A How to Survive a War Zone (Miként lehet életben maradni egy háborús övezetben) címmel készített műsor egy Abdullah nevű 13 éves fiú életét mutatta be a gázai háború körülményei között, és ő kommentálta a filmbeli jeleneteket is.
Nem sokkal később azonban kiderült, hogy a palesztin gyerek a Hamász-kormány mezőgazdasági miniszterhelyettesének fia.
A BBC ezután haladéktalanul levette a filmet a korábban műsorra tűzött programjainak újbóli megnézésére szolgáló iPlayer videóportálról, és vizsgálatot indított annak feltárására, hogy a dokumentumfilm pontosan milyen körülmények között készült.
Vizsgálatot indított ezzel egy időben a műsorszóró cégek szabályozásáért felelős brit távközlési felügyelet (Ofcom) is, amely pénteken ismertetett állásfoglalásában leszögezte: „érdemi félrevezetéssel ért fel” annak elhallgatása, hogy a dokumentumfilmben főszerepet játszó fiú apja a Hamász által irányított gázai kormányzat tagja.
Az Ofcom szerint ugyanis a nézőközönséghez így nem jutott el egy olyan kritikus jelentőségű információ, amelynek komoly jelentősége lehetett volna a narrátorként szereplő gyerek és az általa elmondottak nézői megítélésében.
A bizalom a műsorszórók és közönségük viszonyrendszerének központi eleme, különösen egy olyan közszolgálati médiatársaság esetében, mint a BBC.
A gázai dokumentumfilmben szereplő fiú kilétének elhallgatása ugyanakkor alkalmas volt annak a magas szintű bizalomnak az aláásására, amellyel a nézőközönség a gázai háborúról szóló BBC-dokumentumműsort fogadhatta volna – fogalmaz pénteki végzésében a brit médiafelügyelet.
A testület szerint ez az általa érvényben tartott műsorszórási szabályok súlyos megsértése, ezért az Ofcom arra kötelezte a BBC televíziót, hogy kettes csatornáján egy később meghatározandó időpontban ismertesse ezt a vizsgálati jelentést.
A műsort a Hoyo Films nevű produkciós cég készítette a BBC megbízásából, és a BBC is megállapította júliusban lezárult belső vizsgálatában, hogy a műsor nem felelt meg a pontos tájékoztatást előíró saját szerkesztési szabályainak.
A BBC vizsgálata kiterjedt arra is, hogy a produkciós cég fizetett-e közvetlenül a Hamásznak a fiú közreműködéséért.
A Hoyo Films szóvivője már a vizsgálat kezdete után közölte, hogy a cég a fiú mamájának fizetett „egy kisebb pénzösszeget”, de a Hamász egyetlen tagjának sem folyósított semmiféle juttatást.
A Hamászt a brit kormány négy évvel ezelőtt terrorszervezetté nyilvánította. A brit terrorellenes törvény alapján 14 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók, akik a kormány által terrorszervezetnek minősített csoportokat bármilyen módon – például pénzügyileg – támogatják.
Kiemelt kép: A brit Országos Zsidó Gyűlés (NJA) tagjai a brit közszolgálati médium, a BBC londoni székháza előtt tüntetnek 2023. október 16-án (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)