Németország egy teljesen új megközelítéssel oldaná meg a Bundeswehr, a német hadsereg létszámcsökkenését. A német kormánykoalíció egy olyan új modellt készít elő, amely a lottóalapú besorozáshoz hasonlítana.

A Der Spiegel értesülései szerint a CDU/CSU és az SPD tárgyalói elvi kompromisszumra jutottak, miközben akkora politikai vita robbant ki, hogy az erről szóló sajtótájékoztatót inkább lemondták.

A Boris Pistorius német védelmi miniszter (SPD) által előterjesztett terv szerint a katonai szolgálat elsődlegesen önkéntes maradna. A javaslat értelmében minden 18 éves német állampolgár kérdőívet kapna, amelyben az egészségi állapotukról, fizikai erőnlétükről, iskolai végzettségükről és a katonai szolgálathoz való viszonyukról kellene nyilatkozniuk. A kérdőív kitöltése a férfiak számára kötelező lenne, a nők és a transznemű állampolgárok pedig önkéntesen vehetnek részt a folyamatban.

A rendszer célja, hogy a kormány pontos képet kapjon a potenciális utánpótlásról, és felmérje a katonai szolgálat iránti társadalmi hajlandóságot. Amennyiben ez sem biztosítaná a szükséges létszámot, a német kormány újra bevezetheti az általános hadkötelezettséget, amelyet 2011-ben felfüggesztettek.

A javaslat szerint ha a német hadseregnek nincs elegendő önkéntese, úgy sorsolással választanák ki azokat, akiket katonai szolgálatra hívnak. A felvetés heves politikai vitát váltott ki, sokan pedig az Éhezők viadala című regényhez hasonlították.

Boris Pistoriusnak 2035-ig kellene meghatároznia a német hadsereg személyi igényeit, valamint éves jelentést kellene tennie a parlamentnek a célok eléréséről. A tervek szerint a jelenlegi 183 ezer aktív katona létszámát 260 ezerre emelnék a következő évtizedben, valamint 200 ezer tartalékost is toboroznának.

A német kormány szerint a Bundeswehr bővítésére a nemzetközi biztonság romlása, és az ukrajnai háborúhoz köthető veszélyek miatt van szükség.

Felháborodást váltott ki a sorsolásalapú behívó

Október 14-én nyilvánosan is bemutatták volna a javaslatot, amit az SPD parlamenti frakciója végül nem hagyott jóvá. Boris Pistorius szintén elégedetlenségét fejezte ki a végleges dokumentummal kapcsolatban, mondván: „Ez nem az én ötletem volt, ez az unió javaslata” – írja a Die Welt.

A helyzet odáig fajult, hogy a koalíciós partnerek az utolsó pillanatban lemondták a sajtótájékoztatót, amelyre már az újságírók összegyűltek a Bundestag épületében. Az SPD és az Európai Unió közötti feszültség a nyári szünet óta ismét fokozódott, miközben a német kormány eredetileg éppen a belső viták elkerülését tűzte ki célul.

Boris Pistorius német védelmi miniszter felszólal a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) berlini kongresszusán 2025. június 27-én (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

A CDU/CSU a sorsolásos rendszert a legigazságosabb megoldásnak tartja. Jens Spahn, a koalíció frakcióvezetője szerint, ha új sorozást vezetnek be, akkor a lehető legigazságosabb módon kell kiválasztani az érintetteket: „A sorshúzás biztosítja az egyenlőséget, mert mindenkinek azonos esélye van a behívásra.”

Alexander Hoffmann, a CSU képviselője a dán példára hivatkozott, ahol már működik hasonló gyakorlat. Szerinte az eljárás jogilag is összhangban állna a német alaptörvénnyel.

Alice Weidel, az AfD vezetője viszont határozottan elítélte a koncepciót, amit nevetséges és veszélyes ötletnek nevezett.

Az ellenzéki pártok közül többen is élesen bírálták a javaslatot. A Zöldek átgondolatlannak és önkényesnek nevezték a tervet, míg Sören Pellmann, a Baloldal szóvivője, az Éhezők viadala című regényhez hasonlította a sorsolásos besorozást.

Az Euronews információi szerint a Bundestag csütörtökön újra megpróbálja megvitatni a katonai szolgálat reformját.

A kötelező katonai szolgálatot is bevezethetik

A katonai reform legfőbb kérdése, hogy miként biztosítanák a német hadsereg működőképességét. A jelenlegi törvénytervezet az önkéntességre épít, de már tartalmazza annak a lehetőségét, hogy vészhelyzetben kötelezővé tegyék a katonai szolgálatot.

Az SPD álláspontja szerint az önkéntes rendszer megerősítése a jövő útja, míg az Európai Unió sürgeti az automatikus besorozás bevezetését arra az esetre, ha a toborzás nem hoz elegendő eredményt. A vita tehát ideológiai természetű is, amely a személyes szabadságjogok és az állam védelmi felelőssége közötti egyensúlyról szól. A kormánykoalíciót belső ellentétek, a közvéleményt pedig növekvő bizonytalanság jellemzi.

A német társadalom 2011 óta nem szembesült a katonai kötelezettség kérdésével, sokan pedig attól tartanak, hogy a sorsolásos modell aláásná a fiatalok bizalmát a német államban.

„Ez a káosz azt mutatja, hogy a kormány nem tudja megszervezni önmagát. Ez a tiszteletlenség jele a fiatalok felé” – jelentette ki Felix Banaszak, a Zöldek egyik vezetője.

A német kormány ötlete nem új keletű: a sorsolásalapú katonai behívásnak több történelmi és nemzetközi példája is van. Az Egyesült Államok a vietnámi háború idején, 1969 és 1972 között alkalmazott hasonló rendszert, amikor egy nyilvános sorsoláson születési dátumok alapján döntötték el, kiket hívnak be katonai szolgálatra. A rendszer alapján az alacsonyabb sorszámú napokon születettek hamarabb kerültek sorra.

Dánia napjainkban is működtet egy ehhez hasonló sorsolási modellt. Bár az alapja az önkéntes részvétel, a hiányzó létszámot sorsolással egészítik ki. Koppenhága egy új törvényi szabályozással is élt, amely 2025-től kötelezővé tette, hogy a 18. életévüket betöltő nők is kitöltsék a behívásról szóló kérdőívet.

Kiemelt kép: Német katonák a 2018-as Noble Partner, vagyis nemes társ fedőnevű nemzetközi NATO-hadgyakorlat záróünnepségén 2018. augusztus 15-én a georgiai fővárostól, Tbiliszitől mintegy 25 kilométerre, keletre levő Vaziani támaszpontján (Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze)