Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve Bóka János hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a lehetséges orosz-amerikai béke-csúcstalálkozóval kapcsolatban – amelyre jó eséllyel Budapesten kerülhet sor – az Európai Unió ne tegyen semmilyen olyan nyilatkozatot, amellyel ezt a folyamatot akadályozza vagy gátolja.

„Az Európai Unió szavakban mindig is támogatta Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseit, de én úgy látom, hogy stratégiai célkitűzései alapvetően eltérnek ettől” – fogalmazott Bóka János.

Hozzátette: Magyarország a béke mellett áll, és az egyetlen komolyan vehető békekezdeményezés jelenleg Trump elnöké.

„Európának és Magyarországnak az áll érdekében, ha a háború tűzszünettel és érdemi tárgyalásokkal lezárulna”

– mondta.

A miniszter elmondta, hogy Magyarország ügye ismét napirenden van a tanácsülésen, mivel sor kerül a jogállamisággal összefüggő hetes cikk szerinti meghallgatásra, amely immáron a kilencedik alkalom. „Mi ugyanolyan lelkesedéssel készülünk, mint az elsőre. Nagy áttörést nem várunk az eljárásban. Ez a hetes cikkes meghallgatások sorozata eddig is politikai eszköz volt, politikai nyomásgyakorlás célját szolgálta” – mondta.

Bóka János szerint most azért támadják Magyarországot, mert

„a béke pártján áll, és az Európai Unió háborúpárti többsége a hetes cikkes eljárást is egy olyan eszköznek tekinti, amellyel Magyarországra nyomást lehet gyakorolni.”

Hangsúlyozta: „Mi eddig is konstruktívan vettünk részt ebben az eljárásban. Most is ez a célom, hogy minden aggályra, minden észrevételre, minden kérdésre konstruktívan, jó viszonyban válaszoljunk. Meglátjuk, hova vezet ez.”

A miniszter szerint a hetes cikkes eljárás továbbléptetésének feltételei jelenleg nem állnak fenn, bár elképzelhetőnek tartja, hogy néhány tagállam ezt javasolni fogja. „De szerintem az ehhez szükséges többség nem áll rendelkezésre” – fogalmazott.

Hozzátette:

„Nehéz komolyan venni ezt az eljárást. Sem a formátum, sem a résztvevők nem alkalmasak arra, hogy egy érdemi, mélybe menő vitát lehessen folytatni arról, hogy mik a Magyarországgal szembeni elvárások, mik a problémák, és a magyar megoldások mellett milyen érvek szólnak.”

Bóka János szerint ezek a meghallgatások „általában politikai panelek ismételgetéséből szoktak állni, aminek a hőmérséklete és intenzitása a résztvevők pillanatnyi hangulatától függ.” Hozzátette: „Én ma egy kicsit paprikásabb hangulatra számítok, elsősorban a dán elnökség előkészületei miatt. De eddig is megvédtük a magyar érdekeket, a magyar megoldásokat, a magyar szuverenitást, ezt tudom tenni most is.”

A miniszter elmondta, hogy a tanácsülésen foglalkoznak a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezlet előkészítésével és a következő hétéves költségvetési kerettervvel is.

„ A csúcs előkészítése során nekünk az az elsődleges célkitűzésünk, hogy az Európai Unió minden rendelkezésre álló eszközével támogassa Trump elnök béketörekvéseit, ne pedig annak ellentartva politizáljon”

– mondta.

A hétéves költségvetési keretekkel kapcsolatban Bóka János kiemelte, hogy ez lesz az első politikai szintű vita, amelyre sor kerül.

„Számunkra az a fontos, hogy a következő hétéves költségvetési kereteknek ne az legyen a legfontosabb célkitűzése, hogy az európai polgárok pénzét Ukrajnába csatornázzák, hogy az európai régióktól, az európai gazdáktól elvett pénzt Ukrajna háborús törekvéseinek finanszírozására fordítsák”

– hangsúlyozta.

Hozzátette: az is fontos, hogy a célkitűzés ne az legyen, hogy a politikai és ideológiai nyomásgyakorlási eszközöket a jelenleginél is szélesebben alkalmazzák, és lehetővé tegyék a Magyarországnak járó uniós források felfüggesztését pusztán politikai és ideológiai megfontolásokból.

Michael McGrath igazságügyekért és jogállamiságért felelős uniós biztos a tanácskozásra érkezésekor hangsúlyozta: az Európai Bizottság nevében tájékoztatni fogja a minisztereket a magyarországi jogállamisági helyzettel kapcsolatban az idei évi a jogállamisági jelentés ismertetése által, és „megerősíti azokat az aggodalmakat, amelyek továbbra is fennállnak számos jogállamisági kérdés tekintetében. Álláspontunk szerint a hetes cikk szerinti eljárásnak továbbra is aktívnak kell maradnia, és napirenden kell lennie mindaddig, amíg a Magyarországgal kapcsolatos aggályok fennállnak” – közölte

Marie Bjerre uniós ügyekért felelős miniszter a dán uniós elnökség nevében úgy nyilatkozott: fontos a hetes cikkelyes eljárás napirenden tartása, mert továbbra is jogállamisági alapértékek megsértését tapasztalják Magyarországon.

Kifejtette: fenn kell tartanunk a nyomást Magyarországon; azt is látom, hogy egyre nő a frusztráció Magyarországgal szemben, mert nem teljesít és nem reagál a jogállamisággal kapcsolatos legfontosabb kihívásokra. Továbbra is a jogállamiság alapvető értékeinek megsértését látjuk, és ez nem fogadható el – mondta.

Hozzátette: „azt is tapasztalja, hogy ez a nyomás erősödik, egyre több tagállam hangosabban fogalmaz, és egyre határozottabban mondja ki, hogy a Magyarországon kialakult helyzet elfogadhatatlan.”

Kiemelte, hogy

a dán elnökség számára Ukrajna csatlakozása kiemelt prioritás, céljuk a csatlakozási fejezetek hivatalos megnyitása.

Azt mondta: bár Magyarország ezt blokkolja, az elnökség alternatív politikai és gyakorlati megoldásokat keres, és a blokkolás ellenére is van előrelépés, mivel Ukrajna folytatja a reformokat. A folyamat technikai szinten halad, a dán elnökség pedig azon dolgozik, hogy a csatlakozási folyamatot fenntartsa és előmozdítsa – jelentette ki Marie Bjerre.

Kiemelt kép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)