A német ipart alárendelt pozícióba helyező szabályok idén tavasszal léptek életbe, az ősszel pedig tovább szigorították őket. Előfordul, hogy Peking beleszólást kér a továbbértékesítésbe is, vagyis abba, hogy a kínai alapanyagból készült termék később hova kerülhet. Mindez legfeljebb hat hónapra szóló licencért cserébe – és a legtöbb kérelem még így is elvérzik.
Ritkaföldfém nélkül megáll a nyugati ipar
A tét óriási, mivel az európai ipar legjava döntő mértékben függ az összesen 17 ritkaföldfém elemtől. Nélkül nincs elektromos autó, okostelefon, sőt haditechnika sem. A német ipar 95 százalékban kínai importra szorul ezekből az anyagokból – magasabb arányban, mint bármely más EU-tagállam, és Kína pontosan tudja, mit jelent ez a függés.
A szeptemberi adatok szerint 141 exportkérelemből mindössze 19-et hagytak jóvá, ami már most tömeges gyártásleállást okoz Németországban.
A német nagykövetség prioritási listát adott át Kínának, hogy legalább az autóipari óriások megússzák – a kkv-k viszont egyszerűen lemaradtak, mert nincs elegendő lobbierő mögöttük.
Peking belenézhet a német hadiipari adatokba is
Az exportengedélyért cserébe Kína által bekért adatok számtalan üzleti titkot fednek fel. A gyártási menetrendek, ügyféladatok és kapacitástervek alapján Kína képet kaphat akár arról is, hol sérülékeny a német–NATO hadiipari beszállítói lánc, hogyan zajlik a fegyverkezés, és kik a kritikus szereplők.
„Peking így nemcsak az ipari dominanciáját betonozhatja be, hanem stratégiai felderítést is végezhet a papírmunka leple alatt”
– nyilatkozta a Weltnek egy Kína szakértő.
Berlin tehetetlen
A német kormány hivatalosan kifejezte, hogy „aggodalommal figyeli a kínai exportkontroll kiterjesztését”. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a német ipar verseny fut az életben maradásért, és a szükséges engedélyekért cserébe legféltettebb titkait is fel kell fednie. Hiába kért a német iparszövetség (BDI) hónapokkal ezelőtt az ügyben válságtanácskozást, választ sem kaptak. A Merkelt követő kormányzatok „bürokráciacsökkentést” ígértek – a valóságban azonban a német cégek úgy érzik, Kínával egyoldalú harcot vívnak, miközben saját kormányuk oldaláról segítség helyett csupán bürokratikus zaklatás éri őket.
Peking mindeközben a „a világbéke védelmének szolgálatával” indokolta a ritkaföldfém-korlátozásokat. A tény, hogy Kína most először már az Európán belüli üzleti adatok megszerzését is nyíltan az exportengedélyek kiadásához köti Peking növekvő magabiztosságát, és az Európai Unió egyre gyengülő nemzetközi tekintélyét jelzi.
Kiemelt kép: Német autóipari dolgozók egy stuttgarti üzemben (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)