Izrael két éven át harcolt azért, hogy a Hamász az összes, 2023. október 7-én elhurcolt túszt szabadon engedje. A zsidó állam és az iszlamista terrorszervezet múlt héten írta alá a megállapodást, amely lehetővé tette, hogy az izraeli foglyok hazatérjenek – írja a Die Welt.

2. Két év után szabadulhattak a túszok a Hamász fogságából

Hétfő reggel két csoportban adta át a Hamász az elhurcoltakat a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek. Az első csoportban hét, majd tizennégy izraeli túszt engedtek szabadon.

Az egyezmény külön kikötötte, hogy az iszlamista terrorszervezet nem rendezhet a korábbiakhoz hasonló megalázó átadási ceremóniát, így az izraeli túszok csendben, ünnepség nélkül ülhettek át a Vöröskereszt járműveibe.

A Donald Trump amerikai elnök közvetítésével megkötött alku szerint a gázai terrorszervezetek húsz élő és huszonnyolc halott izraeli túszt adnak vissza, cserébe 250 súlyos terrorcselekményért elítélt palesztin rabért, és több mint 1700 egyéb palesztin fogolyért.

Az izraeli hadsereg képén a Hamász palesztin iszlamista szervezet által szabadon engedett egyik izraeli túsz, Omri Miran egy hozzátartozójával a szabadulása után, 2025. október 13-án (Fotó: MTI/AP/Izraeli hadsereg)

Az izraeli Túszok és Eltűntek Családjainak Fóruma szerint a Hamász az elhunyt izraeli túszok közül eddig csak négy ember holttestét adták vissza. A megölt túszok családtagjai felháborodtak, és nyílt megállapodásszegésnek minősítették az esetet.

Az izraeli hadsereg türelmet kért, majd közölte, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt hamarosan több koporsót is átvesz a Hamásztól. Az elhunyt túszok visszajuttatása valószínűleg még hosszabb időbe telhet. A holttestek felkutatásában több nemzetközi szereplő is közreműködik az izraeli hadsereg és a hírszerzés mellett, amelyek aktívan kutatják az elhunytak maradványait a Gázai övezetben.

Az izraeli túszok között Tamir Nimrodi elrabolt katona, illetve a nepáli állampolgárságú Bipin Joshi neve sem szerepelt. Őket eddig az ismeretlen kategóriában tartották nyilván, majd idővel véglegessé vált a haláluk ténye.

Az átadásra kerülő túszok fényképes névsora, az elrablás idején betöltött életkorral együtt feltüntetve. A 48 túszból 20-an maradtak életben, 26-an meghaltak, két túsz állapota pedig ismeretlen (Fotó: CNN)

3. „Más világ lesz” – Donald Trump béketervének második fázisa

Az amerikai elnök húszpontos terve egy béketanács létrehozását javasolja, amelynek elnöke maga az amerikai elnök lesz, és amelyben Tony Blair volt brit miniszterelnök is részt vesz.

A koncepció tartalmazza egy nemzetközi védelmi erő felállítását is, amely több muszlim állam és más országok katonai kontingenseiből állna. Gázát az Egyesült Államok irányításával kellene újjáépíteni, ami elősegítené a palesztin önrendelkezés és államiság feltételeinek megteremtését.

A Hamász katonai szárnyának felszámolása és további politikai szerepvállalásának korlátozása kulcsfontosságú elem, amely még további tárgyalásokat igényel. Donald Trump a Fox Newsnak adott interjúban úgy fogalmazott: „Ez egy más világ lesz.”

A béketerv célja, hogy Gáza újjáépítése a demilitarizációval kéz a kézben történjen. A nemzetközi közösségnek kulcsfontosságú a Hamász ténylegesen lefegyverzése, ugyanis a terrorszervezet az elmúlt évtizedekben minden anyagi és politikai engedményt új harci eszközök beszerzésére fordított.

4. Donald Trump diplomáciai manőverei

Az amerikai elnök a közelmúltbeli légicsapások és a régió feszültségeit kihasználva gyorsította fel a tárgyalásokat, húszpontos tervével átlépve Izrael korábbi „vörös vonalait”. Az arab országok támogatása, különösen Katar részéről, létfontosságú volt a Hamász beleegyezéséhez. Ez biztosította a szükséges nyomást, hogy a palesztin terrorszervezet elfogadja a megállapodást, amely így történelmi lépést jelent a közel-keleti konfliktus lezárása felé vezető úton.

A béketerv nagyrészt Tony Blair volt brit miniszterelnök, valamint Jared Kushner, az Ábrahám-egyezmények egyik fő kidolgozója által korábban megfogalmazott elképzelésekre épül.

A teljes megállapodás központi eleme egy ideiglenes kormányzat felállítása Gázában, amelyet nemzetközi és regionális szakértők és a palesztin technokraták, köztük egy politikától független palesztin bizottság irányítana.

A kormányzat különböző minisztériumokat működtetne az olyan alapvető szolgáltatások biztosítására, mint az egészségügy, az oktatás, az energiaellátás és a közrend fenntartása.

Donald Trump az egyiptomi Sarm es-Sejkben rendezett közel-keleti békemegállapodásról szóló tűzszüneti megállapodás aláírása után 2025. október 13-án (Fotó: AUL LOEB / AFP))

Mint írtuk, a gázai rendezésben nyújtott teljesítménye ellenére – amelyet brit, francia és német elismerést is kivívott – nem Donald Trump amerikai elnök kapta meg az idei Nobel-békedíjat. Habár az izraeli túszok családjai szintén az amerikai elnököt javasolták a díjra, az elismerést végül a venezuelai ellenzéki vezérnek ítélték oda.

María Corina Machado szintén felajánlotta Nobel-békedíját Donald Trumpnak, majd közölte, hogy számít az amerikaiak támogatására.

A díj odaítélését a Fehér Ház is élesen bírálta. Steven Cheung szóvivő azt írta X közösségi oldalán, hogy a Nobel-bizottság bebizonyította, hogy a politikát a béke elé helyezi.

5. A Közel-Kelet jövője és a béke kilátásai

A megállapodás valóban történelmi léptékű lehet, ugyanis lehetőséget teremt a humanitárius helyzet javítására, valamint a régió politikai és biztonsági helyzetének stabilizálására.

A konfliktus lezárását követően továbbra is kérdéses, hogy ki irányítja majd a Gázai övezetet. Izrael, az Egyesült Államok és több arab ország is kizárta, hogy a Hamász bármilyen szerepet vállaljon a jövőbeni kormányzásban, miközben a palesztin hatóság gyengesége és belső megosztottsága miatt egyelőre nincs reális alternatíva.

Az elkövetkező hetek és hónapok alatt a végrehajtás részletei és a második fázis sikere döntheti el, hogy valóban „más világ” kezdődhet-e a Közel-Keleten.

A kiemelt kép illusztráció.