Napról napra, óráról órára növekszik a feszültség a Karib-tengeren, amióta az Egyesült Államok nagyszabású mozgósításba és légihadjáratba kezdett a kábítószer-csempész hajók ellen a térségben.
Kedden újabb kábítószer-kereskedőkhöz köthető hajó megsemmisítését jelentette be Donald Trump amerikai elnök. A támadásra elnöki felhatalmazása alapján Pete Hegseth hadügyminiszter adott parancsot az Egyesült Államok hadseregének déli parancsnokságához tartozó műveleti térségben. Szerdán az elnök felhatalmazást adott a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) venezuelai fedett műveletek végrehajtására, valamint nyíltan beszélt a légicsapások lehetőségéről is, ugyanezen a napon két B–52-es nehézbombázó repült el a venezuelai partok mentén.
A venezuelai helyzet súlyát mutatja, hogy a pénteki Trump-Zelenszkij csúcson is előkerült, amikor újságírói kérdésre reagálva Donald Trump elnök úgy fogalmazott: „Igaza van Önnek. Tudja, miért?”
„Mert [Maduro] nem akar b****kodni az Egyesült Államokkal ”
– válaszolta Trump, aki ezzel arra utalt, hogy szerinte a konfrontáció elkerülésében bízva ajánlott fel olajkitermelési jogokat az amerikai vállalatoknak.
Trump hivatali visszatérésének első napján terrorszervezetté nyilvánított hat mexikói és két venezuelai kötődésű drogkartellt, a kábítószer-kereskedelem elleni amerikai katonai fellépés azonban csak fél évvel később, augusztusban keltette fel a szélesebb nyilvánosság figyelmét azután, hogy a Fehér Ház arról döntött, hogy hadihajókat, vadászgépeket, valamint felderítő drónokat és amerikai csapatokat telepít a térségbe.
Szeptember elején Trump levelet küldött a kongresszusnak, amelyben az egyik első szállítóhajó elleni támadás körülményeit és hivatkozási alapjait részletezte, azóta pedig napi-heti rendszerességgel semmisítenek meg a kartellekhez köthető szállítóhajókat, amelyek a gyanú szerint nagy mennyiségben szállítanak pszichoaktív szereket az Egyesült Államokba. Az amerikai mozgósítás augusztus 12-ei bejelentésekor a Fehér Ház egyúttal megkérdőjelezte a venezuelai kormány legitimitását is, valamint ezután számos további alkalommal tette felelőssé a caracasi vezetést a drogkereskedelem miatt a térségben.
„A Maduro-rezsim nem a legitim venezuelai kormányzat, hanem egy narko-terrorista kartell”
– jelentette ki annak idején Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője. Továbbá, a Trump-adminisztráció 50 millió dollárra emelte a Maduro ellen kiszabott vérdíjat. Azóta – valamint a Karib-tengeren végrehajtott légicsapások óta – fokozatosan mérgesedik a viszony Caracas és Washington között. Szeptember végén pedig az NBC News arról számolt be, hogy
a Pentagon már a Venezuela elleni támadás haditervein dolgozik.
Emellett hadihajókat, tengeri parancsnoki központokat és ötödik generációs F–35-ös vadászgépeket, valamint MQ–9 Reaper felderítő drónokat telepítettek a Puerto Rico, Guantánamo, Trinidad és Tobago által közrefogott térségbe.
Háború lesz? Pénz beszél? — Régi politikai konfliktus újult ki Caracas és Washington között január óta
Sokan már egy esetleges háborúról beszélnek, a Polymarket online fogadóira bukmékerei magyar idő szerint csütörtök reggel és délután még 55 és 56 százalékra becsülték a valószínűségét annak, hogy katonai összecsapásokra kerülhet sor az Egyesült Államok és Venezuela között az év végéig, a hétvégére ez most 7 százalékpontot csökkenve, 50 százalékra változott.
A latin-amerikai országban pedig már tapasztalható a háborús készülődés, Maduróék már elkezdték felfegyverezni a lakosságot, az interneten egyre-másra jelennek meg felvételek a Caracas utcáira telepített tankakadályokról és légvédelmi ütegekről, felkészülve egy esetleges amerikai támadásra.
