Gyanún felül álló francia követte el a szándékos autós gázolást: az ISIS új taktikája?

| Szerző: Udvardy Zoltán
A legutóbbi, Franciaországban nem terrortámadásként kezelt iszlamista agresszió rávilágít, hogy éppen olyan személyeket is igyekeznek az iszlamista terrorszervezetek, elkövetőként, terveikbe bevonni, akik nem kelthetik fel a hatóságok figyelmét. Az ISIS iszlamista terrorszervezet hatékonyan használja ki a közösségimédia-platformokat, különösen a fiatalabb demográfiai csoportokat célozva meg.

Bár a hatóságok előtt már ismert volt a

„fehér franciaként” azonosított 35 éves Jean Guillot,

aki szerda reggel szándékosan elgázolt autójával tíz embert a Franciaország nyugati partjainál fekvő Oléron szigetén, jelentős, korábbi bűnelkövetési listáján nem szerepelt az iszlamista szélsőségekkel való szimpatizálás, s nem volt feltételezhető, hogy terrorcselekményre készülne – derül ki az iszlamista terrortámadásnak tűnő cselekményt követő híradásokból.


A férfi, akit azzal vádolnak, hogy vérontást okozott azzal, hogy tíz emberbe hajtott egy nyaralószigeten, majd azt kiáltotta, hogy „Allahu akbar”, korábban már számos ügyben került bűnügyi nyilvántartásba, így erőszak, anyagi károkozás, közlekedési szabálysértések és kábítószer-fogyasztás miatt. A szerdai támadást az Iszlám Állam (ISIS) és az al-Kaida terrorszervezetek által Franciaország-szerte elkövetett bomba-, lőfegyver- és késtámadások sorozata előzte meg, amelyekben többek között járműveket is használtak fegyverként.

Az „atmoszférikus” dzsihád

Ezek a szélsőségesek az „atmoszférikus dzsihád” kategóriájába tartoznak – írja az eset kapcsán a Spectator című brit lap. Gilles Kepel, az iszlamizmus vezető franciaországi szakértője alkotta meg ezt a kifejezést. Kepel az eset kapcsán az egyik francia tévécsatornán beszélt Terrorizmus elleni küzdelem: vadászat a dzsihadistákra című, legújabb könyvéről.

Kepel egy nyilatkozatában így beszélt erről: „Az új(fajta) terroristák, akik támadásokat hajtanak végre, úgy tűnik, nem állnak kapcsolatban semmilyen csoporttal, és nem részei az al-Kaida piramisszerkezetének, sem az ISIS hálózatának.

Nincs már lineáris kapcsolat

az egyén és a dzsihadista szocializációt elősegítő légkör között, inkább egyfajta rezonancia jön létre.”

Rámutatott: november 13-án lesz a párizsi ISIS-támadás, a 130 ember életét követelő, összehangolt mészárlássorozat tizedik évfordulója. Az azóta eltelt évtizedben – magyarázta Kepel – az iszlamista terrorizmus továbbfejlesztette metodikáját.


Az ISIS már nem az az erő, mint korábban, és a hírszerző szolgálatok sokkal hatékonyabbak a hálózatok felkutatásában és felszámolásában. A gyilkos ideológia terjedése azonban nem csökkent. Ellenkezőleg, elterjedt, beszivárgott az iskolákba, az egyetemekre és általában a társadalomba. Az elmúlt esztendők franciaországi terrortámadásait – mint például Samuel Paty tanár lefejezését 2020-ban vagy egy másik fiatal tanár, Dominique Bernard ellen három évvel később elkövetett, brutális gyilkosságot már az interneten radikalizálódott fiatalok követték el.

Kepel ezt a jelenséget hívja „atmoszférikus dzsihádnak”, amikor olyan légkört (az eredeti kifejezés szerint: atmoszférát) teremtenek, amelyben

már csak instrukciókkal kell ellátni a merényletek elkövetésére vállalkozó fiatalokat.

