A hírügynökség a rendelkezést a brit migrációs politika legátfogóbb átalakításának nevezi. A változások részeként visszavonják az egyes menedékkérők támogatására vonatkozó törvényi kötelezettséget, beleértve a lakhatást és a heti juttatásokat is – közölte a brit belügyminisztérium szombaton késő este kiadott közleményében.
A Shabana Mahmood által vezetett minisztérium szerint az intézkedések azokra a menedékkérőkre vonatkoznak, akik megtehetnék, hogy dolgoznak, de mégsem teszik, valamint azokra, akik megszegik a törvényt. Azt mondta, hogy az adófizetők által finanszírozott támogatást elsősorban azoknak akarják fenntartani, akik hozzájárulnak a gazdaság és a helyi közösségek gyarapodásához – írja a Reuters.
„Rendszerünk kifejezetten nagylelkű az európai gyakorlathoz képest, nálunk 5 év után megnyílik az út a letelepedéshez. Ezen változtatnunk kell”
– közölte a tárcavezető.
A változások értelmében a menekültek státuszát két és fél évente felülvizsgálják, „egy sokkal hosszabb út az állandó letelepedéshez ebben az országban, 20 évig” – fűzte hozzá. Arról is beszélt, hétfőn további részleteket közölnek a változásokról, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkelyét érintő részleteket is. A munkáspárti kormány egyéb európai megoldások mellett a dán bevándorlási rendszert tekinti mérvadónak a tervezet előkészítése során, amely ellen már most legalább 100 brit NGO fejezte ki tiltakozását.
A belügyminisztérium szerint
Dánia szigorúbb bevándorlási politikája 40 éves mélypontra csökkentette a menedékkérelmek számát, és az elutasított kérelmezők 95 százalékának kitoloncolását eredményezte.
2025. márciusáig több mint 109 ezren kértek menedékjogot az Egyesült Királyságban, ez 17 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest és 6 százalékkal haladta meg a 2002-es (103.081 fő) csúcsot. A migrációs válság már a brit társadalom ingerküszöbét is elérte, a felmérések szerint ugyanis a britek a gazdaság helyett a migrációt tekintik az ország legégetőbb problémájának.
Kapcsolódó tartalom
És pont ez az, amiatt egyelőre kétesélyes, hogy valóban mélyreható változásokat tervez a brit kormány. A javaslatot ugyanis elsősorban a Munkáspárt politikai motivációi ihlették, a Reuters megjegyzi:
a baloldali kormány célja ugyanis az, hogy kifogja a szelet a Nigel Farage vezette Reform UK nemzeti konzervatív ellenzéki párt vitorlájából.
A Politico Poll of Polls nevű, közvélemény-kutatásokat összegyűjtő felülete szerint Nigel Farage pártja 29 százalékkal vezeti a pártversenyt, míg a Munkáspárt (18 százalék) gyakorlatilag hibahatáron belüli különbségek mellett holtversenyben van a brit fősodor pártjaival, köztük a Konzervatívokkal (17 százalék) és a Liberális Demokratákkal (13 százalék).
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir)