A tények ismertek. Azon a tragédiába forduló napon, este 9 óra után három különálló robbantás és hat lövöldözés történt, közte a Párizs északi városrészében, a Stade de France stadionnál elkövetett bombamerénylet. A legtöbb halálos áldozatot a Bataclan színház elleni támadás követelte, ahol a terroristák túszokat ejtettek, majd a kivonuló rendőrséggel tűzharcba keveredtek, ami hajnali egyig tartott. Nyolc támadót megöltek, a többi bűntársat a francia hatóságok nagy erőkkel keresték.

A terroristák a legtöbb embert, 89-et a Bataclan színházban öltek meg. A hivatalos adatok szerint a 132 halálos áldozatot követelő terrortámadás-sorozatban több mint kétszázan sérültek meg, közülük nyolcvanan súlyosan.

Francois Hollande akkori francia elnök rendkívüli állapotot hirdetett egész Franciaországra, és ideiglenesen határellenőrzést vezetett be. Ez volt az első országos kiterjedésű rendkívüli állapot Franciaországban a második világháború óta.

Távoznak a szurkolók a Franciaország–Németország barátságos labdarúgó-mérkőzés helyszínéről, a párizsi Stade de France stadionból, ahonnan a biztonsági erőknek kellett kimenekíteniük Francois Hollande francia köztársasági elnököt 2015. november 13-án (Fotó: MTI/EPA/Uwe Anspach)

A gyilkos iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen, végül életben maradt tagját,

Salah Abdeslamot 2022. június 29-én a párizsi bíróság tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte.

A Le Figaro francia lap a gyilkos terrortámadást felidéző évfordulós cikkében azt írta: Franciaország történelme során azt megelőzően soha nem szenvedett még el ilyen támadásokat. A tragédia egy pénteki napon történt, amelytől a terrorellenes szolgálatok féltek, mivel egyes szélsőséges iszlamisták szerint ezen a napon „erős volt az Allahhoz fűződő kapcsolatuk”.

A vérvörös péntek 13-a, örökre bevésődött az emlékekbe.

A cikk egyebek között azt is felidézi, hogy a terrortámadásokat elkövető gyilkos iszlamisták Görögországon keresztül, egy 199 illegális bevándorlóból álló csoport tagjai közé rejtőzve érkeztek Európába.

Székely Dávid, az M4 csatornaigazgatója, aki azokban a tragikus napokban a közmédiát tudósította a helyszínről, az eseményekre emlékezve a hirado.hu-nak elmondta, hogy épp a Millenáris Parkban vett részt egy koncerten, és egy francia sportnapilap push értesítése volt az első, ami alapján tudomására jutott, hogy lövöldözések voltak, és hogy a köztársasági elnököt, aki kint volt a francia–német focimeccsen, ki kellett menekíteni a stadionból, és ezután folyamatosan követte barátaival telefonon, hogy mi és hogyan történik.

Székely Dávid a visszaemlékezés során felelevenítette, hogy közben próbálták információkkal segíteni az M1 aktuális csatorna akkori műsorvezetőjét, Németh Balázst.

„Aztán írtam, hogy amiben tudok, abban szívesen segítek, merthogy én a Pázmányon végeztem francia szakon. Nagyjából értettem azt, hogy miről van szó. Nyilván nem annyira a bűnügy volt az a nyelv, amit bármelyik órán is tanultunk, de az alapdolgokat megértette az ember”

– emlékezett Székely Dávid.

Ezt követően, miközben épp egy vendéglátóhelyen tartózkodott, felhívta a Híradó gyártásvezetője, hogy akkor másnap reggel ki kellene utaznia, így aztán bele sem ittak a kikért italba, hanem attól a pillanattól kezdve már a párizsi utazásra készültek.

Székely Dávid a terrortámadás másnapján utazott Párizsba

A ma az M4 csatornaigazgatójaként dolgozó riporter visszaemlékezése során elmondta, hogy édesanyját útközben értesítette arról, hogy hamarosan a francia fővárosba utazik, ugyanakkor arról is beszélt, hogy bár az M1 sportriportereként korábban nem tudósított ilyen történések helyszínéről, de a politika iránt érdeklődőként mindig követte a rendkívüli híreket.

Az MTVA munkatársa elmondta, hogy Kőrösszegi Gábor operatőr-kollégájával ketten alig néhány óra alvás után szálltak repülőgépre, és a leszállást követően lényegében a párizsi Magyar Intézetben vették fel a munkát.

