A szabályok enyhítése eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a fiatal férfiak ne veszítsék el kapcsolatukat hazájukkal, és később önként térjenek vissza harcolni.

Ehelyett azonban naponta több mint 1600 fiatal férfi kel útra Lengyelország felé – legtöbben tanulás, munkavállalás vagy egyszerűen túlélés reményében.

A lengyel határőrség adatai szerint augusztus vége óta a 18–22 éves korosztályban több mint duplájára nőtt az átlépések száma.

A fiatal férfiak tömeges kivándorlása nemcsak Ukrajna katonai erejét gyengíti, hanem az európai szövetségeseire is hatást gyakorol.

Lengyelországban és Németországban máris egyre nagyobb az ellenállás az ukrán menekülteknek nyújtott különleges kedvezmények ellen, míg a politikusok elkezdtek feltenni a kérdést, hogy miért kellene országuknak finanszíroznia egy háborút, amelyet sok ukrán állampolgár nyilvánvalóan nem akar megvívni.

Németországban, ahol Friedrich Merz kancellár már a menekültellátás csökkentését fontolgatja, a fiatal ukrán férfiak érkezése a korábbi heti 19 főről 1400 –1800 főre emelkedett – írta a BR24 bajor televízió.

A német konzervatív politikusok most nyíltan kimondják: „Nincs érdekünk abban, hogy fiatal ukrán férfiak Németországban töltsék az idejüket, miközben a hazájukért mások halnak meg” – fogalmazott a CDU külpolitikai szóvivője, Jürgen Hardt a Politico-nak.

A litván védelmi miniszter, Laurynas Kasciunas odáig ment, hogy javasolta: az EU küldje vissza Ukrajnába a hadköteles férfiakat, akik most Németországban és Lengyelországban élnek. Hasonló álláspontot képvisel Markus Söder bajor miniszterelnök is.

Az ukrán hadsereg kifogyóban van az emberekből

Miközben fiatalok tízezrei menekülnek, a fronton egyre több egység harcol csökkent létszámmal. Pokrovszk térségében, ahol a harcok jelenleg a legintenzívebbek, az orosz túlerő jelenleg éppen az emberhiány miatt őrli fel sikeresen az ukrán védelmet.

A helyzet azért is dráma mert a Telegraph becslései szerint havonta 20 ezer katona dezertál vagy tűnik el az ukrán hadseregből. Az ukrán ügyészség legalább 290 ezer dezertálási ügyet indított a háború kezdete óta. Egy fronton szolgáló tiszt szerint „az egységek legfeljebb 50 százalékos erővel működnek, sok poszt egyszerűen üresen marad”.

Még sötétebb képet festett egy a katonai helyzetre rálátó másik forrás.

 „A frontvonalon jelenleg a szükséges létszám harmadával működünk”

– mondta az Azov-ezred korábbi tisztje, Bohdan Krotevics.

Robbanás határán a feszültség

Az ukrán városokban mindennapossá váltak a kényszersorozásokról készült videók: toborzótisztek az utcán, buszmegállókban, kávézókban ragadják el a férfiakat. Az ellenállás egyre nő a kényszersorozással szemben. Kremencsuk városban egy férfi fegyverrel támadt két besorozó tisztre, Odesszában pedig feldühödött civilek felborították a katonai toborzóbuszt.

Zelenszkij ugyan idén 27-ről 25 évre csökkentette a mozgósítási korhatárt, de egyelőre továbbra is elutasítja, hogy 18 és 25 év közöttieket is besorozzanak – attól tartva, hogy az újabb hullám társadalmi lázadást váltana ki.

Mivel a 18 és 22 év közöttiek tömeges távoznak, ezért egyedül a 2026-ban besorozandó 24 éves ukrán férfiak, és a 2027-ben besorozandó 23 éves ukrán férfiak csoportjával lehet számolni. Azonban demográfiai okokból ezek a 2001-es és 2002-es születésű a korcsoportok Ukrajna aktív felnőtt lakosságának legkisebb lélekszámú csoportjai, így ő jelenlétük sem fogja megoldani a krízist.

Újabb menekülthullám jöhet

A nyugati titkosszolgálatok szerint az orosz rakétatámadások tudatosan célozzák az ukrán energetikai infrastruktúrát, hogy fűtés és áram nélkül tegye élhetetlenné a nagyvárosokat. A német biztonsági szervek már figyelmeztették Berlint: több százezer új menekült indulhat el Ukrajnából a téli hónapokban.

A kijevi vezetés dilemmája világos: ha tovább csökkenti a mozgósítási korhatárt, belső lázadást kockáztat; ha nem, összeomolhat a front. A hadsereg egyre több térséget kénytelen feladni, miközben Pokrovszk körül az orosz bekerítés lényegében már megvalósult.

Kiemelt kép: Ukrán menekültek kelnek át a kárpátaljai barabási határátkelőn (Fotó: Besenyei Gergely – hirado.hu)