A beszélgetés elején felidézték, Orbán Viktor legutóbb hivatalos látogatáson szinte napra pontosan hat és fél évvel ezelőtt járt szintén Donald Trumpnál, és számos fontos területen megerősítették a szövetségesi kapcsolatokat. Aztán 2021-től hivatalba lépett a Biden-adminisztráció, és jött négy demokrata év. Orbán Viktor az ezzel kapcsolatos felvetésre azt mondta, „egy szövetségnek az igazi értékét a kipróbáltsága adja”.

„Minél több közösen megvívott küzdelem van mögötte, annál erősebb és értékesebb az a szövetség, és a mai amerikai magyar szövetség ilyen”

– szögezte le Orbán Viktor. Visszamehetünk Bidenig is, de talán még annál is hátrább kell lépnünk az időben – mondta, arra utalva ezzel, hogy a magyar–amerikai kapcsolatokat egy nagyobb távlatban is érdemes szemlélni.

Trump tornádóval tért vissza a világpolitika színpadára

Kifejtette: 2010-ben az történt, hogy volt egy ország Európában, a nyugati világban, ez volt Magyarország, amelyik azt mondta, hogy az az irány, amely felé a Nyugat halad, amely felé a nyugati kormányok vezetik a nyugati népek lépéseit, az zsákutca, falnak megy, abból nagy baj lesz.

Orbán Viktor szerint „kimerítette a tartalékait az úgynevezett liberális globalista kormányzás, és nem tud választ adni az emberek számára a legfontosabb kérdésekre”.

Szerinte – utalva a 2008-as pénzügyi világválság utóhatásaira – munkanélküliség, versenyképtelenség, megélhetési költségek, pénzügyi válság volt akkor éppen. Aztán rá néhány évre bejött a migráció, ez a családellenes gender elszabadult, tehát látni lehetett ott a 2010-es évektől kezdődően, hogy valami másra volna szüksége az embereknek ahhoz, hogy békés, biztonságos, kiegyensúlyozott, boldog életük lehessen – fejtette ki.

„És ezt a kérdést, ezt a magyarok tették fel először, és válaszolták meg úgy, hogy nem liberális globalista kormányzásra, hanem egy konzervatív, keresztény, nemzeti kormányzásra van szükség”

– hangsúlyozta Orbán Viktor. Elmondása szerint ekkor az „egyetlenek voltunk a nyugati világban, akik erre az ösvényre léptünk”, ezért is jelentett egy nagy megerősítést, Donald Trump első, 2016-os győzelme, mivel Trump pontosan ugyanazt gondolta, mint mi, hogy meg kellene változtatni a nyugati világ haladási irányát.

„Ha az egészet nem lehet, akkor legalább egyes nemzeteknek meg kell tenniük, hogy kimaradnak ebből a rossz irányból, mint ahogy a magyarok tették kicsiben, az amerikaiak is nagyban”

– mondta Orbán Viktor. Elmondása szerint el is jutott vele valameddig, de a 2020-as választási vereség miatt visszajöttek a globalista liberális demokraták itt, Amerikában, és abban a pillanatban az addig egyébként remekül működő amerikai–magyar kapcsolat hirtelen elromlott. Aztán négy évvel később, ahogy Orbán Viktor fogalmazott:

„Trump tornádóval tért vissza a világpolitika színpadára.”

Kifejtette, Magyarországon működik 1400 olyan vállalat, amelyik amerikai tulajdonban van. Ezek a cégek összességükben mintegy 100 ezer álláshelyet adnak a magyar gazdaságnak, „vagyis 100 ezer magyar család kenyerét keresik meg Magyarországon olyan cég alkalmazásában emberek, amely cégeket amerikaiak tulajdonolnak”.

Most jött el az amerikai–magyar kapcsolatok aranykora

Hozzátette: ezek a cégek javarészben modern technológiával rendelkező cégek, tehát nem a múlthoz, hanem inkább a jövőhöz tartoznak, és nemcsak munkahelyeket, hanem technológiát is hoznak Magyarországra. „Ebben az évben is már hét nagy beruházás jött létre, százmillió dollárt meghaladó értékben, százmilliárd forintot meghaladó értékben, és arra számítunk, hogy az év hátralévő részében még három-négy jelentős amerikai beruházás érkezik Magyarországra” – fejtette ki. Szerinte ez nem független magyar–amerikai kapcsolatok állapotával, amelyet az aranykor szóval írta le a miniszterelnök.