A közmédia állandó tudósítójának, Venczel Katalinnak a bejelentkezését követően volt Székely Dávid első ottani élő tudósítása, amely rengeteg, a gyászoló emberek által gyújtott mécsesek között történt, és a riporter felidézte, hogy az bizony egy hihetetlenül nehéz egy perc volt.

„Nem is nagyon tudtam összeszedni a gondolataimat, ha őszinte vagyok, mert olyan szinten volt megrendítő az a gyász, amit ott az ember érzett. Nem volt nehéz visszagondolni arra, hogy azon a sarkon, ott egy nappal korábban többnyire azért fiatalok ültek, és jól érezték magukat, és egyik pillanatról a másikra történt az a borzasztó merénylet”

– idézte fel a riporter, hozzáfűzve, hogy mindenkin úrrá lett a döbbenet és a gyász.

Az a világ, amit odáig ismertünk, és amit itt, Magyarországon hála a Jóistennek, a mai napig ismerünk, az ott véget ért – mondta, hozzáfűzve, hogy bár mostanra valamelyest talán normalizálódott Franciaországban is a helyzet, amire bizonyíték a 2024-es olimpia megrendezése jelentősebb fennakadás nélkül, de tíz évvel ezelőtt egy valódi sokkot jelentett az, hogy ilyesmi megtörténhet.

Székely Dávid elmondta:

nem is kérdés, hogy ez a lelkében örökké benne marad.

Felidézte, hogy Párizsban a péntek éjszakai terrortámadást követő szerdán, a hajnali órákban kapták a hírt, hogy nem messze a Stade de France-tól, a Bercy sportcsarnoknál sikerült rajtaütniük a rendőröknek a terroristákon, és lényegében az volt az utolsó teljes, ugyanakkor kőkemény nap a helyszíni tudósító számára, mert túl azon, hogy a helyszínen jelen kellett lenni, a közösségi médiát, az online híreket is folyamatosan figyelni kellett annak érdekében, hogy a tévénézők, illetve rádióhallgatók számára is mindig friss információkkal lehessen szolgálni.

A párizsi Bataclan rendezvényterem épülete a Voltaire sugárúton 2015. november 16-án, három nappal a francia fővárosban elkövetett merényletsorozat után (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Székely Dávid egy olyan érdekességet is megemlített, hogy ekkor ismerte fel az úgynevezett power bank fontosságát, hiszen az internet ilyen mértékű böngészése közepette nagyon hamar 10 százalékra, vagy az alá merülhet le az ember telefonja, ahogyan az vele is történt 2015-ben Párizsban.

Amikor a tudósító is érzi, hogy valamit jól csinálnak

A tudósító számára ilyenkor a hitelesség a legfontosabb, illetve a szenzációhajhász, kattintásvadász hírek kiszűrése – mondta.

Felidézte, hogy amikor a Bercy sportcsarnoknál történt rajtaütés helyszínéről jelentkezett be élő adásban az M1-en, akkor előfordult, hogy mögötte épp fegyveresek mentek el, amit először nem is érzékelt, csak akkor, amikor Hevér Lóránt műsorvezető megjegyezte, hogy ilyen azért nem mindennap történik meg a köztelevízió képernyőjén.

„Amikor a CNN riportere és csapata később érkezett meg arra a helyszínre, mint mi, akkor azt mondtam, hogy azért valamit mi jól csinálunk”

– mondta büszkén az M4 csatornaigazgatója, aki azt is felidézte, hogy a környéken az élelmiszert árusító üzletek túlnyomó többsége a terrortámadást követően zárva tartott, így a tudósítónak az étkezését sem volt könnyű megoldania.

Székely Dávid egyik 10 évvel ezelőtti élő bejelentkezése a terrortámadások helyszínéről:

„Mai napig teljesen bennem van az, hogy a kint tartózkodás ideje alatt végig úgy éltünk, dolgoztunk, hogy nem lehetett előre tudni azt, hogy mi fog történni” – hangsúlyozta Székely Dávid, aki elmondta, hogy a terrortámadást követő csütörtökön utaztak haza operatőr-kollégájával együtt, ám ezt megelőzően még egyik este elszálltak a szerverek, és az a nap a munka szempontjából – mint fogalmazott – „valami eszeveszettül nehéz volt”.

„Ez fizikálisan sem egyszerű, de elsősorban mentálisan meg érzelmileg terheli meg az embert”

– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy ilyenkor abból a szempontból is nagyon nehéz a tudósító feladata, hogy minden megfogalmazás a helyén legyen, tekintettel arra, hogy

„egy hihetetlen nagy tragédiáról beszélünk, egy olyanról, amit az ember nem is akar elhinni, hogy a világon bárhol, de Európában és pláne egy olyan városban mint Párizs, megtörténhet”.

