Az előző héten már beszámoltunk arról, hogy Ausztria a héten bemutatja az antiszemitizmus ellen kialakított nemzeti stratégiáját. „Az antiszemitizmus elleni határozott fellépés kormányzati munkánk elengedhetetlen része” – hangsúlyozta akkor Gerhard Karner belügyminiszter egy közleményben.
Hétfőn meg is jelent a teljes tervezet az osztrák kormányfői hivatal honlapján:
a 236 oldalas tervezetben a 2025 és 2030 közötti időszakra irányoztak elő lépéseket a zsidógyűlölet ellen.
A honlapon közzétett összefoglaló szerint 8 különböző szakterületen összesen 49 konkrét lépést indítványoztak a tervezetben. „A Hamász 2023. október 7-i terrorista támadásai óta új antiszemitizmus-hullámot tapasztalunk Európában – és Ausztriában is –, amely nyíltabb, agresszívebb és digitálisan terjed” – idézték a honlapon Alexander Pröll antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős államtitkár azzal kapcsolatos indoklását, hogy miért van szükség a lépésekre.
A svájci Die Weltwoche ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy
a tervezet szerint a jövőben a bevándorlóknak nyilatkozniuk kell arról is, hogy nem antiszemiták.
A nyilatkozat kötelező eleme lesz az úgynevezett integrációs nyilatkozatnak, amelyben korábban már olyan értékek mellett kellett állást fogniuk a bevándorlóknak, mint a demokrácia és a jogállamiság. Az új stratégia legfontosabb elemei között szerepel még az MI-rendszerek fokozottabb használata az online antiszemita tartalmak felderítésére, valamint egy bécsi holokausztmúzeum megvalósíthatóságának felülvizsgálata.
A Bécsi Zsidó Közösség szerint 2025 első felében 730 antiszemita incidenst jelentettek a fővárosban – ez körülbelül 10 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A cselekmények ideológiai eredete szinte egyenletesen oszlott meg: 28 százalékot a baloldalnak, 27 százalékot a muszlimoknak és 20 százalékot a jobboldalnak tulajdonítottak – írta a Die Weltwoche.
A kiemelt kép illusztráció.