„Ha valaha volt aranykora az amerikai–magyar kapcsolatoknak, akkor az most van”

– szögezte le Orbán Viktor.

Szerinte az egyetemek közötti együttműködés kiváló, kutatóintézetek közötti együttműködés kiváló, és a legmagasabb szintű politikai kapcsolatokban is a béke ügyében vagy a háború ügyében, bevándorlás, migráció ügyében és a családi értékek védelmének ügyében teljes összhang van a két kormányzat között.

„Ez egy bajtársias viszony ebben a pillanatban úgy, hogy természetesen az amerikai elnök az amerikai nép érdekeit, én meg a magyar nép érdekeit képviselem”

– hangsúlyozta. Az energetikai kérdésekkel kapcsolatos felvetésre Orbán Viktor arról beszélt, hogy erről csak délután tudna többet mondani, valamint arról is beszélt, vannak olyan kérdések – az energetikai kérdéseket ide sorolta –, amelyekben nem üzleti alapon, hanem a józan ész és a belátása alapján akar megállapodni Trumppal.

Donald Trump a béke embere

A háború és béke kérdését érintően arról beszélt a miniszterelnök:

„A legfontosabb, amit érdemes tudni nekünk, magyaroknak is, hogy az amerikai elnök a béke embere.”

Elmondása szerint, Donald Trump egy kedves ember, akinek „szívbéli meggyőződése, hogy a rossz dolgokat ki kell iktatni”.

„És a legrosszabb dolgok között is a legrosszabb, az a háború”

– emelte ki. Emlékeztetett, Trump elnök nyolc hónap alatt nyolc kisebb-nagyobb konfliktust tudott lezárni, „de a legnagyob feladat még itt van előtte, ez az orosz–ukrán háborúnak a lezárása, amely egy amerikai elnök számára is nagy kihívás” – tette hozzá. A budapesti békecsúccsal kapcsolatban kijelentette:

„Megtörténik majd, hiszen bejelentették.”

„Hogy az utolsó, már megoldást is hozó békecsúcs lesz, vagy egy békéhez vezető fontos állomás, ezt most még nem tudjuk” – tette hozzá.

Már készen van az ukrajnai háború számlája, Európának pedig nincs pénze arra, hogy kifizesse azt

Brüsszelben továbbra is Ukrajna támogatásában látják a konfliktus megoldásának a lehetőségét. A héten megjelent egy elemzés, amely szerint Ukrajnának 140 ezermilliárd forintnyi dollárra lenne szüksége a következő négy évben ahhoz, hogy folytassa a háborút. Ez viszonyításképpen majdnem duplája a teljes éves magyar gazdasági teljesítménynek. Arra a felvetésre, miszerint hogyan tudja Európa ezt finanszírozni majd, a miniszterelnök arról beszélt,

„olyan megoldást kell találnunk, hogy az ukránok is talpon maradjanak, de ez a lehető legkevesebbe kerüljön Európának”.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy „hogyan kerüljük el, hogy a háború kiterjedjen, és beszippantsa, magával rántsa az európaiakat, és valamilyen rossz döntés miatt vagy balesetszerűen bekövetkezzen egy olyan állapot, amikor hirtelen Európa már közvetlenül is részt vesz ebben a háborúban”. Szerinte „ma még csak közvetve vesz részt, fegyvert ad, pénzt ad, de ez a kockázattűrő képesség határán egyensúlyoz ez a politika”, innen pedig elég egy rossz lépés a harmadik világháborús veszély felé. Azonban a miniszterelnök szerint Európa „még abban hisz, hogy meg tudja nyerni a háborút”. Szerinte az európai gondolat – miszerint az ukránok legyőzik az oroszokat a harctéren, majd utána velük fizettetik meg a háború költségét meg az ukrán újjáépítést, meg az ukrán állam működését – egy „olyan illúzió, amiben komoly ember nem ringathatja magát”. Szerinte nincs válasz arra a kérdésre, mi történne akkor, ha az ukránok végül mégsem tudják legyőzni az oroszokat, akkor ki fog fizetni és mennyit.

„Mert a számla már készen van, azt valakinek ki kell fizetnie”

– emelte ki. Elmondta, elment 150–185 milliárd euró, és most küldeni kellene megint 40-et.

„Magyarország ezt éppen akadályozni próbálja, mert a magyarok pénzét is vinnék Ukrajnába, ezt mindenképpen meg akarom akadályozni”

– szögezte le, hozzátette: ezek kis összegek ahhoz képest, amekkora összegekről beszélnek az elemzők a következő éveket illetően.