„Egy nagyon fájdalmas felismerés volt, hogy az a világ, amit addig ismertünk, onnantól kezdve megszűnt” – hangsúlyozta Székely Dávid, és kitért arra is, hogy tavaly az olimpián pont onnan közvetített minden egyes este az atlétika versenyeiről, és bizony akkor, mindenféle általánosítás nélkül, látott olyan arcokat, akik az akkori elkövetőkre emlékeztették, egyszóval még kilenc évvel később is beugrottak neki az emlékek.

„Ezt szerintem feldolgozni még nekem sem sikerül egész életemben, azoknak pedig, akik ezt ott átélték, ez a lehetetlen kategória, mert biztos, hogy mindig lesz egy icipici dolog, amiről beugrik az, hogy ez megtörtént”

– hangsúlyozta, ugyanakkor szerinte a legszomorúbb és legijesztőbb az egészben az, hogy mára például az M1-en is kialakult egyfajta szakmai rutin arra nézve, hogyan kell egy ilyen és ehhez hasonló eseményről beszámolni.

Az ENSZ 21. klímakonferenciáján Párizsban tartózkodó Áder János, akkori magyar köztársasági elnök is lerótta kegyeletét a november 13-i párizsi merényletsorozat áldozatai előtt, a Bataclan rendezvényteremnél (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

„A tízéves évforduló egy valódi mérföldkő, ilyenkor sok emlék újra előjön az emberből” – vallotta meg a benne lévő érzéseket Székely Dávid, aki azt is elmondta: a mai napig nem sikerült teljesen feldolgoznia magában az akkor történteket, és ha bármely más okból kifolyólag Párizsban jár, akkor mindig újra eszébe jut.

A fociválogatott Eb-kvalifikációját is más kontextusba helyezték a párizsi események

Sportriporterként és persze hivatásos sportrajongóként felidézte azt is, hogy épp azokban a napokban, amikor 2015-ben a terrortámadás helyszínéről tudósított, harcolta ki pótselejtezőn a magyar labdarúgó-válogatott a kijutást a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságra, ami az ő életében az első ilyen eset volt, hogy sikerült kijutni egy nagy tornára, közben pedig épp egy másik közegben tartózkodott, a gyász kellős közepén.

„Kettős érzések voltak bennem akkoriban, hiszen egyrészt örültem a sportsikernek, de mégis belegondolt az ember, hogy mennyire más ez így, hogy mindeközben mennyi emberrel végeztek ezek az őrült terroristák”

– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy azokban a napokban arra is gondolt, hogy most neki is ugyanazt a boldogságot kéne éreznie, mert egy ideális világban a sport az, ami a legnagyobb érzelmeket tudja kihozni az emberből, akár felfelé, akár lefelé is,

ám Párizs akkor sajnos a való világ volt, ami ezt az egészet más kontextusba helyezte.

Székely Dávid azokat az emlékeit is felidézte, amikor látta az ismerősei, barátai boldog reakcióját a nagy magyar sportsikerre, ami teljesen érthető volt, ám úgy volt vele, hogy jó, de

itt most az egész világ gyászolja ezeket az embereket, akik közül nagyon sokan csak péntek este találkozni akartak a barátaikkal, és lementek inni meg enni egyet, ami nyilván a párizsi életnek is a velejárója.

Az M4 csatornaigazgatója számára ez egy olyan emlék, ami élete végéig elkíséri, ugyanakkor azzal, hogy ő tudósíthatta a közmédiát, rengeteg tapasztalat birtokába került, és úgy fogalmazott:

„Ahhoz, hogy felnőjek rengeteget tett hozzá az az öt nap.”

A Le Figaro beszámolója szerint a terrortámadások tizedik évfordulóján Franciaország megemlékezésekkel tiszteleg az áldozatok előtt. Csütörtökön Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a támadások valamennyi helyszínén látogatást tesz, illetve a párizsi városháza közelében kialakított új emlékkertben rendezendő emlékünnepségen is részt vesz.

A franciák mindennapjaira egyébként rendkívüli hatással voltak a 2015 novemberében történtek: egy felmérés szerint 56 százalékukban a mai napig ott van a félelem attól, hogy a tragédia újra megtörténhet.

Az évfordulóra, a megemlékezésekre készülve a francia hatóságok fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be. Csak ebben az esztendőben Franciaország-szerte már hat terrortámadást hiúsítottak meg.

Kiemelt kép: Székely Dávid (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)