A svájci Weltwoche által szemlézett tanulmány szerzői szerint eddig a SARS-CoV–2 onkogén potenciálját csupán hipotetikusan vetették fel, de a gyakorlati adatok mindeddig elégtelenek voltak. Ez azonban most megváltozott a ezzel a nagyszabású, populációalapú retrospektív tanulmánnyal, amely a Covid–19 elleni oltást követő egy évben a daganatos megbetegedések kumulatív előfordulását és az ezekkel kapcsolatos kockázatokat becsüli meg.

A 2021 és 2023 közötti időszakból származó, 8 407 849 személyre vonatkozó adatokat a dél-koreai egészségbiztosítási rendszer szolgáltatta. A résztvevőket oltottsági státuszuk alapján két csoportra osztották.

Az eredmények szerint az oltottak körében szignifikánsan megnövekedett volt a kockázat többféle daganattípus esetében.

Részletesen a számok a következők:

• prosztatarák: +69 százalék,

• tüdőrák: +53 százalék,

• pajzsmirigyrák: +35 százalék,

• gyomorrák: +33,5 százalék,

• vastagbélrák: +28 százalék,

• emlőrák: +20 százalék.

A DNS-alapú vakcinák esetében különösen a pajzsmirigy-, gyomor-, vastagbél- és prosztatarák kockázata nőtt, míg az mRNS-alapú oltásoknál a pajzsmirigy-, vastagbél-, tüdő- és emlőrák esetében figyeltek meg emelkedést.

A tanulmány megfogalmazása szerint tehát a Covid–19-vakcina tehát valódi rákkeltőnek bizonyul.

Kérdés, az Európai Bizottság hogy foglal állást ebben a kérdésben. Főleg azután, hogy Brüsszelben elismerték, hogy 2020 decemberében még nem állt rendelkezésre teljes körű adatcsomag a vakcinák hatásosságáról, hosszú távú hatásairól és mellékhatásairól. Az osztrák képviselő, Gerald Hauser választ vár arra, hogy Európában hogyan alakulnak a vonatkozó adatok, miként magyarázza a bizottság az ilyen rövid időn belül tapasztalható aggasztó növekedéseket, valamint hogy a Covid–19 elleni oltást kapott személyeket – mint magas rákkockázatú csoportot – érintően terveznek-e, illetve javasolnak-e speciális rákmegelőző szűrőprogramokat.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)