„És nincs Európának pénze, hogy ezt kifizesse”

– figyelmeztetett Orbán Viktor, aki szerint ugyanakkor ez a dilemma amivel a Nyugatnak szembe kell néznie nem a mi problémánk, mivel Magyarország nem vesz részt a háborúban.

„Mi segítjük az ukránokat humanitárius szempontból, de nekünk semmilyen kötelezettségünk nincs arra, hogy akár katonát, akár fegyvert, akár pénzt adjunk nekik, az elejétől fogva megmondtuk, hogy ezt nem fogjuk tenni” – jelentette ki.

„Tehát én joggal harcolok azért, hogy a magyarok pénze ne menjen Ukrajnába”

– folytatta, azonban arra is felhívta a figyelmet: az európai politika következő fél évének nagy kérdése az lesz, hogy azok, akik eddig támogatták a háborút, „hogy fognak visszafordulni ebből a zsákutcából”. Szerinte hatalmas nyomás nehezedik Magyarországra, hogy belenyomják ebbe a háborúba, amelyet azonban a háborúellenes aláírásgyűjtéssel, valamint az amerikaiakkal való közös munkával a tűzszünetért és a békéért ez a nyomás ellensúlyozható. „Az amerikai kapcsolatok és a holnapi tárgyalások meg a magyar nép egységes kiállása már elegendő erőt kell adjon a mindenkori magyar miniszterelnöknek, hogy a legnagyobb nyomást is kiállja és meg tudja tartani azt az irányvonalat, amely a magyarok érdekét szolgálja” – jelentette ki Orbán Viktor.

A Tisza Párt alkalmatlan adatgazdának viszonyult, az ukránok kormányváltást akarnak

Az ukrajnai háborúval összefüggésben került szóba a Tisza Világ applikációból 200 ezer felhasználó adatainak kiszivárgásának botránya, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor az ügy kivizsgálását rendelte el. A miniszterelnök szerint konkrét fejlemények a jövő heti kormányülésen várhatók ezzel kapcsolatban. Kifejtette, „hogyha valaki arra vállalkozik, hogy elkéri más adatát, tehát adatot gyűjt, akkor adatgazdává válik és felelősséget vállal ezeknek az adatoknak a megfelelő kezeléséért”.  

„Ha ezt nem tudja megtenni, akkor egy súlyos törvényi kötelezettségét szegte meg, illetve alkalmatlan arra, hogy mások érzékeny információival, adataival bánjon, azt őrizze, vagy azzal bármilyen formában gazdálkodjon”

– emelte ki. „Itt most ez a helyzet állt elő, egy adatgazda, most mindegy, hogy épp egy ellenzéki pártról van szó, ez most nem fontos – egy adatgazda alkalmatlannak bizonyult arra, hogy a rábízott adatokat megfelelő körülmények között kezelje, és személyes adatok kerültek ki a nyilvánosságba azoknak a hozzájárulása nélkül, akikre ezek az adatok vonatkoznak” – tette hozzá.

Itt az ukrán szál annyiban játszik szerepet, hogy ennek az egész adatkezelési rendszer kidolgozásának és működtetésének szálai elvezetnek Ukrajnába. (…) Ukrajna egy háborúban álló ország – mondta, amelynek van egy vitája Magyarországgal, ez pedig arról szól, hogy támogassa-e, és ha igen, hogyan Magyarország Ukrajnát, valamint később hogyan döntsenek a magyarok Ukrajna európai uniós tagságáról. Miután az ukránoknak érdekük – folytatta –, „hogy meggyőzzék a magyarokat arról, hogy adjanak katonát, fegyvert, pénzt, és engedjék be őket az Európai Unióba, az ukránok nyilván összegyűjtik azokat az adatokat, információkat, embereket, neveket, akiket később majd befolyásolni akarnak az erre vonatkozó döntések meghozatalában, például egy választás esetén is, hiszen Ukrajnának az az érdeke, hogy ukránpárti kormánya legyen Magyarországnak” – fogalmazott.

„Ma magyarpárti kormánya van Magyarországnak

– szögezte le Orbán Viktor. Úgy folytatta: „Ez nem barátságos kormány Ukrajnával, mert Ukrajna és a mostani magyar nemzeti kormány közötti viszony feszült, és sok ponton ellentétes érdekeket testesít meg” – fejtette ki Orbán Viktor, aki szerint

ezért „az ukránok kormányváltást akarnak”.

