Az ülés első szakasza Ukrajna sürgős pénzügyi szükségleteire összpontosít majd, beleértve a védelmi erőfeszítésekkel kapcsolatos kiadásokat is. A tisztviselők várhatóan kijelölik a további támogatás fő prioritásait, és megvitatják, miként lehet fokozni a nyomást Oroszországra.

A találkozó második részében – amelyet José Manuel Albares spanyol külügyminiszter beszéde követ majd – a biztonsági garanciák jogi, politikai és diplomáciai kereteiről tárgyalnak, valamint az egyes koalíciós tagok hozzájárulásairól.

Mivel az eseményt „a legnagyobb titoktartás mellett” szervezik, a résztvevők nem tarthatják maguknál a telefonjaikat, és arra kérik őket, hogy a találkozóról ne osszanak meg információkat a közösségi médiában.

A koalíció korábban október 24-én tartott találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Londonban, ahol a szövetségesek új katonai támogatást erősítettek meg, és Ukrajna nagy hatótávolságú képességeiről is egyeztettek.

Emmanuel Macron francia elnök korábban azt mondta, hogy 25 ország is készen áll csapatokat vagy más formájú támogatást biztosítani Kijev számára a háború utáni biztonsági garanciák részeként.

A Franciaország és az Egyesült Királyság által vezetett koalíciót még az év elején hozták létre azzal a céllal, hogy hosszú távú biztonsági garanciákat alakítson ki Ukrajna számára – akár egy többnemzetiségű békefenntartó erő telepítését is kilátásba helyezve a háború lezárulta után.

Miközben az európai szövetségesek Ukrajna melletti elkötelezettségüket erősítik meg, továbbra is bizonytalanság övezi, milyen lépést tesz ezután Washington. Az elmúlt hetekben ugyanis Donald Trump amerikai elnök több váratlan fordulatot is tett: előbb felvetette, hogy az Egyesült Államok nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat adhatna Ukrajnának, majd elvetette az ötletet, és inkább egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó csúcstalálkozót részesített előnyben. A budapesti csúcstalálkozó terveit azonban egyelőre elhalasztották, néhány nappal később pedig az amerikai elnök szankciókat vetett ki Oroszország olajipari óriásaira, a Rosznyeft és a Lukoil vállalatokra.

Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia államfő és Keir Starmer brit miniszterelnök a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász érkezését várja az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet küldöttsége közötti béketárgyalás helyszínéül szolgáló egyiptomi Sarm es-Sejk kikötővárosban 2025. október 13-án (Fotó: MTI/EPA pool/Yoan Valat)