„Ki fogja ezt garantálni? Megkérdeztem a kollégáimat:
„Te leszel az? Vagy a tagállamok?
Nos ez a kérdésem nem keltett lelkesedés-cunamit az asztal körül!” – idézte a Politico Bart De Wever belga miniszterelnököt, aki tetemre hívta a brüsszeli csúcstalálkozó résztvevőit. (Különös párhuzamként éppen október 23-án szállt szembe a kis Belgium a teljes uniós gépezettel -a szerk.)
Moszkva 200 milliárdja
A Ursula Von der Leyen vezette Európai Bizottság ugyanis egy meglehetősen zavaros és több sebből vérző, bár a tervről beszámoló Le Figaro szerint „kifinomult” tervet tett le az asztalra:
úgy vélték, megtalálták a módját annak, hogy elkobozzanak 140 milliárd eurónyi orosz vagyont és „jóvátételi kölcsönt” adjanak Ukrajnának.
De miért hördült fel Belgium, s mi az oka annak, hogy a döntést így – lógó orral – decemberre halasztották?
A történet 2022 februárjában kezdődik. Ekkor ugyanis, Ukrajna lerohanásának napjaiban az Orosz Központi Bank mintegy 200 milliárd eurós tartalékkal rendelkezett a brüsszeli Euroclear pénzügyi szolgáltató társaság széfjeiben. Ezt a vagyont befagyasztották a Moszkva ellen bevezetett szankciók miatt – amelyeket a 27 tagállam egyhangúlag, hathavonta megújít.
A Brüsszelben fekvő, így a belga állam által garantált orosz vagyon felhasználása kapcsolatos első lépés tavaly történt, amikor az ezekből az eszközökből származó nyereséget, évi 3-4 milliárd dollárt vették alapul a G7-ek 50 milliárd dolláros hitelének Ukrajna számára történő felszabadításához. De a tőkéhez akkor sem nyúltak.
Tűzoltók a helyszínen egy harkivi óvodát ért orosz légitámadást követően 2025. október 22-én. Feneketlen zsákként nyeli a pénzt Brüsszel háborús őrülete (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)A mesterterv és a ragadós kezű elnök
Egészen a közelmúltig ugyanis a legtöbb ország – Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium stb., – valamint az Európai Központi Bank (EKB) is határozottan ellenezte ezt, az európai pénzügyi és jogi hírnév védelme érdekében. Nem véletlen, hogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke csütörtök este, a káoszba fúlt csúcstalálkozó vacsoráján is magyarázkodni kényszerült ebben a kardinális kérdésben.
A „mestertervvel” pedig nem más, mint Ursula von der Leyen házalta végig a tagállamokat –
az a bizottsági elnök, akit július 30-án jogerős ítéletében marasztalt el az Európai Bíróság
az úgynevezett Pfizergate kapcsán, amikor sms-ekben intézték el mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését 35 milliárd euró értékben, amelyet az európai polgárok pénzéből finanszíroztak.
Von der Leyen most „néhány hét alatt szinte teljes konszenzust ért el, mivel nem volt alternatív megoldás Ukrajna szükségleteinek finanszírozására, amelyek jövő év elejétől egyre égetőbbé válnak. A Bizottság szolgálatai kidolgoztak egy mechanizmust, amely lehetővé teszi a kincstár felhasználását anélkül, hogy azt elkoboznák. A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen „zseniális ötletnek” nevezte ezt a megoldást” – írja a Le Figaro.
Ezzel az úgynevezett „kifinomult mechanizmussal” az Euroclear kölcsönadná a pénzeszközöket a Bizottságnak, amely azokat pedig egy 140 milliárd eurós kölcsön biztosítására használná fel Ukrajna számára. Ukrajna pedig csak akkor fizetné vissza ezt az összeget, ha Moszkva egy békeszerződés keretében háborús kártérítést fizetne neki. Ellenkező esetben az eszközök hosszú távon befagyasztva maradnának. Meddig? És ez az egyik megoldatlan kérdés.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy tanácskozásra érkezik az Európai Parlament (EP) plenáris ülése idején Strasbourgban 2025. október 21-én. Kifogyhatatlan az ötletekből (MTI/EPA/Ronald Wittek)„Hurokba dugjuk a nyakunkat?”
