és a kifogástalan etikai magatartásáról híres fegyverlobbi versenyt fut a kitűnő lehetőségekért. Ha annak az elhíresült kefének csak a nyelét megragadhatnák…
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart Kijevben 2025. november 3-án. Zelenszkij bejelentette, hogy november végére Ukrajna naponta 600–800 elfogó drónt lesz képes gyártani annak ellenére, hogy a háborúban találatok érték az ukrán fegyvergyártó üzemeket (Fotó: MTI/EPA)Meg kell becsülni, kérem, az ilyen tehetséget. Nem csoda, hogy tejben-vajban fürdetik, s legkisebb leányukat, ha fel nem ajánlják, azt is csak az egyelőre fennálló vízumproblémák okán nem cselekszik.
Csak aztán úgy ne járjon a végén, mint a keleti szomszédunkban aranykort hirdető, egykori cipészsegéd, s a tudós asszony, akiknek a történelem végét megsejtető, ígéretes kiteljesedését nem várta meg a türelmetlen s ideológiailag képzetlen nép, amely egy napon felkelt, és behatolt a szép palotába; nota bene, az aranykort elhozó, bölcs politikust és a négy elemivel is valahogy egyetemi pályát befutó, tudós asszonyt szitává lőtte pár – a nemes eszmék eljövetele által kevéssé megérintett – fiatal katona.
Kiemelt kép: Arany WC Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legfőbb üzleti partnerének lakásában, ahol a gengszterbanda titkos találkozóit tartották (Forrás: x.com)