Az elnyomott muszlimok meséje

Kepel könyvének társszerzője, Jean-Francois Ricard, aki 2019 és 2024 között Franciaország nemzeti terrorizmusellenes ügyésze volt, a Le Figaróban nemrég megjelent interjúban kifejezte félelmét amiatt, hogy az iszlamisták új generációja Európát vette célkeresztbe. Példaként említette a múlt hónapban egy manchesteri zsinagógában elkövetett támadást, amely két áldozatot követelt.

„A dzsihadisták többsége ma saját kezdeményezésére cselekszik, általános felhívásokra reagálva, és csak online kapcsolatban állnak a felbujtóikkal, ha egyáltalán kapcsolatban állnak” – magyarázta, felhozva három, Berlinben letartóztatott férfi esetét.

A közösségi médiát és az internetet arra használják, hogy meggyőzzék az európai muszlimokat arról, hogy elnyomottak. A befolyásolható, éretlen és identitást kereső emberek számára ez az üzenet nagyon jól hangzik – írja a Spectator.

A legutóbbi, Franciaországban nem terrortámadásként kezelt iszlamista agresszió ráadásul arra is rávilágít, hogy éppen

olyan személyeket is igyekeznek a terrorszervezetek, elkövetőként, terveikbe bevonni, akik nem keltik fel a hatóságok figyelmét.

Ki gyanakszik egy 14 éves lányra?

Ezt erősíti meg az ICCT nevű holland biztonságpolitikai think-tank 2025 nyarán publikált tanulmánya is. Az Iszlám Állam 2025-ben: egy folyamatosan változó fenyegetés, amelyre csökkenő globális válaszlépések várnak című tanulmány a szerzője, Adrian Shtunl rávilágít: 2025-től az Iszlám Állam már nem ellenőriz jelentős területet a Közel-Keleten, de globális fenyegetése továbbra is fennáll. A regionális autonómiát a központosított felügyelettel egyensúlyba hozó hibrid szervezeti modell révén az ISIS, avagy Iszlám Állam továbbra is életveszélyes fenyegetést jelent, hiszen ellenálló és alkalmazkodó képes marad.


A szervezet hatékonyan használja ki a közösségimédia-platformokat és a titkosított üzenetküldő eszközöket a propaganda terjesztésére, a radikalizálásra és a támogatók toborzására, különösen a fiatalabb demográfiai csoportokat célozva meg, amelyek a legaktívabbak online és a radikalizálódásnak kitett személyek.

Az Iszlám Állam által inspirált európai összeesküvésekben részt vevő kiskorúak számának jelentős növekedése is ezt a tendenciát hangsúlyozza, olyan esetekkel, mint egy 14 éves lány Ausztriában, akit

Grazban baltával és késsel történő támadás tervezéséért tartóztattak le.

Egy másik 14 éves lányt is letartóztattak 2025 elején, mert egy bécsi vasútállomás elleni merényletben vett volna részt; a 2024-ben, szintén Bécsben meghiúsított merényletben, melyet a Taylor Swift-koncertek ellen terveztek, 17 és 19 év közötti tinédzserek vettek volna részt.

Riasztóan rövid idő

Ezen személyek fiatal kora – ők igen erős online aktivitást fejtenek ki, de a terrorellenes hatóságok számára ismeretlenek – rávilágít a radikalizálódásukhoz és az erőszakhoz való mozgósításuk gyorsaságára – és a hatóságok rendelkezésre álló, riasztóan rövid időre.


Egy további trend, amely összhangban van az Iszlám Állam decentralizált működési modellre való áttérésével, a titkosított üzenetküldő platformok széles körű használata a fegyveresek és támogatók körében. A szervezet

online oktatóanyagokat is terjeszt,

amelyek segítenek támogatóinak kikerülni a megfigyeléseket és fenntartani a működési biztonságot ezen eszközök használatával. A terrorizmusellenes ügynökségek nehezen tudják nyomon követni ezeket a tevékenységeket a szigorú titkosítási akadályok, illetve az online megfigyelésre és a korai fenyegetések észlelésére vonatkozó, elégtelen jogi keretek miatt – írja a Adrian Shtunl.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még