A baloldal adót akar növelni, a Fidesz–KDNP adót akar csökkenteni

Szóba került még Kármán Andrásnak, a Tisza Párt gazdaságpolitikusának az a kijelentése, miszerint a vállalkozások támogatását kellene kurtítani és a különadókat kellene mérsékelni. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban arról beszélt, kétfajta gazdaságpolitika verseng egymással, a baloldali liberális, amely adókat akar emelni és a nemzeti konzervatív, amely szerint adót kell csökkenteni.

Szerinte a baloldali liberálisok „megvágnak, elvesznek olyan dolgokat az emberektől, amelyekről ők azt gondolják, hogy nem illetik meg az embereket, például elvették a 13. havi nyugdíjat, 13. havi fizetéseket is”. Ezzel szemben a jobboldal úgy gondolkodik, hogy „nem a kormánynak kell eldönteni, hogy mire költsék az emberek a pénzüket, az a jó, ha minél több pénz marad az embereknél, és ők döntenek a saját életükről és a saját pénzükről”. Sőt, folytatta, „ott, ahol tud, ott családokat támogat a családi adókedvezmények révén, mert a gyermekek fölnevelésének ügye nemcsak magánügy, hanem az egész nemzet közös ügye is”.

„Van egy baloldali gazdaságpolitika, ezt képviseli a DK meg a Tisza, és van egy nemzeti jobboldali gazdaságpolitika, ami adócsökkentésre épül, családtámogatásra épül, ezt meg képviseli a Fidesz–KDNP”

– foglalta össze Orbán Viktor. Így kapcsolódik ide a nemzeti konzultáció is, amely abban segít, hogy lecsillapítsa a választási hangzavart. „A nemzeti konzultáció abban segít, hogy néhány húsbavágó kérdést illetően tiszta vizet önt a pohárba” – jegyezte meg Orbán Viktor. Olyan kérdésekben a miniszterelnök szerint, mint amilyen:

• Legyen-e adóemelés vagy ne legyen?
• Adóztassák-e a nyugdíjakat vagy ne adóztassák?
• Megmaradjon-e a rezsicsökkentés, megmaradjon-e a családtámogatási rendszer?

A miniszterelnök szerint a nemzeti konzultáció „egy józan észen alapuló párbeszéd lehetőségét teremti meg”.

Az édesanyák szja-mentességétől a baloldal epét hány, és ki akar iktatni minden családi alapú támogatást

A napokban kapja meg 250 ezer háromgyermekes anya az első szja-mentes fizetését, a családok anyagi mozgásterének bővülésével kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, „elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol nem általában családi adókedvezményt adunk csak, bár ennek az értékét is megduplázzuk, ötven százalékban ez már megtörtént július 1-től, január 1-től még ötven százalékkal megnöveljük, de most az édesanyák helyzetét egy külön megerősítő intézkedést vezettünk be, aki legalább három gyermeket vállalt, függetlenül a gyermekek életkorától, élete végéig, az édesanya élete végéig nem fizet személyi jövedelemadót”. 2026. január 1-től a kétgyermekes édesanyák is élethosszig szja-mentességet kapnak, 2027-től fokozatosan kiterjesztik: először azokra, akik két gyermeket szültek és 50 év alattiak, majd azokra, akik 60 év alattiak, végül minden érintett édesanyára.

„A baloldal ettől epét hány”

– jegyezte meg Orbán Viktor, amikor az édesanyák szja-mentességének eltörlését szorgalmazó baloldali liberális szakértők kerültek szóba. Azzal folytatta, a baloldal számára mindannyian csak adóalanyok vagyunk, csak individuumként létezünk.

„A baloldal úgy gondolja, hogy a társadalom egyének halmazából áll. (…) Mi meg úgy gondoljuk, hogy a társadalom, a nemzet az családok halmazából áll”

– mutatott rá a miniszterelnök a családpolitika mögötti alapvető felfogásbeli különbségekre. „Még ezt a minőséget, hogy emberek együtt élve családot alakítanak, ezt a baloldali megközelítésű gazdaságpolitika nem tudja kezelni.”

„Ezért mindig ki fog iktatni mindent, ami családi alapú támogatás”

– figyelmeztetett Orbán Viktor.

Kiemelt kép:  Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, 2025. november 7-én (Fotó: MTVA)