Elindul a Sencsou–21: Kína új küldetése élettani kísérleteket végez a világűrben

| Szerző: hirado.hu
Kína helyi idő szerint pénteken 23 óra 44 percre (magyar idő szerint 16 óra 44 perc) tűzte ki legújabb emberes űrmissziója, a Sencsou-21 küldetés indítását az északnyugat-kínai Csiucsüen kilövőbázisról – közölte a kínai űrügynökség (CMSA) csütörtökön.

A misszió vezetője Csang Lu ezredes, aki több mint két év elteltével tér vissza a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomásra. Társai Vu Fej repülési mérnök, a kínai űrprogram eddigi legfiatalabb űrhajósa, valamint Csang Hung-csang küldetésspecialista, akik most először vesznek részt emberes űrrepülésen.

A Sencsou-21 legénysége űrkutatási és alkalmazási kísérleteket végez, valamint többféle rakományt és berendezést – köztük űrszemét elleni védőkészülékeket – telepít. Emellett különféle külső műszereket és kísérleti eszközöket szerelnek fel és gyűjtenek vissza.

Az előzetes tervek szerint a Sencsou-21 legénysége

a világűri élettudomány, a biotechnológia és az űrorvostan kulcskérdéseire fókuszálva 27 új tudományos és alkalmazási projektet hajt végre. Ezek között szerepel Kína első, rágcsálókkal végzett űrkísérlete is: a küldetés során négy egér – két hím és két nőstény – is az űrállomásra utazik, hogy élettudományi kísérletek keretében vizsgálják a mikrogravitáció és a zárt tér hatását viselkedésükre, valamint szerveik és szöveteik alkalmazkodására.

A visszatérés után a kutatók részletesen elemzik majd az űrkörnyezet által okozott élettani változásokat.

A tajkonauták ezen kívül a genetikai kód eredete és a molekuláris kiralitás közötti összefüggéseket is tanulmányozzák, az aminosavak és nukleotidok eltérő királis kombinációinak viselkedését vizsgálva. A fedélzeten további alkalmazott űrkutatási kísérleteket is végeznek, többek között lítiumion-akkumulátorok elektromos és optikai tulajdonságainak helyszíni vizsgálatát, amelyek a jövőbeli űreszközfejlesztésekhez szolgáltatnak majd adatokat.

A három tajkonauta a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomás jelenlegi személyzetét váltja, akik a Sencsou-20 küldetés keretében tartózkodnak az űrbázison. A jelenlegi legénység – Csen Tung, Csen Csung-zsuj és Vang Csie – 188 napja van Föld körüli pályán, és várhatóan új rekordot állít fel a leghosszabb kínai űrtartózkodás tekintetében. Mindhárom űrhajós jó egészségi állapotban van, a küldetés pedig a terveknek megfelelően halad – közölte a CMSA szóvivője.

A Sencsou-20 parancsnoka, Csen Tung lett az első kínai űrhajós, aki összesen több mint 400 napot töltött az űrben. Emellett hat „járművön kívüli missziót” (angol kezdőbetűi alapján EVA) hajtott végre, ezzel ő tartja a legtöbb űrsétát végző kínai űrhajós rekordját.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Terry Renna)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még