Emellett a nemzetközi politikai folyamatok is mintha a háborús készülődés jeleit mutatnák. Október 6-án a The New York Times írt először arról, hogy Trump utasításba adta a kétoldalú kapcsolatok felfüggesztését Venezuelával. A lap ezenfelül beszámol arról is, hogy
a Pentagon számos forgatókönyvet dolgozott ki az eszkaláció esetére, amelyek a korlátozott csapásméréstől a rezsimváltásig terjednek.
Most csütörtökön pedig a TASZSZ orosz állami hírügynökség adott ki közleményt arról, hogy Vlagyimir Putyin elnök stratégiai partnerségről szóló szerződést írt alá Venezuelával, hasonlóan ahhoz, amit Oroszország Iránnal kötött az amerikai–izraeli légicsapások előtt három hónappal.
Azonban a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének (CSIS) elemzése szerint az amerikai fegyveres erők koncentrációja még így sem elég egy esetleges invázió vagy akár a Maduro-rezsim elleni rajtaütésekhez. Az intézet kiemelte, „a doktrinális irányelvek és a korábbi kampányok azt sugallják, hogy egy invázióhoz legalább 50 ezer katonára lenne szükség”.
A mellékelt ábra baloldalán a jelenleg mozgósított amerikai erők, míg a jobboldali ábrán egy hipotetikus invázióhoz szükséges erőviszonyok vannak feltüntetve (Forrás: CSIS)Az intézet szerint a térségbe közel 35 ezerrel több katonát kellene irányítani, mind a négy haderőnem részvételével egy támadó hadművelet lebonyolításához. Továbbá, egy Venezuela elleni katonai akció jelentős erőforrásokat vonna el a csendes-óceáni térségből.
Amennyiben mégis korlátozott katonai csapások mellett döntene az Egyesült Államok, akkor valószínűleg szimbolikus célpontokat – FARC-milicisták táborait – támadhatják Tomahawk rakétákkal a kartellek táborai és a venezuelai légvédelmi rendszer ütegei mellett.
Ennek ellenére a politikai akarat ott lappang Washingtonban, a The Times szerint a Venezuela elleni katonai fellépés legharcosabb képviselőjének Marco Rubio külügyminisztert tekintik az adminisztrációban, aki – már 2019-ben is „nemzetközi bűnszervezetnek” nevezte a venezuelai vezetést – a térség valamennyi, a venezuelai rendszerhez fogható politikai berendezkedéssel szemben hasonlóképpen lépne fel.
Trump és Maduro szembenállása sem most kezdődött, ahogy nem először kérdőjelezte meg a Maduro-rendszer legitimitását. A 2019-es választások utáni tüntetéseket követően az ellenzéki vezérnek nevezett házelnököt, Juan Guaidot ismerte el átmeneti elnöknek az első Trump-adminisztráció, miután Maduro győzelmet hirdetett, amelyet az Egyesült Államok mellett több ország is elutasított. A CNN szerint a Fehér Ház már ebben az időszakban is vizsgált a rezsimváltás lehetőségét, azonban – ahogy erről annak idején beszámolt a hirado.hu – már 2017-ben felvetette Trump a dél-amerikai ország lerohanását.
Trump keményen fogalmaz, de közben valóban zajlik az egyezkedés a venezuelaiakkal
Marco Rubio amerikai külügyminiszter korábban azt nyilatkozta, az Egyesült Államok a továbbiakban nem fogja támogatni a regionális energiaellátás függését Venezuelától. Október elején azonban változott a helyzet. Ezen a ponton érdemes szót ejteni a korábban már említett Trinidad és Tobago szerepéről is, amely a The Wall Street Journal videós elemzése szerint az egyik fontos bázisa lehet az amerikai fegyveres erőknek, amennyiben katonai beavatkozásra kerülne sor.
Az ikerszigetek köztársasága – a venezuelai PDVSA állami olajcéggel és a Shell-lel együtt – október elején engedélyt kapott az Egyesült Államoktól arra, hogy újrainduljon a kitermelés a tenger alatti Dragon-gázmezőkön, amennyiben amerikai vállalatokat is bevon a beruházásokba a gázmezőn.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök munkaebéden vesz részt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel a washingtoni Fehér Házban 2025. október 17-én (Fotó: MTI/EPA/SIPA USA pool/Aaron Schwartz)