Belgium, az Európai Unió intézményeinek otthont adó kis európai ország, egy igen bonyolult politikai, jogi és pénzügyi helyzet közepén találta magát – írja a Le Figaro. Miután Donald Trump úgy döntött, hogy
az Egyesült Államok visszavonja támogatását, és az EU saját pénztárai is üresek,
az Európai Unió úgy határozott, hogy átlépi a Rubicont, és hozzányúl a befagyasztott orosz vagyonhoz – fogalmaz a francia konzervatív napilap.
Csakhogy a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozón Belgium komoly aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban, és megakadályozta, hogy a 27 tagállam hivatalosan elfogadja a döntést – tudósít a Le Figaro.
Így fúlt totális kudarcba az uniós csúcs;
Bart De Wever kormányfő, akit a vonalas uniós szócső azonnal le is „jobboldali flamand nacionalistázott”, határozottan megvétózta Leyen „kifinomult tervét”.
„Egy kicsit keserű számomra, hogy most minket hibáztatnak, mint vonakodó országot” – mondta De Wever az újságíróknak. A kormányfő „teljesen őrültnek” nevezte azt az elképzelést, hogy a belga adófizetők kénytelenek legyenek „hurokba dugni a nyakukat”.
A második világháború alatt sem
„Még a második világháború alatt sem nyúltak a befektetett pénzügyi eszközökhöz!” – háborgott De Wever, aki
három feltételt szabott ahhoz, hogy egyáltalán szóba jöhessen a pénzeszközök felhasználása:
a kockázatok teljes megosztása a tagállamok között, mindegyikük szolidaritása az ukrán visszafizetési kötelezettség nem teljesítése esetén történő garanciavállalás terén, valamint az összes olyan ország részvétele, amely más orosz eszközöket is birtokol, hogy Belgium ne legyen egyedül kitéve a kockázatnak. A miniszterelnök szerint ez „létfontosságú” kérdés.
Bár a döntést a kudarcba fúlt csúcs után decemberre halasztották, a tét felbecsülhetetlen, s messze túlmutat a számos, tragikomikusan hatástalan, ám Európának súlyos gazdasági károkat okozó uniós szankció sorozatán.
BREAKING NOW: ⚠️ Russia preparing to SEIZE US assets..
DEVELOPING…
„Russia now has the right to confiscate all Western assets in Russia, worth more than $288 billion.” -Russian Parliament Speaker pic.twitter.com/BYPiss6liu
— Chuck Callesto (@ChuckCallesto) April 25, 2024
A piacok bizalma forog kockán
De Wever kirohanásai közben „elkottyintotta” azt is, hogy az ügyben legalábbis ingadozó álláspontot képviselő Christine Lagarde figyelmeztette az uniós vezetőket: komoly pénzügyi garanciákra lesz szükség, ha a befagyasztott orosz vagyonhoz nyúlnának, ugyanis az egész Európai Unió hitele, a piacok bizalma forog kockán. És
mi van, ha Oroszország igényt tart hirtelen, a pénzre?
A vagyon feltörésével kapcsolatos szándék ideológiai kérdéseket is fölvet: úgy tűnik, mintha az egyre inkább balra tolódó brüsszeli vezetés már-már az egykori kommunista államok, nem pedig a piacgazdaságok normái szerint gondolkodik.
And also while the UK is blocking the confiscation of the Russian frozen assets in Britain… pic.twitter.com/NKSoI3TXSX
— Dave Keating (@DaveKeating) October 24, 2025
Zelenszkij tovább tarhál
A brüsszeli csúcstalálkozón közzétett nyilatkozatukban a vezetők elkötelezték magukat „Ukrajna 2026–2027-es időszakra vonatkozó sürgető pénzügyi szükségleteinek kielégítése mellett, beleértve a katonai és védelmi erőfeszítéseit is” – számol be a The Telegraph.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy fontos, hogy mielőbb megkapják a pénzt. „Szükségünk van rá 2026-ban, és jobb, ha már az év elején megvan, de nem tudom, hogy lehetséges-e” – mondta az újságíróknak a csúcs alkalmával. A brit lap cikkéből kiderül:
Ukrajna költségvetése és katonai szükségletei 2026-ra és 2027-re a becslések szerint összesen körülbelül 153 milliárd dollárra rúgnak.
Kiemelt kép: „Egy kicsit keserű számomra, hogy most minket hibáztatnak, mint vonakodó országot!” Bart De Wever belga miniszterelnök az EU-tagországok állam-, és kormányfőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben, 2025. október 23-án. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)