A The Washington Post beszámolója szerint a döntés jogi alapot teremt

több kulcsfontosságú lépés megvalósításához, köztük egy nemzetközi biztonsági erő felállításához, amely átvenné az irányítást a Gáza területének azon részén, ahonnan Izrael már kivonult.

A csapatok egy részét Indonézia és Azerbajdzsán már felajánlotta.

Michael Waltz amerikai ENSZ-nagykövet a szavazást követően megköszönte a támogatást, hangsúlyozva, hogy az eredmény a terv iránti elsöprő támogatást tükrözi.

A 15 tagú testületből 13-an voksoltak igennel, ellenszavazat nem volt, Oroszország és Kína tartózkodott.

Miközben több ország jelezte, hogy továbbra is tisztázásra váró kérdéseik vannak például a palesztin államiság jövője és a Palesztin Hatóság szerepe kapcsán, támogatásukat végül az arab államok hozzájárulása is elősegítette. Algéria delegációja köszönetét fejezte ki az amerikai vezetésért, de hangsúlyozta: tartós béke nem érhető el igazság nélkül, amely a palesztin állam megalakulását is jelenti.

A Hamász bírálta a döntést, mondván, az nem felel meg a palesztin politikai és humanitárius követeléseknek, és olyan mechanizmust hoz létre, amely „az izraeli megszállás céljait szolgálja”. A fegyverek átadását a szervezet belső ügynek tekinti, amely csak az izraeli megszállás lezárultával merülhet fel.

Izrael részéről jelent volt Danny Danon ENSZ-nagykövet, de nem szólalt fel. Benjámin Netanjahu miniszterelnök azonban többször kijelentette: országa nem fog beleegyezni egy palesztin állam létrehozásába.

Ennek ellenére a kormány kedden üdvözölte a béketerv jóváhagyását, és a szomszédos országokat is felhívta a kapcsolatok normalizálására, valamint a Hamász kiszorítására a térségből.

A béketerv első lépései a tűzszünet, túszok szabadon engedése és a humanitárius segítség növelése részben már megvalósultak, a többi viszont leállt. A most elfogadott határozat létrehozza a Trump által vezetett béketanácsot, amely két éven át gyakorlatilag minden területet felügyelne a biztonságtól a kormányzáson át Gáza újjáépítéséig. A tanács feladata lesz egy ideiglenes nemzetközi stabilizációs katonai erő felállítása is, amely az újonnan kiképzett palesztin rendőrséggel együttműködve biztosítaná a rendet és a határvidékeket.

A megállapodás értelmében az izraeli hadsereg fokozatosan kivonulna a terület nagy részéről, kivéve egy biztonsági peremet az övezet mentén.

A terv a Palesztin Hatóság megreformálását követően számára adná át Gáza irányítását, és megnyitná az utat a palesztin önrendelkezés és államiság felé. A szavazást megelőző napokban a Netanjahu-kormány több minisztere is élesen ellenezte a határozat bármilyen, még homályos utalását is a palesztin államra.

Izrael Katz védelmi miniszter kijelentette: Izrael álláspontja világos „nem lesz palesztin állam”.

Szerinte a Gázára vonatkozó egyedüli valódi megoldás az önkéntes kivándorlás ösztönzése. Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter ennél is tovább ment, felszólítva a Palesztin Hatóság felszámolására és Mahmúd Abbász letartóztatására. Netanjahu a kabinetülésen megismételte álláspontját: „Nincs szükségem senki tweetjeire, kommentárjára vagy kioktatására.”

Az amerikai diplomácia ugyanakkor egyértelművé tette: a határozat támogatása a stabil és békés Gáza egyetlen útja, míg az elutasítás a Hamász uralmának fenntartását vagy a háború folytatását jelentené. Waltz szerint „minden eltérés ettől az úttól valódi emberi áldozatokkal járna”.

Kiemelt kép forrása: MTI/EPA pool/Yoan Valat