„Cécile Kohler és Jacques Paris, akik három éve vannak iráni börtönben, elhagyták az Evin börtönt, és Teheránba, a francia nagykövetségre tartanak” – írta az elnök az X közösségi oldalon. „A párbeszéd folytatódik, hogy a lehető leggyorsabban lehetővé tegyük visszatérésüket Franciaországba” – tette hozzá, kifejezve „megkönnyebbülését”.
A két franciát október közepén 20, illetve 17 év börtönre ítélték a francia és izraeli hírszerzés javára végzett kémkedésért. Cécile Kohler és Jacques Paris azonban mindig is ártatlannak vallotta magát.
Ők voltak az utolsó két hivatalosan fogva tartott francia állampolgár Iránban.
Jelenleg már „biztonságban” vannak a francia nagykövet teheráni rezidenciáján, „végleges szabadon bocsátásukra várva” – jelezte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter. „Beszéltem a családjukkal, és egy csapatot küldtem a helyszínre, akik személyesen foglalkoznak majd velük a nagykövetség munkatársai mellett” – írta a tárcavezető az X-en.
A két francia ügyvédjei, Martin Pradel, Chirinne Ardakani, Emma Villard és Karine Rivoallan közleményükben „új napnak” nevezték Cécile Kohler és Jacques Paris számára, hogy „véget ért 1277 napig tartó önkényes fogva tartásuk.”
Szeptember 24-én Emmanuel Macron a francia állampolgárok – akiket a francia diplomáciai „állami túszoknak” nevezett – szabadon bocsátásának „biztos kilátásáról” beszélt, amit néhány héttel később a francia külügyminisztérium megerősített. De végül a francia-német állampolgárságú 19 éves Lennart Monterlos szabadult október elején. A fiatalembert június 16-án tartóztattak le, amikor kerékpárral utazta át Iránt.
A 41 éves irodalomtanárnőt, Cécile Kohlert és a 72 éves nyugdíjas tanárt, Jacques Paris-t 2022. május 7-én, iráni tartózkodásuk utolsó napján tartóztatták le. Több mint három évig a teheráni Evin börtönnek a politikai foglyok számára fenntartott, hírhedt 209-es részlegében tartották őket fogva, mielőtt júniusban, az Izrael és Irán közötti tizenkét napos háború idején egy másik fegyházba helyezték át őket.
De az új helyszínt nem hozták nyilvánosságra sem az iráni, sem a francia hatóságok.
A francia külügyminisztérium folyamatosan „embertelennek” nevezte a fogvatartási körülményeket, „kínzásnak” minősítve azokat, és panaszt nyújtott be az Iráni Iszlám Köztársaság ellen a Nemzetközi Bírósághoz „a konzuli védelemhez való jog megsértése” miatt.
A két franciát napi 24 órában felkapcsolt lámpánál tartották fogva, heti kétszer vagy háromszor sétálhattak 30 percet, csak ritkán és röviden, szigorú felügyelet alatt beszélhettek telefonon hozzátartozóikkal, s a letartóztatásuk után néhány hónappal az iráni állami televízióban is sugárzott, „kikényszerített vallomásokra” kötelezték őket.
Az elmúlt tíz évben Irán többször is letartóztatott nyugati, elsősorban francia állampolgárokat, leggyakrabban kémkedéssel vádolva őket. Szabadon bocsátásukért cserébe nyugati országokban bebörtönzött irániak szabadon bocsátását vagy politikai engedményeket követelt a francia diplomáciától.
Legalább húsz nyugati állampolgárt tartanak még fogva Iránban nemzetközi források szerint.
Irán az elmúlt hónapokban többször kérte Franciaországtól a februárban, a terrorizmus népszerűsítése miatt őrizetbe vett Mahdíje Eszfandijári elengedését, akit a síita állam szerint a francia hatóságok törvénytelenül tartottak fogva. Az iráni nőt a közelmúltban szabadlábra helyezték, rendőri felügyelet mellett védekezhet a januárra tervezett perében.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Wikimedia Commons)